Orvosi Hetilap, 1979. január (120. évfolyam, 1-4. szám)

1979-01-14 / 2. szám - Eckhardt Sándor: A daganatos betegségek gyógyításának helyzete és perspektívái

1. Fontos fejezet a daganatgyógyításban a hely­reállító sebészet fejlődése. Mivel egyre inkább elő­térbe kerül a daganatos szerv eltávolítása után a funkció helyreállítása, különösen fontos a szerv­pótlás kérdésének megoldása. Sajnos, a transzplan­tációs sebészet e téren nem tud még gyakorlati sikereket elkönyvelni. Kidolgoztak viszont olyan technikai eljárásokat, amelyek segítségével kör­nyező szervek pótolhatják a kiesett szerv működé­sét (pl. gyomor-, oesophagus-, jejunum-plasztikák) (5). Ennél sokkal gyakoribb azonban, hogy plaszti­kai műtétre kerül sor az arcon, vagy nőgyógyá­szati, illetve emlődaganatok kezelésének következ­ményét kell és lehet műtéti úton rehabilitálni. A legfontosabb eredmény a daganatsebészeti szemlélet változása. A hangsúly eltolódott a szu­perradikális műtétekről a funkciót megtartó, ra­cionális nagyságú műtétekre. A jelszó: nem min­denáron mindent megoperálni, hanem egyidejűleg mérlegelni is kell a beteg várható életének „mi­nőségét” („quality of life”). Másfelől azt a dogmát is megdöntötték, hogy áttétet operálni nem sza­bad. Ma már a lassan növő daganatok szoliter me­­tastasisát (hypernephroma, bélrák, emlőrák, plano­­cellularis tüdőrák stb.) megoperálják, akár az agy­ban, tüdőben, májban helyezkednek el (6). Külö­nösen fontos a szemléletváltás a petefészekdagana­tok műtétével kapcsolatban. Nemegyszer inoperá­­bilis, asciteses betegek, eredményes chemotherapia után operálhatókká válnak. Máskor a daganatok részleges eltávolítása teszi lehetővé a chemothe­rapia sikerét. A „second look” műtét elvégzése tehát lassan polgárjogot nyer és eredményessége bizonyított (7). Sugárkezelés A sugárterápiában elért haladás leginkább az alábbi területeken nyilvánul meg: a) új sugárforrások segítségével nehézrészecs­kéket állítottak elő, amelyek terápiás hatást fej­tenek ki; b) javult a daganat helyének pontos megha­tározási lehetősége; c) a terápiás tervezés új, hatékony módszereit alakították ki; d) folytatták a sugárérzékenység fokozására irányuló módszerek kidolgozását és e) a sugárterápiát a komplex gyógymód egyik módszereként nagyobb hatásfokkal alkalmazzák. A nehézrészecskék alkalmazásának fizikai és biológiai előnyei vannak. A nagy energiájú ré­szecskék fizikai tulajdonságai között legfontosabb az ideális dóziseloszlás, amely magas energiaátvi­telként („linear energy transfer” = LET) valósul meg. Biológiai szempontból e nehézrészecskék „oxigénfokozó aránya” („oxygen enhancement ration ( OER) alacsonyabb, mint a 250 kV-os pho­­tonoké. Az egyes nehézrészecskék között jelentős eltérések vannak fizikai és biológiai sajátságaik tekintetében, s ezeket Hall (8), Parker (9) és Kap­lan (10) nyomán, a 2. táblázatban foglalták össze. A neutronterápia a klinikai gyakorlatban már kipróbálásra került. E sugárzás dóziseloszlása fe- 68­lülmúlja a fotonterápiáét. A proton és pi-mezon 2. Táblázat. A daganatok kezelésében használt sugárzások fontosabb biológiai és fizikai tulajdonságai kezelés kísérleti stádiumban van. Nagy energiájú atommagokkal (szén, bozon) csupán kísérleti keze­lést folytatnak. Kitűnő radiofizikai és radiobioló­­giai sajátságaik (magas LET, alacsony OER­) a daganatterápiában való használhatóság reményét csillantja fel. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a felsorolt sugárforrások beszerzése és üze­meltetése nagy szakértelmet és jelentős anyagi eszközöket igényel. Ezért az egyik legfontosabb soron következő feladat e sugárzások biológiai ha­tásának egybevetése a jelenleg használt telegam­­ma és elektronterápia eredményességével. További fontos fejlődést jelenthet a különböző sugárforrá­sokból gerjesztett sugárzások egyidejű és célszerű kombinálása, amely ideális dóziseloszlást ígérhet. A daganatok nagyságának és elhelyezkedésé­nek pontos megítélésében a computer tomographia forradalmasította terápiás lehetőségeinket (11). Kü­lönösen az agy, mediastinum, retroperitoneum és a has mélyen fekvő daganatai válnak így a pontos felmérés objektumaivá. Az ultrasonographia a máj- és a nőgyógyászati daganatok helyzetmeg­ítélésében jelent segítséget. A hagyományos axiális tomographia, ezen eljárások mellett, még ma is alapvető fontosságú, hiszen Magyarországon sem a számítógépes rétegfelvétel technikája, sem az ultrahangdiagnosztika nem került még bevezetés­re. Az eredményes gyógyítás érdekében azonban sürgetően szükséges mielőbb megteremteni — leg­alább a sugárterápiás központokban — ezen diag­nosztikus eljárások lehetőségét. A számítógépes dozimetria bevezetésre került külföldön számos intézményben, legújabban ha­zánkban is, az Országos Onkológiai Intézetben (12). Segítségével nemcsak gyorsan, de pontosan lehet kiszámítani valamely sugárzási izodózis eloszlását egy adott testkeresztmetszetben. A daganatok sugárérzékenységének fokozására irányuló eljárások többfélék. Első helyen kell em­líteni a különböző „sugárérzékenyítő” vegyülete­­ket, amelyek között a metronidazol, nitromidazol, nitrofuranok, ICRF—-159 és különböző antioxydán­­sok játszanak fontos szerepet (13). Sajnos egyelőre azonban nem rendelkezünk olyan nem toxikus vegyületekkel, amelyek kizárólag a daganatsejte­ket teszik sugárérzékennyé és a normális szövete- Részecskék LET [Ke­V/n* DER Foton 2,0 — 2,0—3,0 Neutron 1 —100 «= 1,7 Helium ion 72,7 — 1,7 Proton* 1 — 90 , 1 Pl Meson** 0,6— 25 1 —5 Nagyenergiájú atommagok — Ber­ion 126,5 1,6—2,9 — Szén ion 189,0 * 340 MeV: 0,3 ** 110 KeV/m= alacsony 2 MeV: 17,0 *10 KeV/m= magas let

Next