Orvosi Hetilap, 1969. február (110. évfolyam, 5-8. szám)

1969-02-16 / 7. szám - Sassy-Dobray Gábor - Szalai Ilona - Ferenczy Sándor - Steiner Károly - Szabó Irén: Összehasonlító biopsiás és cytológiai vizsgálatok a tüdőrák diagnosztikájában

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben • Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN D R. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL D R. * HIRSCHLER IMRE D R. LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D­R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársait: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. * HÍDVÉGI JENŐ uo. ÉVFOLYAM 7. SZÁM, 1969. FEBRUÁR 9. Fővárosi János Kórház, Rendelőintézet, I. Tüdőosztály és Bronchocytológiai Laboratórium (főorvos: Sassy-Dobray Gábor dr.), Bronchológiai osztály (főorvos: Horlay Béla dr.) és Fővárosi Tüdőgondozók Bronchológiai Rendelése (főorvos: Ferenczy Sándor dr.) Összehasonlító biopsiás és citológiai vizsgálatok a tüdőrák diagnosztikájában Sassy-Dobray Gábor dr., Szalai Ilona dr., Ferenczy Sándor dr., Steiner Károly dr. és Szabó Irén dr. A tüdőbetegségek differentiáldiagnosztikai problémái közismertek, így a tüdőrák gyanúja szakemberben ugyan elég hamar felmerül, de a gyanú igazolása vagy kizárása gyakran nagy ne­hézségekbe ütközik és még számos vizsgálattal sem mindig sikerül. A bronchoscopos biopsia csak 30— 40%-ban — ún. „korai” esetekben 20%-ban — eredményes (14, 18, 19, 38, 46, 51, 54, 62, 70, 74, 75, 79, 80, 83, 89, 93, 94), a perifériás rákok szapo­rodásával csökken ezen módszerrel való kórismé­­rés lehetősége. Jó általános és cardiorespiratoricus állapot esetén a thoracotomia tisztázhatja a kórképet. Nem ritkán azonban csak a már megtörtént resectiót kö­vető pathologiai vagy szövettani vizsgálat képes erre. A beteg gyengébb állapota vagy magas kora esetén azonban nő a műtéti kockázat, melyet jobb elkerülni. Máskor a beteg kora, állapota vagy a röntgenelváltozás kiterjedtsége miatt eleve kizárt a műtét. Mindkét esetben azonban orvosnak, be­tegnek egyaránt szüksége van a diagnózisra, a to­vábbi gyógykezelés, illetve teendők elbírálása vé­gett. Máskor az elváltozás olyan kicsi vagy olyan jellegű, hogy nem kelti daganat alapos gyanúját és a therapiás kísérlet alatt válik inoperabilissá. Mindezekért praeoperatív diagnózis felállítá­sára törekszünk az I. Tüdőosztály tüdőrákra gya­nús eseteiben. Ennek érdekében, a komplex dia­gnosztika elveinek megfelelően, különböző biopsiás vizsgálatokon kívül a cytológiai vizsgálatokat is al­kalmaztuk. A biopsiás vizsgálatok egy részét — mint a thoracoscopiás és néhány tüdőpunctiós vizs­gálatot — is magunk végeztük (79). Összehasonlító vizsgálatainkkal azt kívántuk megállapítani, hogy mint rutin vizsgálati módsze­rek, milyen eredménnyel alkalmazhatók a biopsiás histológiai és a cytológiai vizsgálatok a tüdőrák diagnosztikájában és milyen egymáshoz való viszo­nyuk a diagnosztikus effektus szempontjából. A tüdőgyógyászati diagnosztikában használatos vala­mennyi biopsiás módszerre és a cytológiai vizsgá­latokra vonatkozó átfogó összehasonlító értékelés­ről tudomásunk szerint nem jelent meg közlemény. Az irodalmi adatok kritikus értékelése alapján megállapítható, hogy a biopsiás módszerek — a bronchoscopos biopsia, a Friedel-féle katheteres aspiratum, a thoracoscopia, transthoracalis tabio­­psia, peribronchialis,­­trachealis,­­oesophagealis punctio, pleurabiopsia, Daniels-féle és egyéb nyi­rokcsomó biopsia, mediastinoscopia — fajtájuk és a különböző szerzők szerint, a rákesetek 20—90%-á­­ban segítenek diagnózishoz. A bronchoscopos biopsia a legelterjedtebb, de csak a tüdődaganatok 30—35%-ában biztosít szö­vettani diagnózist. A Friedel-féle katheter-biopsia 50 (perifériás tumorok)—97%-ában (centrális daga­natok: 16, 27, 34, 42, 43, 50, 51, 62, 71, 83) eredmé­nyes. Hazai szerzők, így Kertes és Mészáros (42) Friedel-féle katheterezéssel, illetőleg flexibilis ex­­cisorral (Kertes) igen jó eredményeket értek el. Mészáros a perifériás kerekárnyékok 75%-ában, a centrális carcinomák 97%-ában mindketten dia­gnosztizálták a rákot. A thoracoscopia 60—90 (6, 28, 35, 63, 82, 113), a pleura biopsia 55—60 (5, 8, 9, 17, 86), a transbronchialis tabiopsia (carina punc­tio) 40—50 (30, 54), a praescalenicus (Daniels­) bi­opsia 15—30 (15, 47, 57, 73, 90, 91), a transthora­calis tubiopsia 80—90 (2, 9, 20, 21, 28, 30, 55, 66, 83, 87), a mediastinoscopia a gátorba áttétet képező esetek 80 (1, 10, 44, 56, 58), az ablak-kimetszéses thoracotomia .60—70%-ban (83, 87) eredményes, ha az egyes módszereket a localisatiónak és kiter­jedésnek megfelelően alkalmazzák. Teljesítőképes­ségük különböző a korai diagnózis szempontjából. A tüdőrák diagnózisában csak a bronchoscopos, a thoracoscopos, a transthoracalis tabiopsia és a Frie­del-féle katheter-biopsia adhat korai, helyesebben praeoperatív diagnózist. Mint láttuk, a legáltaláno­

Next