Orvosi Hetilap, 1984. február (125. évfolyam, 6-9. szám)

1984-02-12 / 7. szám - Hollán Zsuzsa - Füst György - Horváth Attila: Egy sajátos szerzett immunhiányos szindróma - az AIDS

HOLLÁN ZSUZSA DR., FÜST GYÖRGY DR. ÉS HORVÁTH ATTILA DR. Egy sajátos szerzett immunhiányos szindróma — az AIDS Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet és az Országos Bőrgyógyászati és Nemikórtani Intézet Szerzők ismertetik a szerzett immunhiányos szind­rómának (acquired immune deficiency syndrome, AIDS) nevezett, valószínűleg fertőző mikroorganiz­mus által okozott kórképet. Bemutatják a szindró­ma 1981-ben leírt első eseteit és igen gyors terjedé­sét először az Egyesült Államokban, majd a Föld egyéb területein is. Tárgyalják az AIDS definíció­ját, legfontosabb klinikai tüneteit, terjedési mód­jait, majd bemutatják azokat a lakosságcsoportokat (homoszexuális férfiak, narkomániások, haemophi­­liások), amelyekben a betegség leggyakrabban je­lentkezik, és ismertetik az AIDS terjedését elősegí­tő rizikófaktorokat. A szindróma immunológiájának és a pathogenezisére vonatkozó elméleteknek rövid ismertetése után részletesebben tárgyalják az AIDS felismerésével, bejelentésével és megelőzésével kap­csolatos intézkedéseket, valamint az AIDS-es be­tegek ápolására vonatkozó legfontosabb hygiénés rendszabályokat. Végül az AIDS-el kapcsolatos ha­zai kutatásokat és kutatási terveket foglalják össze. A peculiar acquired immune deficiency syndrome — the AIDS. Authors review the most important data about AIDS (acquired immune deficiency syndrome) a recently appeared disease probably caused by a transmissible agent. First cases descri­bed in the United States in 1981 and the fast spread of the disease in America, Africa and Europe are shown. Definition, most important symptoms, ways of transmission as well as risk groups (homosexual males, intravenous drug abusers, haemophiliacs) are discussed and the most important risk factors facilitating the development of AIDS in these groups are shown. After shortly summarizing im­munology of the AIDS and theories about the pa­­thogenezis of the disease, tasks and regulations ne­cessary for early recognition, notification and pre­vention of AIDS as well as precautions advised in providing care to AIDS patients are discussed. Finally recent studies and research projects in Hungary concerning AIDS are reviewed. A szerzett immunfalányos betegségek egy újonnan elkülönített csoportja ma világszerte angol elneve­zéséből (acquired immune deficiency syndrome) képzett betűszóval, mint AIDS vált közismertté. A legutóbbi időben jelentkezett, gyorsan terjedő megbetegedés. Az eddig észlelt esetek túlnyomó többsége a lakosság bizonyos csoportjaiban, leg­gyakrabban homoszexuális férfiakban mutatkozott, a legjellemzőbb tünetek a Kaposi-sarcoma és az ún. opportunista fertőzések* *. A betegség igen súlyos, a diagnózis felállítását követő néhány hónapon, de legkésőbb 1—2 éven belül halálos kimenetelű. Etio­­lógiáját és pathomechanizmusát nem ismerjük, igen valószínűnek látszik, hogy fertőző ágens okoz­za, és az is, hogy elsősorban homoszexuális (ritkáb­ Rövidítések jegyzéke AIDS ) acquired immune deficiency syndro­me, szerzett immunhiányos szindróma CDC = Centers of Disease Control DNCB = dinitrochlorobenzén HBV — hepatitis B-virus HTLV = human T-sejtes leukaemia-virus MMWR = Morbidity and Mortality Weekly Re­port NK-sejt = natural killer sejt, természetes ölősejt ОКТ. Leu: lymphocyták különböző szubpopulá­­cióival reagáló monoklonális ellen­anyag-sorozat PcP . Pneumocystis carinii pneumonia * Az opportunista fertőzéseket olyan kórokozók váltják ki, amelyek ép immunrendszerű egyénben nem okoznak megbetegedést. A témához tartozó referátumok a „Folyóiratre­ferátumok” Szerzett immundefektus (AIDS) című al­­rovatában találhatók. Orvosi Hetilap 1984. 125. évfolyam, 7. szám­ban heteroszexuális­ nemi érintkezés vagy vér ill. vérkészítmények útján vagy fertőzött injekciós tűk használata által terjed. Az AIDS kezdetben az Egyesült Államokban je­lentkezett, de rövidesen átterjedt Európára is. Az Európában észlelt esetek száma az elmúlt néhány hónap során jelentős mértékben megnőtt, az euró­pai országok közel felében jelentkezett már a meg­betegedés. Figyelembe véve hazánk nagy idegen­­forgalmát, valószínűnek látszik, hogy az AIDS Ma­gyarországot sem kerüli el. Mindenesetre erre az eshetőségre fel kell készülnünk, összefoglalónk fő célja ezért az, hogy a betegség járványtanára vo­natkozó alapvető adatok rövid bemutatása után is­mertesse az AIDS pontos definícióját, a diagnózis fő kritériumait, továbbá a megbetegedésnek legin­kább kitett ún. rizikócsoportokat, és így elősegítse az esetleg hazánkban jelentkező AIDS megbetege­dések felismerését és továbbterjedésének korláto­zását. Ennek az érdekében a hazai egészségügyi szolgálatra új feladatok hárulnak már ma is, egye­sek csak a betegség előfordulása esetén válnak szükségessé. Ismertetjük az AIDS-re vonatkozó ed­digi hazai vizsgálatokat és kutatási terveket. A be­tegség etiológiájával, pathomechanizmusával és immunológiájával kapcsolatos, ma még javarészt megoldatlan problémákat csak röviden és gyakor­lati szempontból tárgyaljuk. Az AIDS első megjelenése, a betegség epide­miológiájára vonatkozó legfontosabb adatok 1981. júniusában jelent meg az Atlantában (USA) székelő Centers of Disease Control (a továb­biakban : CDC) által rendszeresen kiadott Morbidity and Mortality Weakly Reportban (a továbbiakban: MMWR) egy közlemény Pneumocystis carinii pneu­monia és egyéb fertőzések (cytomegalovirus pneu­monia, candidiasis) előfordulásáról ( korábban 375­ 1*

Next