Orvosi Hetilap, 1967. szeptember (108. évfolyam, 36-39. szám)
1967-09-17 / 38. szám - Urai László - Csákány György: "Subclavian steal syndrome"
1778 ORVOSI HETILAP A leírt keringési mechanizmus világosan mutatja, hogy az ischaemiás felső végtag vérellátása az agyi keringést terheli, az agy vérellátását rontja. Ezért érthető, hogy a tünetcsoport klinikai képének előterében gyakran a cerebro-vascularis insufficientia jelei állnak. Reivich és mtsai (7) állatkísérletben reprodukálva a kórképet, azt találták, hogy ilyen esetben az agy vérellátása 41%-kal csökkenhet. Fokozódik a nyomásgradiens, s így az ipsilateralis arteria vertebralis útján az agyi keringéstől elvont vér mennyisége is, ha a kóros oldali felső végtag izommunkát végez (10). Nem ritkán a különben panaszmentes betegen a kóros oldali végtag terhelése váltja ki a cerebro-vascularis insufficientia tüneteit. Többen beszámolnak arról, hogy emberen és állatkísérletekben is azt találták, hogy a kóros oldali arteria vertebralisban a megfordult áramlás nagyobb, mint ép viszonyok között a normális irányú áramlás, vagy az ellenoldali normális vertebralisban mért áramlás (7, 8). Ez az adat haemodynamikailag egyáltalán nem meglepő, ha számításba vesszük, hogy a „subclavian steal” fennállása esetén a kóros oldali felső végtag nagy összkeresztmetszetű érhálózatának ellenállása mennyivel kisebb, mint azé a kis összkeresztmetszetű agyi érterületé, amelyet a vertebralis normális körülmények között ellát. A betegség az eddig közölt esetek tanulsága szerint 40 éven alul ritka. A betegek több mint 80%-a férfi. A pathomechanismus jól magyarázza és érthetővé teszi e kórkép vezető tüneteit. A csökkent vagy időlegesen csökkent cerebro-vascularis vérellátás jele a zavartság, a rohamokban jelentkező szédüléses rosszullétek, a nehezített beszéd, akár a teljes aphasia, vertigo, fejfájás, haemiparesis, a látászavarok széles skálája, a csőlátástól a kettőslátásig, átmeneti vakság, szaglási hallucinációk. Az agyi vérkeringés elégtelensége mellett szóló tüneteken kívül az ischaemiás felső végtagban gyengeség, fáradtság, paresthesia, mindennapos jelenség. A felső végtaggal végzett fokozott munka kapcsán ezek a tünetek még manifesztebbé válnak és a relatíve elégtelen vérellátás következtében klaudikációszerű fájdalom lép fel a felső végtagban. Konstans fizikális tünet: a kóros oldalon egyáltalában nem mérhető, vagy az egészséges ellenoldalihoz képest, lényegesen kisebb vérnyomás, az alig vagy egyáltalában nem tapintható pulsus, a csökkent vagy hiányzó oscillatio. A beszűkült vagy elzáródott nagyér megváltoztatta haemodynamikai viszonyok következtében a supraclavicularis árokban, vagy a carotis felett hangos systoles zörej hallható. E megbetegedés diagnózisát egyértelműen az aortographia biztosítja. Az aortaív közvetlen kontraszttöltéses vizsgálatával kimutathatjuk az arteria subclavia vagy anonyma elzáródásának helyét és fokát, valamint a megfordult vertebro-vertebralis circulatio fennállását. A sorozatfelvételen látható, hogy a kóros oldalon az arteria vertebralis másodpercekkel az ép nyaki nagyerek után telődik, mégpedig retrograd, cranio-caudalis irányba, s innen jut a kontrasztvér megkésve az azonos oldali arteria subclaviába. Itt kell megjegyeznünk, hogy ilyen esetben az ép oldalon direct vertebralis vagy carotis punctióval végrehajtott arteriographiát két okból nem tartjuk adaequát módszernek (4, 9). Először is, ilyen módon csupán azt lehet kideríteni, hogy a kóros oldalon az arteria vertebralisban van-e retrograd áramlás, de nem lehet az aortaív, illetőleg a kóros 1. ábra. A megváltozott arteria vertebralis keringés „subclavian steal syndrome”-ban. Balra a normális áramlási irányok. Jobbra a megfordult irányú áramlás a bal arteria vertebralisban, amelynek oka a bal arteria subclavia kezdeti szakaszának elzáródása. 2. ábra. Az aortogramm korai fázisa. A bal arteria subclavia és vertebralis nem telődik.