Orvosi Hetilap, 1977. március (118. évfolyam, 10-13. szám)
1977-03-20 / 12. szám - HORUS - Kapronczay Károly: Ludwik Bierkowski
Ugyancsak érdekes a gyermek nemét befolyásolni törekvés bizonyos vidékeken. Például a sokácoknál ha fiút akarnak, csizmában kell az aktust elvégezni, Székelyföldön a férj fején sapka legyen, Pest megyében a leendő anya mindig a jobb oldalára fekve aludjék stb. Ha lányt akarnak, a nőnek coitus után rövid időre fel kell ülnie. Persze a könyvének sokkal több a keserű mint a humoros oldala. Ez a szomorú kicsengés szegődtette Temesváry Rezsőt az anyavédelem nehéz ügye mellé. 1901-ben megírta A tejelválasztás és szoptatás élet- és kórtanának kézikönyve című művét, melyet a Budapesti Kir. Orvosegyesület Balassa-pályadíjjal jutalmazott. A vaskos mű (közel ezer oldal) a Fehér Kereszt Egyesület nőgyógyászati intézetében szerzett tízéves tapasztalatainak és nagy irodalmi tájékozottságának a summája. A tejmirigyek fejlődéstanától a lelki befolyásokig és a nikotin káros hatásáig mindenről olvasható benne, nem kevésbé a szoptatás higiéniájáig és etnográfiájáig; a XI. fejezetben a földkerekség szinte minden népének szoptatási szokásai megtalálhatók, művészi képekkel színezve. Az 1902-ben megindult Gynekologia c. szaklapnak (az Orvosi Hetilap egyik mellékletének) Tóth István mellett Temesváry Rezső volt az egyik szerkesztője, 1903-ban a Szülészeti propaedeutika tárgyköréből magántanárrá habilitálták. 1908-ban külföldi tanulmányutat tett a csecsemő- és nővédelem kinti megismerésére. Közben elkészítette a magyar gynekologia bibliográfiáját és repertóriumát, írt a női betegségek baleseti megítéléséről (1908), az anyavédelemről (1910), majd 1918-ban a Stefánia-szövetségen belül a szociálisabb anyavédelmi törekvésekről. A magyar orvosok és természetvizsgálók XXXII. vándorgyűlésén (Kolozsvár, 1903) Diaetás eljárások a terhesség alatt címmel tartott előadást, különös tekintettel a túl testes vagy túl sovány gravidákra, ill. a szoptatási készség fejlesztésére. Weiss Manfréd gyáros 1906-ban komoly összeget áldozott egy gyermekágyas otthon létesítésére, a jótékonysági intézményt 1910-ben nyitották meg, felvette az adakozó elhunyt feleségének a nevét. A Weiss Alice Gyermekágyas Otthon szülész főorvosa Temesváry Rezső lett, 32 ággyal indult, majd a harmincas évekre megduplázódott. Az első világháború alatt anyagiak hiányában szünetelni kényszerült, de Pedrow kapitány közbenjárására holland segítséggel ismét felvételképes lett az intézet. Itt kezdődött el Magyarországon a rendszeres terhességi tanácsadás, 4 szigorló orvos foglalkoztatására volt lehetőségük, Temesváry tanár itt adta elő a szülészeti propedeutikát. Ebben a főképp szegény sorsú szülő nők részére felállított otthonban osztottak hazánkban először ingyenes babakelengyét. Az intézet 1931- től nőgyógyászati osztállyal is bővült. Az otthonban 1910—1934 közötti negyedszázadban közel 20 000 szülést vezettek le, kb. 25%-ban végeztek epistotomiát, ill. gázvarrást, fogóműtétet a világirodalmi átlagos 4%-kal szemben csak 1%-ban végeztek, a perinatális mortalitás alacsonyabb volt az országos átlagnál. Az intézet történetét Temesváry a Gyógyászat 1936-os évfolyamában ismertette. Nemcsak a népi gyógyászat, de az orvostörténet iránt is vonzódott. Különösen a Maimonidészről szóló cikke, a Semmelweis-serlegbeszéde említésre méltó, mindkettő a Gyógyászat hasábjain jelent meg (1935, 1933). 1897-től ő volt a Kir. Orvosegyesület Könyvtárának a könyvtárosa. Előtte a cédulakatalógust Réczey Imre, a betűrendes katalogizálást Török Lajos végezte el. Lényegesen gazdagodott a könyvtár Hirschler Ignác ajándékával, Temesváry a bibliotéka disszertációs szakát szervezte meg. A könyvtár történetét szintén megírta a Gyógyászat 1937-es évfolyamában. Ez volt az utolsó írásbeli jelentkezése. Aztán elveszett szem elől, halálának időpontjáról és körülményeiről eddig nem sikerült tudomást szerezni. E megemlékezést olvasva talán valaki majd pótolja a levelezési rovatban. „ . . . ., Szállási Árpád Ludwik Bierkowski 1801. augusztus 16-án született az akkor Poroszországhoz tartozott Poznanban, földbirtokait lassan eladogató nemesi családban. Apja a lengyel gazdaságokat sújtó rendelkezések ellenére még megpróbálta birtokait modernizálni és ezért idősebbik fiát Ludwik Bierkowskit mezőgazdasági