Orvosi Hetilap, 1974. szeptember (115. évfolyam, 35-39. szám)

1974-09-01 / 35. szám - ORVOSTÖRTÉNELEM - Török Béla: Egy elfelejtett magyar tudós: Ullmann Imre dr. (1861-1937)

% 2070 Tehát Ullmann Imre az elemi iskola 4 osztálya után az akkori pécsi cisztercita rend főgimnáziu­mában végezte tanulmányait és kiemelkedő ta­nulóként 1877—78. tanévben érettségizett. Nyilván ez ösztökélte szüleit, hogy fiúkat a bécsi egyetemen továbbtaníttassák (az apa, Ullmann Mór dr. Pécsett orvos volt). A tárgyilagos igazság tehát az, hogy Ullmann Imre pécsi születésű, magyar volt, magyarul tanult és eszmélt, bár nem kétséges, hogy akkor Pécsett értelmiségi és munkáscsaládokban egyaránt beszél­ték a német nyelvet is. Ullmann Imre az 1878—79. tanévben került a bécsi egyetem orvosi karára. Olyan időszak ez, és főleg az ezt követő évek, melyekben az orvostudo­mány ontotta a „felfedezéseket”. A bécsi orvosi is­kola ekkor világhírű és olyan nevek sora fémjelzi, melyek soha nem fognak eltűnni az orvostörténe­lemből. S így marad ez mintegy két évtizeden ke­resztül. Ullmann Imre, a fiatal tehetség könnyen válik a termékeny légkörben kutató szellemű jó orvossá. A bécsi egyetem orvosi karát 1884-ben végezte el. Több tényből nyilvánvaló kiválósága. Először is az, hogy még ugyanabban az évben meghívták a sebészeti klinikára. Ott akkor Billroth professzor mellett ismert sebészek sora tevékenykedik. Az is megemlítendő, hogy a bakteriológia ekkor válik új tudományággá, tömegével fedezik fel világszerte a különböző baktériumokat és ismerik meg a bak­tériumok által okozott betegségeket. Nem véletlen tehát, hogy Ullmann Imre olyan munkát választ téziseiül (a doktori cím elnyerésé­hez egy témakörből önálló munkát kellett készí­teni), mely sebészi és bakteriológiai problémákat egyaránt feszeget. A „Heveny csontvelőgyulladás” című tézise egyaránt bizonyítja tudását bakterioló­giai és kísérletes területen. 1885-ben Párizsban van tanulmányúton, nem kisebb személyiség mellett tanul, mint Pasteur. Egy érdekesség is fűződik pá­rizsi tartózkodásához: ugyanis feltűnést keltett Ullmann, mikor felajánlotta magát emberkísérlet­re, hogy Pasteur demonstrálhassa az eddig csak állatokon végzett, sikeres veszettség elleni kísérle­teket. Ez bizonyítja kutató szellemét és hitét a ku­tatás igazságában, törvényszerűségeiben. 1886—89-ben mint sebész segédorvos Bécsben működik. 1891-ben lesz docens. 1892-ben a bécsi Irgalmas Nővérek hartmanngassei kórháza sebészi osztályának főnöke, és ott dolgozik 1912-ig. 1919- ben egyetemi magántanár, ekkor már híres sebész Ausztriában és külföldön. Úgy gondolom azonban, hogy mindezek elég­telenek lettek volna ahhoz, hogy Ullmann neve fennmaradjon, sőt napjainkban még nagyobb hang­súlyt kapjon. A szervpótlás, szervátültetés régen izgatta a tudósok képzeletét. A századforduló táján ismét sok próbálkozás történt ezen a téren. Bécsben is történtek 1899-ben veseátültetéses kísérletek, az elégtelen sterilizáció és a rossz érvarratok miatt sikertelenül. Ullmann kísérletes tevékenységét — akkor még nem volt főfoglalkozású kísérletes se­bészeti intézet vagy kutató laboratórium — Sig­mund von Exner professzor engedélyével az élet­tani intézetben végezte. Az első kísérletek, melyek­ben kutyákon a lágyékhajlatba próbált vesét átül­tetni, nem sikerültek, mert az átültetett veseerek megtörtek. Exner ajánlatára ezután a nyaki erek­hez varrta a vese ereit, míg a húgyvezetéket ki­vezette a nyakra. A szenzáció, melyet Ullmann do­cens 1902. május 1-én a bécsi orvostársaságban demonstrált, az első sikeres kísérletes vesetrans­­plantatio volt; ma már úgy mondanánk, hogy ho­molog vagy újabb elnevezéssel allogen vese-trans­­plantatio. Tehát végeredményben az a műtét, mely a világon és hazánkban is fokozatosan rutinná vá­lik, és megmenti sok vesebeteg ember életét. Igaz, Ullmann veséje „csak” 5 napig működött. Ez ma könnyen érthető, a szöveti összeférhetetlenség miatt a vese kilökődési reakció közben elpusztult. 72 évvel később az allogén vese-transplantatio­­problémái már jól ismertek, sok tekintetben meg­oldottak ; ez ideig a világon kb. 20 000-re tehető az emberi veseátültetések száma. Ullmann aláírása 4. ábra. Ullmann vesetransplantatiós cikke 1902-ből

Next