Orvosi Hetilap, 1973. május (114. évfolyam, 18-21. szám)

1973-05-13 / 19. szám - ÚJABB LABORATÓRIUMI ELJÁRÁSOK - Varga Béla - Veszelovszky Iván - Papp Juhász Nóra - Polgár Adrienne: Az élettani glycosuria eltűnése mint a szignifikáns bakteriuria jele

ÚJABB LABORATÓRIUMI ELJÁRÁSOK Szeged Megyei Városi Tanács Kórháza, Urológia (főorvos: Scultéty Sándor dr.), Szülészet-Nőgyógyászat (főorvos: Bódis Lajos dr.) és Laboratórium (főorvos: Szabó Mihály dr.) Az élettani glycosuria eltűnése mint a szignifikáns bakteriuria jele Varga Béla dr., Weszelovszky Iván dr., Papp Juhász Nóra dr. és Polgár Adrienne dr. Az utóbbi évtizedben vált közismertté, hogy a pa­naszok és tünetek nélkül fennálló bakterium­a ki­indulópontja lehet a később kialakuló idült pyelo­­nephritisnek. Ezért indokolt a rejtett vagy tünet­mentes bakteriuria szűrésszerű felkutatása, különö­sen az elsősorban veszélyeztetettek (gyermekek, nők — elsősorban terhesség alatt — cukorbetegek) között. A bakteriuria kimutatására szolgáló szűrő mód­szer megbízható, egyszerű és gyorsan kivitelezhető legyen. A megbízhatóság azt jelenti, hogy valódi („szignifikáns”) bakteriuriában nagy gyakorisággal kapjunk pozitív eredményt. A valódi bakteriuria (továbbiakban v. b.) feltétele a 105/ml-t elérő, vagy azt meghaladó csíraszám (7, 8). Ez módot nyújt ar­ra, hogy a spontán ürített vizelet vizsgálatakor is különbséget tehessünk a v. b. és a szennyeződésből eredő bakterium­a között. Számos vizsgáló módszert dolgoztak ki a tünet­mentes v. b. kimutatására, amelyek egyszerűbbek és gyorsabbak, mint a hagyományos­­ és újabb (!) bakteriológiai módszerek. Két csoportjuk van: 1. Egyszerűsített bakteriológiai eljárások. 2. Kémiai próbák (pl. egyszerű és módosított nitrit próba, TTC-próba, trifeniltetrazoliumchlorid, katalase pró­ba stb.), amelyek a baktériumok valamilyen bioké­miai aktivitásának kimutatásán alapulnak (1). Schersten, Fritz és mtsaik (13, 14, 15, 4) szá­moltak be először egy, a kémiai próbákhoz sorol­ható, bakteriumia kimutatására szolgáló módszerről. A szerzők azokból az irodalmi adatokból indultak ki, amelyek szerint egészségesek vizeletében 2—20 mg/100 ml a glukóz szintje. Megfigyelték, hogy v. b.-ban a glukóz concentratiója a vizeletben 2 mg/ 100 ml-nél kisebb lesz, ha legalább 4 óra telt el a­z Orvosi Hetilap 1973. 114. évfolyam, 19. szám hólyag előzetes kiürítése után. A baktériumok glu­kózfelhasználása, szaporodásuk logaritmikus fázi­sában, a vizelet retineálása alatt történik meg. Megfelelően érzékeny teszt­papírral lehetővé vált az élettaninál kisebb glukóz szint kimutatása v. b.­­ban. Az „Uriglox” néven forgalomba hozott teszt­papír szűrésszerű vizsgálatra alkalmasnak látszik. Az élettani glycosuriának húgyúti fertőzésben való eltűnése mint a v. b. kimutatására szolgáló módszer, kevéssé ismert. A hazai irodalomban ilyen vizsgálatokról még nem számoltak be, külföldön is csak szórványos közlések jelentek meg (4, 13, 14, 15). Ezért ismertetjük azon tapasztalatainkat, ame­lyeket az „Uriglex” teszttel és más szűrőpróbákkal (bakteriológiai tenyésztés, TTC, egyszerű és módo­sított nitrit próba, katalase próba) nyertünk. Anyag és módszer Vizsgálatainkat urológiai, valamint szülészet-nő­gyógyászati osztály betegeinek vizeletéből végeztük. A módszert nem alkalmaztuk diabetesben, továbbá, ha megelőzően katéterezés történt. Kizártuk vizsgálataink­ból az urogenitalis rendszer obstructiós megbetegedé­sében szenvedőket. Irodalmi adatok szerint isosthemuriás és polyáriás esetekben sem végezhető el a vizsgálat. Ezért kizártuk vizsgálatainkból azokat a betegeket is, akik spontán vizeletének fajsúlya 1015-nél nem volt nagyobb a rendszeres fejsúlymérés során. A vizelet­mintát minden esetben a következő utasítások betar­tása mellett nyertük: 1. Vizeletnyerés előtt legalább 6 órával megtiltot­tunk mindennemű étel és folyadék fogyasztását. A hó­lyag spontán kiürítése után, ezen időtartam alatt, a beteg nem üríthetett vizeletet. I. táblázat Különböző baktérium speciesek megoszlása 58 szignifikáns baktérium­ában 2. A fenti idő eltelte után, ami a gyakorlatban éj­féltől reggel 6 óráig tartott, az előzetesen kioktatott nővér jelenlétében, a beteg külső nemi szervét szap­pannal, majd folyó vízzel alaposan lemosta. 3. A vizeletmintát, középsugár technikával, széles szájú, jól záró gumidugós vagy csavaros tetejű steril üvegbe ürítette. 4. A vizsgálati anyagot a laboratóriumi feldolgo­zásig, legfeljebb 4 órán keresztül, hűtőszekrényben tá­roltuk. Laboratóriumi feldolgozás A vizeletet véres agarra és eosin-methylénkék agarra oltották „Kreutzstrich” technikával kalibrált 10 fa-es kaccsal (6). A valódi baktériur­a kritériumának a 105/ml vagy azt meghaladó csíraszámot tekintettünk (7, 8). Kihagytuk az értékelésből, más szerzőkhöz hason­lóan (5), a kettőnél több speciesből álló vegyes tenyé­szeteket még akkor is, ha a csíraszám 105/ml vagy afe­letti volt, a contaminatio nagy valószínűsége miatt. E. coli................ 34 Klebsiella............4 Proteus, Providentia ....8 E. coli -f- proteus6 Pseudomonas . ..2 Gram póz. coccus4

Next