Orvosi Hetilap, 1978. december (119. évfolyam, 49-53. szám)
1978-12-24 / 52. szám - HORUS - Kárpát László: Fleischmann László
leménye jelent meg. Gyakori, hogy szakembereink közleményei szűk területről származnak, néha bizony csak variációi egy probléma felvetésének, megoldásának. Nem vonatkozhat ez Morelli Gusztáv közleményeire. A fogászat-belgyógyászat határterületein, a száj- és fogágy betegségein kívül a stomatológiának csaknem minden ágával foglalkozott; fogászati sebészeti, konzerváló fogászati, protetikai és szakmatörténelmi tárgyú értékes cikkeket írt. Nagy irodalmi munkásságából két olyan közleményt kell kiemelni, amelyre ma is hivatkoznak. Az egyik a rágónyomással, a másik a carnesindexszel foglalkozik. Morelli 1913 óta foglalkozott a rágónyomás (akkor rágási nyomásnak nevezte) problémájával. A Colin-féle dynamometer átalakítása útján gnathodynamometert (rágónyomásmérőt) szerkesztett és ennek segítségével vizsgálatokat végzett. Eredményeit először csak 1920-ban német nyelven, majd ezt követően hazai és a nyugati szaksajtóban publikálta. Azt az új megállapítását, hogy a rágónyomás értékelésében az idő is fontos tényező és a kg-ban mért nyomás szorozva a nyomási idővel megközelítőleg állandó értéket (rágónyomásállandó) ad, a világirodalom átvette. A fogszuvasodás előfordulását számszerűleg, világszerte az ún. caries-indexekkel fejezik ki. Az indexek nélkülözhetetlenek mind caries-kutatáskor, mind stomatológiai felmérésekkor és közegészségügyi vizsgálatkor. A caries-index Morelli gondolata volt, prioritásához nem fér kétség. 1924- ben publikálta caries-indexét egyidejűleg a Fogorvosi Szemlében és a Dental Cosmos c. tekintélyes amerikai folyóiratban. Morelli caries-indexe a szájban található összes és a beteg (szuvas és tömött) fogak számának hányadosa. Ezt az alapgondolatot továbbépítve új és újabb indexeket használnak; ma az amerikai DMF-index a legelterjedtebb. Ez azonban nem kisebbíti az első kezdeményező úttörő érdemét. Méltatást igényel Morelli sokirányú szakmai közéleti szerepe is. Az első világháború után sokat fáradozott, hogy helyreállítsa a magyar fogászat nemzetközi kapcsolatait. Segítette ebben német, francia, olasz és angol nyelvtudása. 1925—1932 között a Fogorvosi Szemle szerkesztője. Fejlesztette a lapot, növelte az oldal terjedelmét, emelte színvonalát az általa választott rovatvezetők Lőrinczy, Oravecz, Simon és Varga segítségével. 1932-ben a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke lett. Ismételt újraválasztások után tisztségét 1945-ig megtartotta, amikor is az egyesület örökös díszelnökévé választotta. Elnöksége idején tovább épült az egyesület vidéki hálózata és jóléti tevékenysége. A felszabadulás után Morelli aktívan vett részt a fogorvosok tudományos életében, üléseken, rendezvényeken mindig megjelent, előadásokat tartott, bölcs hozzászólásait örömmel hallgatták. Érdeklődése az orvostörténelem felé is irányult. Külső jelentőségű a magyar stomatológia külföldi kapcsolatairól írt közleménye, amelyben rögzítette a hazai fogorvosok külföldi és a külföldiek magyarországi szereplését. Arkövy és Salamon életrajzai, a szemtanú-kortárs sok finom megfigyelését is tartalmazzák. A kitűnő fizikumú — a Lukács fürdő uszodájának télen-nyáron törzsvendége volt —, és magas szellemi képességeit mindvégig megtartó Morelli Gusztáv halálát 1960-ban baleset okozta. Varga István, aki utóda lett a Fogorvosi Szemle szerkesztésében, nekrológját úgy fejezte be, hogy „emlékét, nemesveretű egyéniségét megtartjuk emlékezetünkben”. Ennek az ígéretnek jegyében emlékeztünk meg Morelli Gusztávról születésének 100. évfordulóján. Huszár György dr. Fleischmann László Születésének 100. évfordulóján szeretettel emlékezünk a magyar fülészet nagy alakjára. 1878. március 4-én, Tahitótfalun született. Orvosi diplomáját a Budapesti Egyetem Orvoskarán 1902-ben nyerte el. 1905-ig Portik professzor kórbonctani intézetében dolgozott, utána egyetemi ösztöndíjjal Bécsbe ment és itt a magyar származású Politzer Ádám professzor klinikáján dolgozott. A Politzer-iskola rányomta bélyegét az ő egész munkásságára. Ezen a klinikán dolgozott Alexander, Bárány és Neumann, akik később a nemzetközi fülészet kiválóságai lettek. Budapestre hazatérve Bőke professzor vezetése alatt álló Fülgyógyászati Klinika első tanársegéde lett. Ez a működése 1906-tól 1910-ig terjedt. Utána az Újpesti Gyermekkórház fül-orr-gégészeti osztályának főorvosa volt 1915-ig. Az első világháborúban a mozgósítástól kezdve leszereléséig részben Budapesten, részben a harctéren Bukovinában és Galíciában ezredorvosi minőségben teljesített szolgálatot. 1919. november 1-től 1930-ig a Budapesti Szeretetkórház, 1930-tól 1947-ig a Pesti Szr. Hitközség kórháza fül-orr-gége osztályának főorvosaként működött. 1947. szeptember 1-től 1961. január 1-én történt nyugdíjazásáig a Péterfy Sándor utcai Kórház fül-orr-gégészeti osztályának főorvosa volt. Fleischmann Lászlót egyéni és szakmai kiválósága alkalmassá tette volna arra, hogy érdemszerűen, megfelelő klinikai pozícióba jusson. Ezt az első világháború utáni korszak politikai viszonyai nem tették lehetővé. Annál nagyobb érdeme, hogy e mellőzés ellenére a fülészeti szakmának prominens képviselői egyöntetűen elismerték tudását és vezetésre való rátermettségét. Ennek felismerhető megnyilatkozása volt, hogy az orvos-egészségügyi szakszervezet Fülészeti Szakcsoportja előbb alelnökévé, majd elnökévé választotta. Fleischmann László a szakcsoporti tudományos ülések leglelkesebb és legharcosabb résztvevője volt. Igen értékes előadásokat tartott és hozzászólásaival élénkítette a szakcsoport munkásságát. Részt vett minden belföldi és — ha erre lehetőség volt — a legtöbb külföldi kongresszuson és külföldi szerepléseivel mindenütt megbecsülést szerzett a magyar fülgyógyászatnak. Ennek bíró-% 3207