Orvosi Hetilap, 1981. május (122. évfolyam, 18-22. szám)

1981-05-17 / 20. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Szakolczai Ilona - Ötvös Lajos: Hypoxiás újszülöttek vizeletének húgysav kreatinin hányadosa

1182 Ép és hypoxiás koraszülöttek és érett újszülöttek vizelet húgysav/kreatinin hányadosa az 1., 2. és 5. postnatális napon (átlag ± S.D.) gyabbnak találtuk. Az átlagok szignifikáns eltérése megerősíti a húgysav felszaporodását perinatális hypoxiában. Ugyanakkor az egyedi értékek nagy szórása miatt az egyszeri mintából meghatározott húgysav/kreatinin hányados a gyűjtött vizeletből meghatározott 24 órás húgysavürítésnél kevésbé megbízható, sőt a 2. naptól gyakorlatilag nem használható. Bár nekünk 24 órás gyűjtésre nem volt lehetőségünk, és húgysav/kreatinin hányados­sal való felmérést más még nem végzett, erre kö­vetkeztetünk azokból az adatokból, amelyek sze­rint az élet első napjaiban a húgysavürítés nagy­jából változatlan marad, a kreatinin-ürítés viszont fokozatosan nő (6, 10, 12, 15), így a kreatininre vonatkoztatás a 2. naptól kb. a 4. hétig sem húgy­sav, sem más anyag ürítése szempontjából nem szerencsés. A negatívumok ellenére vizsgálatainkból két tanulságot vonhatunk le: 1. A vizelettel való húgysavürítés jó indikáto­ra lehet az átélt hypoxiának. Meghatározására az egyszeri vizeletmintából történő, kreatininre vo­natkoztatott mérés nem elég pontos, lehetőleg 24 órás gyűjtött vizeletből való vizsgálatra kell töre­kedni. 2. Ha a tartós gyűjtés nem lehetséges és csak egy vizeletmintánk van, érdemes mégis meghatároz­ni a húgysav/kreatinin hányadost, mert ennek ma­gas volta, a klinikai adatokkal összevetve, megerő­sítheti az átélt hypoxia gyanúját. Összefoglalás: A szerzők 50 egészséges és 53 hypoxiát átélt újszülött 1., 2. és 5. napi vizeletmin­tájából határozták meg a húgysav/kreatinin há­nyadost. Ennek értéke érett újszülöttekben az 1. napon, koraszülöttekben az 1. és 2. napon szigni­fikánsan magasabb volt a hypoxiás csoportban, a továbbiakban a különbség nem volt számottevő. Bár az egyszeri vizeletmintából meghatározott húgysav/kreatinin hányados kevésbé megbízható, mint a 24 órás gyűjtött vizeletből mért húgysav­ürítés, ha csak egy mintánk van, érdemes mégis meghatározni a hányadost, mert ennek magas vol­ta átélt hypoxia jeleként értékelhető. IRODALOM: 1. Boda D.: Acta Med. Acad. Sei. Hung. 1956, 9, 85. — 2. Boda D.: Kísérletes Orvostud. 1957, 9, 239. — 3. Boda D.: Orv. Hetil. 1976, 117, 2167. — 4. Cowsert, M. K. és mtsai: J. Physiol. Pharmacol. 1966, 44, 861. — 5. Jensen, M. H., Jorgensen, S.: Biol. Neonat. 1977, 32, 197. — 6. Jensen, M. H. és mtsai: Biol. Neonate, 1980, 38, 40. — 7. Klujber L.: Személyes köz­lés. — 8. Manzke, H. és mtsai: Mschr. Kinderheilk. 1976, 124, 492. — 9. Manzke, H. és mtsai: Acta Pediat. Scand. 1977, 66, 713. — 10. Manzke, H. és mtsai: Europ. J. Pediat. 1980, 133, 157. — 11. Popper, H., Mandel, E., Mayer, H.: Biochem. 2. 1937, 291, 354. — 12. Poulsen, H.: Acta Physiol. Scand. 1955, 33, 372. — 13. Raivio, K. O.: J. Pediat. 1976, 88, 625. — 14. Laug­­stad, O. D.: Pediat. Res. 1975, 9, 158. — 15. Sertel, H., Scopes, J.: Arch. Dis. Child. 1973, 48, 717. — 16. Siegel, S. R. és mtsai: J. Pediat. 1973, 83, 854. — 17. Stuber A. és Paksi A.: Orv. Hetil. 1976, 117, 2167. — 18. Sze­líd Zs.: Gyermekgyógyászat, 1979, 30, 228. — 19. Wen­del­l, T. és Caraway, D.: Amer, J. Clin. Path. 1955, 25, 840. Koraszti Ép kontroll n = 27 lettek Hypoxiás n = 28P Ép kontroll n = 23 Érettek Hypoxiás n = 25P 1. nap 1,40±0,66 1,96±0,65 <0,02 0,80±0,34 1,09 ±0,40 <0,05 2. nap 1,45 ±0,80 1,71 ±0,70 <0,05 0,92±0,61 1,03 ±0,56 N.S. 5. nap 0,92 ±0,48 0,88 ±0,38 N.S. 0,54±0,27 0,52±0,28 N.S. MEGRENDELHETI külföldre bárhová, forintbefizetés mellett az ORVOSI HETILAP-ot Posta Központi Hírlapiroda, Budapest V.­ József nádor tér. Tel. 180-850

Next