Orvosi Hetilap, 1983. február (124. évfolyam, 6-9. szám)
1983-02-20 / 8. szám - A GYAKORLAT - Lengyel László: Az emlő önvizsgálatának jelentősége és nehézségei
LENGYEL LÁSZLÓ DR. Az emlő önvizsgálatának jelentősége és nehézségei Debreceni Orvostudományi Egyetem I. Sebészeti Klinika (igazgató: Balázs György dr.) A szerző nemzetközi irodalmi adatok és saját tapasztalat alapján tekinti át az emlő önvizsgálatának módszerét. Elemzi annak előnyeit és leküzdendő nehézségeit. Javaslatot tesz a módszer terjesztésének módjára és helyére. Beszámol a Debrecenben folyó emlőrákszűrési rendszerben az emlő önvizsgálatának helyéről és szerepéről. A rákos betegségek elleni küzdelembe a lakosságot úgy kell bevonni, hogy aktív közreműködésük eredményeként a jelenleginél nagyobb arányú legyen a korán felismert esetek száma. A világszerte folyó egészségnevelés célkitűzései ezzel kapcsolatban a következők: 1. növelni kell a lakosság tudásszintjét a rákos betegségekről, 2. a közvéleményt tájékoztatni kell a daganatos betegek reális helyzetéről (1), 3. elő kell segítenünk olyan új szokások kialakítását, meggyökeresedését, amelyek az egészség megőrzését szolgálják. A célkitűzések megvalósítására átgondolt programok kidolgozása elengedhetetlen. Az ideális rákfelismerési módszerre a következők a jellemzőek : 1. egyszerűség — könnyen, gyorsan, sok betegen kivitelezhető minden ártalom nélkül, 2. kis költségek — kevés technikai segítséget igényel, 3. mindenki számára hozzáférhető legyen és a rákos betegségeket lehetőleg korai, lokalizált fázisban fedezze fel. Az emlő periodikus fizikális vizsgálatát végezheti orvos, betanított egészségügyi szakdolgozó (előszűrőként) és maga a beteg. Ez utóbbi esetben a nőket olyan ismeretekkel kell megismertetni, melyek az emlőbetegségek jellegzetes tünetei. Az emlő önvizsgálata (továbbiakban EÖV) évtizedek óta ismert számos országban a lakosság széles körében alkalmazott módszer, mely alkalmas kis emlőtumorok felfedezésére. A mai gyakorlat azt mutatja, hogy 10 nő közül 9 saját magán véletlenül fedezi fel a göböt emlőjében (13). P. Greenwald és mtsai (4), R. Foster és mtsai (3), J. Feldman és mtsai (2) emlőrákos betegek kortörténete alapján megállapítják, hogy az EDV-t rendszeresen végző nők tumorátmérője kisebb, több az I. stádiumba tartozó betegek száma és az 5 éves túlélési arány is jobb, mint az Orvosi Hetilap 1983. 124. évfolyam, 8. szám Importance, and difficulties of self-examination of breast. The method of self-examination of the breast is reviewed by the author on the basis of personal experiences, and current literature. Advantages of the procedure is analysed in addition to difficulties to be overcome. Practical possibilities are suggested in order to propagate the method. The role of self-examination of the breast in the cancer checking system of the city Debrecen is reported. ECV-t nem végző nők hasonló adatai. Számos szerző ajánlja az emlő fizikális vizsgálatát és ezzel együtt az önvizsgálat oktatását a korai diagnózis érdekében (1, 6, 7, 9, 11, 12). Az EÖV rövid leírása 1. Tükör előtt felemelt és leengedett kartartás mellett az emlők megtekintése. A nő megismerheti emlőjének normális formáját, méretét és aszimmetriát, behúzódást, kontúregyenetlenséget keressen rajta. A bimbó és más bőrelváltozások felfedezhetők. 2. Fekvő helyzetben válla alá helyezett kispárna jól kiemeli az emlőt, így mirigyállománya ellaposodik és jól áttapinthatóvá válik. A tapintást ellenoldali kézzel kell végezni egymás mellé fektetett kinyújtott ujjakkal, az egyik emlőt a másik után. Hazánkban számos kiadvány foglalkozik a módszerrel és néhány monográfiában részletes leírást találunk (6, 9, 10, 13). Az önvizsgálat módszerének terjesztése Az ideális információhordozó a képekkel illusztrált, lehetőleg több színnel nyomtatott leporelló. Előnye, hogy megőrizhető, ismételten elolvasható és állandóan felszínen tarthatja a kérdést. Az írott szöveg átadásán kívül szükséges a gyakorlatban is bemutatni a vizsgálat menetét és az ép emlő tapintási tulajdonságait. Az EÖV-ről szóló kiadványokat helytelen szóróanyagként kezelni. A módszer tanítása során külön hangsúlyozni kell, hogy az emlőben tapintható göbök nagy része nem rák, de minden észlelt rendellenesség esetén megfelelő szakorvoshoz kell fordulni, ahol a további szükséges diagnosztikus beavatkozások elvégezhetők. A hormonális változásokra létrejövő ciklikus emlőállomány-göbösödés élettani jelenség reproduktív korban levő nőknél. Igen fontos a személyes tanácsadás és az állandó követés feltételeinek megteremtése. A módszer terjeszthető minden olyan egészségügyi intézményben, ahol a nők tömegesen 459