Orvosi Hetilap, 1972. április (113. évfolyam, 14-18. szám)
1972-04-23 / 17. szám - BESZÁMOLÓK, JEGYZŐKÖNYVEK
Beszámoló a XII. Nemzetközi Vektorkardiographiás kongresszusról. Brüsszel, 1971. aug. 2—8. A kongresszus két részre tagolódott: augusztus 2—3-án a 25. nemzetközi élettani kongresszus satellita symposiumát tartották meg „A szív elektromos mezői” címen, míg augusztus 4—8-ig a XII. colloquium vectorcardiographicumot. A résztvevők között számos amerikai, angol, német, francia, holland, portugál, mexikói kardiológust találhattunk. A szovjet kardiológusokat Akulnyicsev professzor, a szovjet vektorkardiographia megteremtője és Dolebcjan, a jereváni kardiológiai intézet professzorai képviselték. Számos lengyel, csehszlovák, bolgár résztvevő is jelen volt. Magyarországot e sorok írói képviselték. A vektorkardiographia létjogosultságát bizonyítja, hogy az elektrokardiographia világhírű reprezentánsai: Holzmann, Lepeschkin, Schäfer stb. aktívan vettek részt a kongresszus munkájában. A kongresszus egyértelműen mutatott arra rá, hogy az elektrokardiographiában ma már csak orvosok, elektromérnökök, fizikusok, matematikusok jól megszervezett teamjével lehet új eredményeket elérni. Augusztus 2-án az elektrophysiológusok előadásaival nyílt meg a satellita symposium. Az első főtéma a szív mint elektromos generátor rendszer volt, ezen belül részletesen foglalkoztak az ingerület terjedésének útjaival és a repolarisatio sajátosságaival. Érdekes kérdés volt a testfelszíni potenciálok eloszlásának vizsgálata elektromos térképek segítségével. Számos előadás foglalkozott a dipolaris és a multipolaris generator kérdésével, ennek szemléltetésére computer modellt képeztek ki, amely a szív ingerület terjedését utánozza. A konferencia második napjának főtémája a szív elektrogenesisének fiziológiás variabilitása volt. A Colloquium Vectorcardiographicum augusztus 4-én kezdődött. Az első napon a vectorcardiographia metodikai kérdéseit tárgyalták. Számos új eljárást ismertettek, így pl. Cohen és Lepeschkin a magnetocardiographiát, amely a szív elektromos erőivel elektromágneses teret indukál. Brinberg új, háromdimenziós vektorábrázolási módszerről számolt be, ahol a regisztráló katódsugárcsövet elektronikus számítógép vezérli. Antalóczy előadásában az új típusú analóg célcomputernek, a triaxicardiometernek az ismertetésével foglalkozott és bemutatta a myocardialis infarctusok jellemző ún. triaxicardiogrammjait. A colloquium második napján az EKG és a VKG számítógépes feldolgozása volt a vezető téma. Pipberger, az amerikai computer-program egyik úttörője, bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a kérdést két oldalról lehet megközelíteni. Az első megközelítés az orvos helyettesítése, azaz a rutin diagnosztika számítógépes megoldása, míg az ún. második generatiós program az EKG és a VKG részletes matematikai analysise. Több előadás számolt be a computer segítségével végzett epidemiológiai vizsgálatokról. A délutáni sectió a pacemaker kiváltotta vectorcardiographiás elváltozásokkal és a térbeli gyorsulás, az ún. spatial velocity görbével foglalkozott. Ebben a sectióban hangzott el Kenedi előadása a pacemaker okozta kamrai vezetési zavarokról. A harmadik napon az intraventrikuláris vezetési zavarokról tárgyalt a kongresszus. Több előadás foglalkozott hemiblock-ok kérdésével. Az utolsó nap programját a coronaria pathológia vektorkardiographiás vizsgálata foglalta el. Kiemelnénk az infarctus quantitativ VKG és EKG kritériumaival és a nem transmuralis infarctusok felismerésével foglalkozó előadásokat. Több külföldi cég mutatta be új készülékeit, így a Visocard-gyár új vektorkardiographját, az IBM pedig diagnosztikus számítógépét. Az EAI (Electronic Associates Limited) amerikai cég hybrid programozású számítógépet mutatott be, amely alkalmas a térvektorok analóg leképezésére is. A triaxicardiometerhez hasonlóan analóg jelek, diagrammok formájában hozza a térvektorok absolut nagyságát, azimut és eleváció szögét. Az „EAS 590 Hybrid Programming System” ára 51 000 dollár. A készülék tulajdonságait az Electronic Associates brüsszeli képviselője, Snyder ismertette. Nelson (USA) szintén analóg computerrel határozza meg a térvektorok nagyságát, vertikális és horizontális szögét. Analóg célcomputereket alkalmaznak a térbeli gyorsulás meghatározására is. Macfarlane és mtsai Glasgowban mutatták ki, hogy a térbeli gyorsulás értéke kamrai hypertrophiában nő, myocardialis infarctusban a normális értékhez viszonyítottan csökken. Korreláció van a térbeli nagyság és a térbeli gyorsulás között. Szerzők a térbeli gyorsulás analóg módon leképzett diagrammjait sectorokra bontják és a sectorokban észlelt változásokat klinikailag értékesíthető diagnosztikai paramétereknek minősítik. Hiroki, Sakamoto, Suzuki és Sano (Tokio) a spatial velocity electrocardiogrammot (SEGG) Sano professzor analóg computer systémájával határozzák meg és 50 mm-es papírsebességű szintírót alkalmaznak. Ruttkay,Nedecky és Rijlant pedig GIES digitális computerrel határozzák meg I msec-os időközökben a tér- és a szöggyorsulás értékeit, melyek diagrammokban felrajzolva egymással ellentétes lefutásúak. A kongresszuson vörös fonalként húzódott végig az EKG és a VKG modern gépi feldolgozásának, automatizálásának a programmja, így az alkalmazott metodikák is közelebb kerültek egymáshoz, hiszen a végső megoldást a szakemberek ma már a computeres megoldásokban látják. És ez nemcsak a 3 Frank-elvezetés numerikus értékelésére (Pipberger-programm) vagy a 12 elvezetés és a 3 Frank-elvezetés numerikus értékelésére (Pordy-programm) vonatkozik, hanem pl. Taccardi unipolaris elvezetésű systémájára is. Taccardi a mellső és a hátsó mellkasfelszínen 200, ill. 400 unipolaris elvezetést alkalmaz, de az elvezetések elektromos feldolgozása és értékelése ma már 360 IBM computerrel történik. Nem történt azonban előrehaladás a metodikák egységesítése irányában. Rislant szerint ennek még nem érkezett el az ideje, viszont az ma már tárgyilagosan állapítható meg, hogy a vectorcardiographiában világviszonylatban legtöbben a Frank systemát alkalmazzák. Nem történt állásfoglalás abban az irányban sem, hogy a computerek numerikus vagy diagrammatikus kijelzéseit alkalmazzák-e, bár ennek a kérdésnek csak gyakorlati szempontból volna jelentősége, hiszen a számadatokat diagrammokban is ki lehet fejezni, a diagrammok pedig számadatokat reprezentálnak. A „standardizáció a vektorkardiographiában” c. kerekasztal-megbeszélés vezetője, Akulinyicsev profeszszor véleménye szerint nem csupán a metodikákat, de a műszereket is standardizálni kellene, mivel csak így lennének egységesíthetők a klinikai diagnosisok kritériumai. Akulinyicsev az IBM mérnökeinek is kifejtette azt a szovjet állásfoglalást, mely szerint a computereket nem csupán az iparban, de az orvosi, a biológiai mérések céljaira is specializálni kellene. Ezekkel a nagy jelentőségű megállapításokkal és javaslatokkal Pipberger is egyetértett. Szerinte egyébként a jelenlegi fő feladat az adatgyűjtés egységesítése. A betegről nyert adatok kettős transzformáción mennek keresztül: először, amikor a gépi feldolgozásra alkalmas formát nyernek, majd mikor az adatot ismét visszaformálják az orvos nyelvére. A kongresszus közvetlen, igen baráti légkörben zajlott, az egyes előadásokat élénk vita követte, amely sokszor még a különböző rendezvényeken is folytatódott. Antalóczy Zoltán dr. Kenedi Péter dr.