Orvosi Hetilap, 1983. február (124. évfolyam, 6-9. szám)

1983-02-20 / 8. szám - A GYAKORLAT - Lengyel László: Az emlő önvizsgálatának jelentősége és nehézségei

LENGYEL LÁSZLÓ DR. Az emlő önvizsgálatának jelentősége és nehézségei Debreceni Orvostudományi Egyetem I. Sebészeti Klinika (igazgató: Balázs György dr.) A szerző nemzetközi irodalmi adatok és saját ta­pasztalat alapján tekinti át az emlő önvizsgálatának módszerét. Elemzi annak előnyeit és leküzdendő ne­hézségeit. Javaslatot tesz a módszer terjesztésének módjára és helyére. Beszámol a Debrecenben folyó emlőrákszűrési rendszerben az emlő önvizsgálatá­­nak helyéről és szerepéről. A rákos betegségek elleni küzdelembe a lakos­ságot úgy kell bevonni, hogy aktív közreműködésük eredményeként a jelenleginél nagyobb arányú le­gyen a korán felismert esetek száma. A világszerte folyó egészségnevelés célkitűzései ezzel kapcsolat­ban a következők: 1. növelni kell a lakosság tudásszintjét a rákos betegségekről, 2. a közvéleményt tájékoztatni kell a dagana­tos betegek reális helyzetéről (1), 3. elő kell segítenünk olyan új szokások kiala­kítását, meggyökeresedését, amelyek az egészség megőrzését szolgálják. A célkitűzé­sek megvalósítására átgondolt programok kidolgozása elengedhetetlen. Az ideális rák­felismerési módszerre a következők a jellem­zőek : 1. egyszerűség — könnyen, gyorsan, sok bete­gen kivitelezhető minden ártalom nélkül, 2. kis költségek — kevés technikai segítséget igényel, 3. mindenki számára hozzáférhető legyen és a rákos betegségeket lehetőleg korai, lokalizált fázisban fedezze fel. Az emlő periodikus fizikális vizsgálatát végez­heti orvos, betanított egészségügyi szakdolgozó (elő­szűrőként) és maga a beteg. Ez utóbbi esetben a nőket olyan ismeretekkel kell megismertetni, me­lyek az emlőbetegségek jellegzetes tünetei. Az emlő önvizsgálata (továbbiakban EÖV) évtizedek óta is­mert számos országban a lakosság széles körében alkalmazott módszer, mely alkalmas kis emlőtumo­rok felfedezésére. A mai gyakorlat azt mutatja, hogy 10 nő közül 9 saját magán véletlenül fedezi fel a göböt emlőjében (13). P. Greenwald és mtsai (4), R. Foster és mtsai (3), J. Feldman és mtsai (2) emlőrákos betegek kortörténete alapján megállapít­ják, hogy az EDV-t rendszeresen végző nők tumor­átmérője kisebb, több az I. stádiumba tartozó bete­gek száma és az 5 éves túlélési arány is jobb, mint az Orvosi Hetilap 1983. 124. évfolyam, 8. szám Importance, and difficulties of self-examination of breast. The method of self-examination of the breast is reviewed by the author on the basis of personal experiences, and current literature. Ad­vantages of the procedure is analysed in addition to difficulties to be overcome. Practical possibilities are suggested in order to propagate the method. The role of self-examination of the breast in the cancer checking system of the city Debrecen is re­ported. ECV-t nem végző nők hasonló adatai. Számos szer­ző ajánlja az emlő fizikális vizsgálatát és ezzel együtt az önvizsgálat oktatását a korai diagnózis érdekében (1, 6, 7, 9, 11, 12). Az EÖV rövid leírása 1. Tükör előtt felemelt és leengedett kartartás mellett az emlők megtekintése. A nő megismerheti emlőjének normális formáját, méretét és aszimmet­riát, behúzódást, kontúregyenetlenséget keressen rajta. A bimbó és más bőrelváltozások felfedezhe­tők. 2. Fekvő helyzetben válla alá helyezett kispár­na jól kiemeli az emlőt, így mirigyállománya ella­posodik és jól áttapinthatóvá válik. A tapintást ellenoldali kézzel kell végezni egymás mellé fekte­­tett kinyújtott ujjakkal, az egyik emlőt a másik után. Hazánkban számos kiadvány foglalkozik a módszerrel és néhány monográfiában részletes le­írást találunk (6, 9, 10, 13). Az önvizsgálat módszerének terjesztése Az ideális információhordozó a képekkel il­lusztrált, lehetőleg több színnel nyomtatott leporel­ló. Előnye, hogy megőrizhető, ismételten elolvasha­tó és állandóan felszínen tarthatja a kérdést. Az írott szöveg átadásán kívül szükséges a gyakorlat­ban is bemutatni a vizsgálat menetét és az ép emlő tapintási tulajdonságait. Az EÖV-ről szóló ki­adványokat helytelen szóróanyagként kezelni. A módszer tanítása során külön hangsúlyozni kell, hogy az emlőben tapintható göbök nagy része nem rák, de minden észlelt rendellenesség esetén meg­felelő szakorvoshoz kell fordulni, ahol a további szükséges diagnosztikus beavatkozások elvégezhe­tők. A hormonális változásokra létrejövő ciklikus emlőállomány-göbösödés élettani jelenség repro­duktív korban levő nőknél. Igen fontos a szemé­lyes tanácsadás és az állandó követés feltételeinek megteremtése. A módszer terjeszthető minden olyan egészségügyi intézményben, ahol a nők tömegesen 459

Next