Orvosi Hetilap, 1981. augusztus (122. évfolyam, 31-35. szám)
1981-08-09 / 32. szám - Horváth Magdolna - Vastagh Oszkár - Rubecz István - Heim Terézia: A retrolentalis fibroplasia előfordulása oxigén-terápiában részesült kis súlyú újszülöttekben
adatait, az oxigénterápia módját, időtartamát, az alkalmazott oxigénkoncentrációt, valamint az RLF Reese-féle osztályozását (18) az 1. táblázatban tüntettük fel. A 2. táblázatban a vizsgált csecsemő populáció és a kiszűrt RLF esetek születési súly és terhességi kor szerinti megoszlása látható. Nem kétséges, hogy az RLF túlnyomórészt a kisebb súlyú és rövidebb gestációs idejű csecsemőkben fordult elő. Minél kisebb a születési súly és minél rövidebb a terhességi kor, annál gyakoribb az RLF előfordul 3. táblázat A vizsgált csecsemő populáció és a RLF-os csecsemők szülés mechanizmus szerinti megoszlása 5. táblázat Az RLF gyakorisága az oxigénkezelés módszere szerinti felbontásban 2. táblázat A vizsgált csecsemő populáció és a RLF-os esetek születési súly és terhességi kor szerinti megoszlása lása. Az 1500—2500 g súlycsoportban 4,8%-os, az 1500 g-nál kisebb súlyúakban 12,3%-os, a 33—36 hetes gestációs korcsoportban 1,15%-os, és a 32 hétnél rövidebb terhességből származó koraszülöttekben pedig 11,3%-os volt az előfordulás. A 3. táblázatban az RLF gyakoriságát a szülés mechanizmusa szerint tüntettük fel. Látható, hogy a patológiás (sectio caesarea, fogas szülés, Brachtextractio) csoportban jelentősen több RLF-t észleltünk (x204,1294, p .0,05). Az RLF-es esetekben az oxigénterápiát túlnyomórészt a postasphyxiás állapot és a visszatérő apnoék tették szükségessé. Feltűnő, hogy csak egy csecsemő szenvedett IRDS-ben. Miután az asphyxia gyakran szerepelt az RLF pozitív csecsemők perinatális anamnézisében, anyagunkat az asphyxia súlyosságát jelző Apgar-score szerint is osztályoztuk. A 4. táblázatból következik, hogy a követett csecsemő populációban az Apgar score csökkenésével, vagyis az asphyxia súlyosságával nőtt az RSF előfordulása. Külön kiemelendő a súlyos asphyxiában (Apgar score 3) világra jött újszülöttekben észlelt magas gyakoriság (14,8%). E csoportba tartozó 4 csecsemőből 3-nál irreverzibilis károsodást észleltünk. Az oxigénkezelés és az RLF gyakorisága közötti összefüggést a terápia módszere szerint analizáltuk az 5. táblázatban. Úgy tűnik, hogy az oxigenizáció módszere, legalábbis körülményeink között nem számottevő tényező. A leggyakrabban fejburában különböző oxigénkoncentrációk (1. 1. táblázat) alkalmazásával, ritkábban fejbúrában és a kezelés egyes fázisaiban folytonos légúti pozitív nyomással (CPAP), illetve intermittáló pozitív nyomású gépi lélegeztetéssel (IPPV) történt az oxigénterápia. A fejbura és a fejbura + CPAP csoportban észlelt RLF-es gyakoriság között nincs jelentős különbség (x2 , 0,917, p 0,3). 4. táblázat A csecsemő populáció és a RLF-os csoport Apgar score szerinti megoszlása 6. táblázat Az RLF pozitív és RLF negatív csecsemők átlagos oxigenizációs időtartama Születési súlycsoportok (g) RLF-ás esetek száma A vizsgált és követett csecsemők száma Relatív gyakoriság (%) —12504 21 19,0 1251—15002 29 6,9 1501—17503 44 6,8 1751—20002 53 3,8 2001—22502 33 6,0 2251—25000 15—25010 26— Terhességi RLF-ás A vizsgált és Relatív korcsoportok esetek követett gyakoriság hetekben száma csecsemők száma (%) =281 10 10,0 29—329 78 11,5 33—363 87 1,1 > =370 17— ismeretlen0 29— Szülés mechanizmus RLF-os esetek száma A vizsgált és követett csecsemők száma Gyakoriság (%) spontán,7 ,173 4,0 zavartalan szülés patológiás szülés (sectio caesarea.6 48 12,0 fogó. Bracht extractio) xa = 4,1294, p <0,05 % 1944 A vizsgált és Apgar score kLr-as esetek száma követett csecsemők száma Gyakoriság (%) 8—104 107 3,7 4—75 78 6,4 0—34 27 14,8 ismeretlen0 9 Módszer RLF-os esetek száma A vizsgált és követett csecsemők száma Gyakoriság (%) fejbura 11 169 6,5 fejbura + CPAP2 44 4,5 fejbura + CPAP + + IPPV0 4 fejbura + IPPV0 4 ■, . . ü. .. ' Csecsemők száma Átlagos oxigenizációs idő órákban Össz csecsemő 221 98,7 RLF pozitív csecsemők 13 286,0 RLF negatív csecsemők 208 87,0 (1) 3,6522, p -0,001)