Orvosi Hetilap, 1974. szeptember (115. évfolyam, 35-39. szám)
1974-09-01 / 35. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Mózsik Gyula - Gaszner Péter - Ludány Andrea - Jávor Tibor: Az egyszeri intravénásan adott, nagy dózisú (30,0-600,0 mg) atropin hatása az emberi gyomorsecretióra
EREDETI KÖZLEMÉNYEK Pécsi Orvostudományi Egyetem, I. Belgyógyászati Klinika (igazgató: Jávor Tibor dr.), Ideg-Elmegyógyintézeti Klinika (igazgató: Pálffy György dr.) és Központi Klinikai Kémiai Laboratórium (vezető: Jobst Kázmér dr.) Az egyszeri intravénásan adott, nagy dózisé (300-6000 mg) atropin hatása az emberi gyomorsecretióra Mózsik Gyula dr., Gaszner Péter dr., Ludány Andrea dr. és Jávor Tibor dr. Előző munkáink során foglalkoztunk a parasympatholyticumok klinikai farmakológiai és therapiás kérdéseivel, elsősorban gastroenterológiai szempontból (1, 7, 8, 9, 11, 12, 13). Az általunk elérhető gyógyszertani és belgyógyászati irodalomban — a betegek kezelésére tudatosan alkalmazott atropin mennyisége — a véletlen és a tudatos intoxicatiókat kivéve — 10,0 mg dózis körül ingadozik. A tartós parasympatholyticummal történő kezelés ideje alatt (2—4 héttel a kezelés megkezdése után) gyógyszertolerancia alakul ki a kezelésben használt gyógyszerhez, valamint az azonos hatócsoportot tartalmazó többi parasympatholyticumhoz (8, 9, 11, 12, 13) a különböző tesztek, így a gyomor-secretiós teszt tanulsága szerint (7, 9). A kialakult gyógyszertolerancia ideje alatt felvetődik az az igény, hogy nagyobb dózisú gyógyszert adjunk azonos nagyságú hatás eléréséhez. Emberben nehezen állapítható meg egy gyógyszer intrinsic aktivitása. A gyógyszerek az alkalmazott therapiás dózisban nem biztos, hogy a receptorokat teljesen elfoglalják. E kérdés csak nagyságrenddel nagyobb dózisok adásával tisztázható (2). Psychiatriai betegek kezelésében 1938 óta alkalmaznak nagy dózisú atropint. Először Donnadieu (1938) (3) adott parenterálisan atropint egy kataton schizophren betegnek. 1950-ben Forrel (4) rendszeresen kezdte alkalmazni a nagy dózisú atropint psychiatriai betegek kezelésére. Magyarországon Zsadányi (1972) (19) és Gaszner (1973) (5) végeztek rendszeres gyógyítást nagy dózisú atropinnal psychiatriai betegeken. Orvosi Hetilap 1974. 115. évfolyam, 35. szám Tekintettel arra, hogy a belgyógyászati és a gyógyszertani irodalomban nem ismertek a nagy dózisú atropin hatásai az emberi gyomor-secretióra, így ezen kérdéseket tanulmányoztuk olyan betegeken, akik therápiás célból ilyen kezelésben (30,0— 600,0 mg atropin iv.) részesültek. Munkánkban vizsgáltuk az egyszeri, intravénásan alkalmazott, nagy dózisú (30,0—600,0 mg) atropin hatását az emberi gyomor basalsecretiós működésére, valamint a secretum electrolyt-összetételére. Anyag és módszer Vizsgálatainkat 13 betegen végeztük, akik a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg-Elmegyógyászati Klinikáján feküdtek és therapiás célból atropin-coma kezelésben részesültek. Vizsgált betegeink átlagéletkora 36 év (19 és 60 év között), testsúlya 72 kg (56 és 88 kg között) (1. táblázat). Betegeink közül csupán egynek volt korábban gyomorpanasza. A 13 betegünkből 3 nő és 10 férfi volt. Az atropin alkalmazás kritériumait, valamint technikai részleteit korábban Gaszner (1973) (5) leírta. Farmakológiai szempontból lényeges, hogy ezen betegek májműködése, vizeletes választása, keringése, serum fehérje képe teljesen normális volt. Az atropin alkalmazása előtt szondát vezettünk le a gyomorba, amelyen keresztül kiemeltük a teljes gyomorbemeket. Ezután félóránként leszívtuk a teljes gyomortartalmat. Kétszer félórás alap-secretiós érték nyerése után (a kettő átlagát tekintettük kiindulási értéknek) alkalmaztuk az atropint. Betegeink átlagosan 180 + 87 mg (átlag szórás) atropint kaptak intravénásan 1 4 perc alatt (Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár, Budapest), amely dózis 2,5 + 1,2 mg/testsúlykilogramm értéknek (0,5—6,8 mg/testsúlykg értékek között) felel meg. A gyógyszer alkalmazása után — félórás időperiódusokban — négy órán át meghatároztuk a gyomornedv mennyiségét. A gyomornedv egyes frakcióit lecentrifugáltuk. A supernatansból 0,10 n NaOH titrálással pH 7,0-ig meghatároztuk a szabad sósav mennyiséget a Radelkis pH-mérő kontrollja mellett. A termelődött gyomornedv mennyiségét milliliterben, a sósavat maeg/30 perc, ill. maeq/liter értékben adtuk meg. A gyomornedv minden egyes frakciójából nátriumot, káliumot és calciumot lángfotometriás úton (Flaphokol, Zeiss) határoztak 1. ábra. A nagy dózisú (180 + 87 mg), intravénásan alkalmazott atropin hatása az emberi gyomor-secretio térfogatára. Az eredmények 13 betegben kapott eredmények átlagát, + szórását jelentik milliliterben (xx = 0,05 m px 0,01)% ATR. 1.1. 2049