Orvosi Hetilap, 1979. január (120. évfolyam, 1-4. szám)
1979-01-14 / 2. szám - Eckhardt Sándor: A daganatos betegségek gyógyításának helyzete és perspektívái
1. Fontos fejezet a daganatgyógyításban a helyreállító sebészet fejlődése. Mivel egyre inkább előtérbe kerül a daganatos szerv eltávolítása után a funkció helyreállítása, különösen fontos a szervpótlás kérdésének megoldása. Sajnos, a transzplantációs sebészet e téren nem tud még gyakorlati sikereket elkönyvelni. Kidolgoztak viszont olyan technikai eljárásokat, amelyek segítségével környező szervek pótolhatják a kiesett szerv működését (pl. gyomor-, oesophagus-, jejunum-plasztikák) (5). Ennél sokkal gyakoribb azonban, hogy plasztikai műtétre kerül sor az arcon, vagy nőgyógyászati, illetve emlődaganatok kezelésének következményét kell és lehet műtéti úton rehabilitálni. A legfontosabb eredmény a daganatsebészeti szemlélet változása. A hangsúly eltolódott a szuperradikális műtétekről a funkciót megtartó, racionális nagyságú műtétekre. A jelszó: nem mindenáron mindent megoperálni, hanem egyidejűleg mérlegelni is kell a beteg várható életének „minőségét” („quality of life”). Másfelől azt a dogmát is megdöntötték, hogy áttétet operálni nem szabad. Ma már a lassan növő daganatok szoliter metastasisát (hypernephroma, bélrák, emlőrák, planocellularis tüdőrák stb.) megoperálják, akár az agyban, tüdőben, májban helyezkednek el (6). Különösen fontos a szemléletváltás a petefészekdaganatok műtétével kapcsolatban. Nemegyszer inoperábilis, asciteses betegek, eredményes chemotherapia után operálhatókká válnak. Máskor a daganatok részleges eltávolítása teszi lehetővé a chemotherapia sikerét. A „second look” műtét elvégzése tehát lassan polgárjogot nyer és eredményessége bizonyított (7). Sugárkezelés A sugárterápiában elért haladás leginkább az alábbi területeken nyilvánul meg: a) új sugárforrások segítségével nehézrészecskéket állítottak elő, amelyek terápiás hatást fejtenek ki; b) javult a daganat helyének pontos meghatározási lehetősége; c) a terápiás tervezés új, hatékony módszereit alakították ki; d) folytatták a sugárérzékenység fokozására irányuló módszerek kidolgozását és e) a sugárterápiát a komplex gyógymód egyik módszereként nagyobb hatásfokkal alkalmazzák. A nehézrészecskék alkalmazásának fizikai és biológiai előnyei vannak. A nagy energiájú részecskék fizikai tulajdonságai között legfontosabb az ideális dóziseloszlás, amely magas energiaátvitelként („linear energy transfer” = LET) valósul meg. Biológiai szempontból e nehézrészecskék „oxigénfokozó aránya” („oxygen enhancement ration ( OER) alacsonyabb, mint a 250 kV-os photonoké. Az egyes nehézrészecskék között jelentős eltérések vannak fizikai és biológiai sajátságaik tekintetében, s ezeket Hall (8), Parker (9) és Kaplan (10) nyomán, a 2. táblázatban foglalták össze. A neutronterápia a klinikai gyakorlatban már kipróbálásra került. E sugárzás dóziseloszlása fe- 68lülmúlja a fotonterápiáét. A proton és pi-mezon 2. Táblázat. A daganatok kezelésében használt sugárzások fontosabb biológiai és fizikai tulajdonságai kezelés kísérleti stádiumban van. Nagy energiájú atommagokkal (szén, bozon) csupán kísérleti kezelést folytatnak. Kitűnő radiofizikai és radiobiológiai sajátságaik (magas LET, alacsony OER) a daganatterápiában való használhatóság reményét csillantja fel. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a felsorolt sugárforrások beszerzése és üzemeltetése nagy szakértelmet és jelentős anyagi eszközöket igényel. Ezért az egyik legfontosabb soron következő feladat e sugárzások biológiai hatásának egybevetése a jelenleg használt telegamma és elektronterápia eredményességével. További fontos fejlődést jelenthet a különböző sugárforrásokból gerjesztett sugárzások egyidejű és célszerű kombinálása, amely ideális dóziseloszlást ígérhet. A daganatok nagyságának és elhelyezkedésének pontos megítélésében a computer tomographia forradalmasította terápiás lehetőségeinket (11). Különösen az agy, mediastinum, retroperitoneum és a has mélyen fekvő daganatai válnak így a pontos felmérés objektumaivá. Az ultrasonographia a máj- és a nőgyógyászati daganatok helyzetmegítélésében jelent segítséget. A hagyományos axiális tomographia, ezen eljárások mellett, még ma is alapvető fontosságú, hiszen Magyarországon sem a számítógépes rétegfelvétel technikája, sem az ultrahangdiagnosztika nem került még bevezetésre. Az eredményes gyógyítás érdekében azonban sürgetően szükséges mielőbb megteremteni — legalább a sugárterápiás központokban — ezen diagnosztikus eljárások lehetőségét. A számítógépes dozimetria bevezetésre került külföldön számos intézményben, legújabban hazánkban is, az Országos Onkológiai Intézetben (12). Segítségével nemcsak gyorsan, de pontosan lehet kiszámítani valamely sugárzási izodózis eloszlását egy adott testkeresztmetszetben. A daganatok sugárérzékenységének fokozására irányuló eljárások többfélék. Első helyen kell említeni a különböző „sugárérzékenyítő” vegyületeket, amelyek között a metronidazol, nitromidazol, nitrofuranok, ICRF—-159 és különböző antioxydánsok játszanak fontos szerepet (13). Sajnos egyelőre azonban nem rendelkezünk olyan nem toxikus vegyületekkel, amelyek kizárólag a daganatsejteket teszik sugárérzékennyé és a normális szövete- Részecskék LET [KeV/n* DER Foton 2,0 — 2,0—3,0 Neutron 1 —100 «= 1,7 Helium ion 72,7 — 1,7 Proton* 1 — 90 , 1 Pl Meson** 0,6— 25 1 —5 Nagyenergiájú atommagok — Berion 126,5 1,6—2,9 — Szén ion 189,0 * 340 MeV: 0,3 ** 110 KeV/m= alacsony 2 MeV: 17,0 *10 KeV/m= magas let