Orvosi Hetilap, 1972. április (113. évfolyam, 14-18. szám)

1972-04-30 / 18. szám - MEGJELENT

1090 MEGJELENT BŐRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLOGIAI SZEMLE 1912. 1. szám Daróczy Pál dr., Nagy György dr. és Szegedi János dr.: Keringésfunetiás vizsgálatok polycythaemia verás be­tegeken. II. Sympathico- és para­­sympathicomimetikus anyagok hatása a perifériás keringésre. Cseplák György dr., Magyar­ Ildikó dr., Pohánka Lajos dr. és Lukács Ida dr.: A felszíni viszonyok tanulmányozása porokeratosis Michelli esetekben. Daróczy Judit dr.: Elektronmikroszkó­pos megfigyelések epidermolysis bul­losa recessiv dystrophiás formájának egy esetében. Simon Etelka dr.: Adatok a Trichophy­ton rubrum elterjedéséhez. Heszler Erzsébet dr. és Kovács István dr.: IgM hiány és dermatitis ulcerosa együttes előfordulása. Fontos György dr. és Máthé Ilona dr.: Tapasztalataink fekélyes bőrbetegek Sol­oseryl kezelésével. Tudományos ülések. Hazai hírek. FÜL-ORR- GÉGEGYÓGYÁSZAT 1972. 1. szám Prof. Erdélyi Jenő dr. 1881—1971 (Szabón József dr.). Kovács Ferenc dr. és Z. Szabó László dr.: A nervus facialis feltárása radica­­lis üreg kialakítása nélkül. Varga Győző dr.: Az interrivalis regio differentiálódási zavarának néhány kérdése. Wittman István dr. és Bereti István dr.: Tapasztalataink száloptikás, flexibilis oesophagoscoppal. Alleram Rezső dr. és Szabó László dr.: III. típusú tympanoplastikákkal elért eredményeink. Forgács Béla dr., Fürstner József dr. és Geörch Ferenc dr.: Enzimgátló ve­­gyület intratumoralis alkalmazása rosszindulatú daganatos vérzés esetén. Sz. A. Jamploszkaja dr.: A scleroma főbb szövődményei és a fatális kime­netel okai. Rüll János dr.: Bronchoscopia újszülött­korban. Vargha Eleonóra dr.: Légúti szűkületet okozó nyelőcső-idegentestek csecse­mőkorban. Várady Béla dr.: Vérzéscsillapítás elek­­trocoagulatióval. Kövy Tibor dr., Müller Mária dr., Pan­­kóczy Terézia dr. és Komáromy Jó­zsef dr.: Gyermekkori idült arcüreg­gyulladás gyógykezelése acetyl-cys­­teinnel. Simonyi István dr.: A röntgenvizsgálat jelentősége az orrmelléküregek dia­gnosztikájában. Thal W. dr., Rose W. és Simm R. dr.: Gyermekkori trachea stenosisok. Kádas István dr. és Timár Tibor dr.: Orrüregi neuroblastoma. Könyvismertetés. MAGYAR ONKOLÓGIA 1972. 1. szám Prochnow Ferenc dr.: Daganat és dig­­nitása. Sótonyi Gábor dr., Minik Károly dr.: Nőgyógyászati cytologiai P. Hr.-as csoport értékelése. Sugár János dr., Csuka Orsolya dr.: A sejtfelszín változása carcinomákban. Cziráki László dr., Oó Mária dr.: Az át­tétes emlőrák Leukeran és Predniso­lon kezelése. Döbrössy Lajos r., Molnár László dr., Rónay Pál dr.: Cystadenoma papillare lymphomatosum mangnizálódott esete. Krutsay Miklós dr.: Ritka emlősarco­­mák. Fodor János dr.: Herpes zoster genera­­lizálódása Hodgkin-kórban. Szerkesztőségi levél. Könyvismertetés. Beszámolók. Hírek. SZEMÉSZET 1972. 1. szám Kahán Ágost, Kahánné László Ilona, Szabó Márta és Juhász Karolin: A szemfenéki erek lipoid felszaporodá­sának pathogenesiséről. Takáts István, Rácz Péter és Kovács Bálint: Haemodynamikai és volumen­­változások ér­ compressiók hatására macskaszemeken. Fehér János és Varga Margit: A kera­­tocyták submikroszkópos szerkezeté­nek polarisatiós optikai és elektron­mikroszkópos vizsgálata. Veres Judit és Lajos Judit: Iridocycliti­ses betegek szérumának immunológiai vizsgálata. Imre György, Pál Magda és Salacz György: A könny szerepe a cornea felszínes ereződésében. Pajor Rezső és Somogyi Györgyi: Sub­­retinalis folyadék vizsgálata immun­­elektrophoresissel. Podhorányi György: Könnyutat érintő basaliomák szövettani és klinikai ér­tékelése. Hatvani István: Csarnokvíz-cytologiai vizsgálatok. Sallai Sándor és Fehér János: A kerato­­cyták mészsérüléséről és regeneratió­­járól. Süveges Ildikó: A macularis corneade­­generatio (Greenouw II.) hisztokémiai és polarizációs mikroszkópos vizsgá­lata. Sármány Judit dr. és Tóth Sándor: Farmakológiai vizsgálatok izolált reti­­napraeparatumon. Nagy Margit, Fazekas Árpád: Multiplex szemfejlődési rendellenesség familiaris halmozódása. In Memoriam. Kukán Ferenc dr. 1868— 1971. Verospiron tabletta ÖSSZETÉTEL: 1 tabletta 25 mg spironolactonumot tartalmaz micronizált formában. HATÁS: A Verospiron az aldosteron antagonista csoportba tartozó diureticum. Az aldosteron a distalis tubulusokban szabályozza az iontransport folyamatot, felszaporodása Na-retentiót okoz. Az aldosteron antagonista hatású Verospiron kompetitív antagonismus útján gátolja az aldosteron és desoxycorticosteron effectust, azaz fokozza a nátrium- és vízkiválasztást, diuresist okoz és ezáltal elősegíti az oedemák kiürülését. JAVALLATOK: Máj-cirrhosis ascitessel, cardiális és renán­s oedema, agy-oedema, idiopathicus oedema. Ascitessel és oedemával járó daganatos megbetegedések. Hypertoniában antihypertensiv kezelésként raunolfiával, illetőleg salureticumokkal kombinálva. Súlyos égési sérülés, hypokalaemiás és myastheniás eredetű paroxismalis izombénulás. Portocavális shunt műtét utáni állapot. ELLENJAVALLAT: Hyperkalaemiával járó veseelégtelenség ALKALMAZÁS ÉS ADAGOLÁS: A d­iagnózis és a klinikai kép súlyosságának megfelelően az adagot esetenként kell meghatározni. MELLÉKHATÁSOK: Gastrointestinalis panaszok, ritkán reversibilis gynecomastia, menstruatiós zavarok. FIGYELMEZTETÉS: Verospiron adása magas se. N-szint esetén csak kivételes esetben rendelhető. Bár a vegyülettel kapcsolatos magzati károsodás ez ideig nem ismert, alkalmazását a terhesség első harmadában nem ajánljuk. Huzamos Verospiron kezelés során a se­ Na- és a-szint időszakos ellenőrzése javasolt. Társadalombiztosítás terhére szakrendelések szabadon rendelhetik. CSOMAGOLÁS: 20 tabletta 76,- Ft 100 tabletta 370,- Ft Kőbánya­ Gyógyszerárugyár, Budapest X

Next