Orvosi Hetilap, 1990. október (131. évfolyam, 40-43. szám)

1990-10-21 / 42. szám - Krisár Zoltán - Kotsis Lajos: A corrosiv nyelőcsősérülések sebészetéről

IRODALOM: 1. Dicostanzo, J. és mtsai: New therapeutic approach to corrosive burns of the upper gastrointestinal tract. Gut 21, 370-375 (1980) - 2. Horváth, Ö. P.: Surgical management of caustic injuries to the upper gastrointestinal tract. In De- Meester, T. R., Matthews, H. R.: Benign esophageal disease. C. V. Mosby Company St. Louis, Washington, Toronto (1987) p.: 266—268. — 3. Csíkos, M. és mtsai.: Late malignant transformation of chronic corro­sive oesophageal strictures. Langenbecks Arch. Chir. 1985, 365, 231-238. Oláh Tibor dr. Horváth Örs dr. T. Szerkesztőség! Gergely Mihály dr. levelében jogosan veti fel a hegcarcinomát mint a Barrett nyelőcső és megaoesophagus melletti leggyakoribb rákmegelőző ál­lapotot. Az OESOII., párizsi kongresszusa (1987) éppen ezt a kérdéskört tárgyalta meg a legrészletesebben. Valójában, a nyelőcsőpótlás és hegcarci­­noma veszély viszonya a corrosiv nyelő­csőszűkületek sebészetének egyik sarka­latos pontja. A vastagbélből képzett nyelő­csövek késői adaptációjával foglalkozó közleményünkben ezzel természetesen nem foglalkozhattunk kimerítően. Az idejében, az első 10 évben by­passzal kirekesztett lúgos sérülések a továbbiakban már nem jelentenek ilyen veszélyt. Eseteink döntő többsége ebbe a csoportba tartozott. A 10 éven túl megoldottak eseté­ben, éppen a fenti körülmény miatt, by­pass után a 2-ik lépésben ajánlatos az egész thoracalis nyelőcsövet rezekálni. Mint az előzőekben említett Kongresszus egyik referense, ezt a stratégiát terjesztettem elő, amivel a résztvevők egyetértettek. Ezzel a differenciált taktikával lehetőség nyílik arra, hogy a legbonyolultabb, de funk­cionálisan legtöbbet nyújtó nyelőcső­pótló műtétet úgy hajtsuk végre, hogy a be­teget nem tesszük ki a thoracotomia és nyelőcső-rezekció el nem hagyagolható kockázatának. Az pedig nyilvánvaló, hogy jóindulatú szűkületekben végzett műtétek alkalmával mindent meg kell tennünk a leg­alacsonyabb kockázat érdekében. A második variációban ezt a két műtét különválasztásával érjük el. A taktika megválasztásában az idő­tényezőnek tehát döntő szerepe van. Ezt a Gergely Mihály dr. által említett szegedi anyag is példázza: hosszú (10 év) expositió után rezekált lúgos nyelőcsőszűkületes be­tegek közül 4-ben a későbbiekben a nyelő­csőcsonkon alakult ki carcinoma (amint ez Horváth Ö. P. disszertációjából kiderült)! Csak a megfelelő időben végzett műtét hárítja el ezt a veszélyt. Végeredményben, Gergely Mihály kér­désfeltevéséből ösztönzést merítettünk a corrosiv szűkületek sebészi stratégiájának megírásához, amiért őszintén hálásak vagyunk. Kotsis Lajos dr. Krcsár Zoltán dr. NIZORAL krém (Ketoconazolum) 2% HATÓANYAG: 0,4 g ketoconazolum 20 g 0,2% natrium sulfurosum anhydricum tartalmú, vízzel lemosható ke­nőcsben. HATÁS: A ketokonazol szintetikus imidazolszármazék. Széles hatásspektrumú gombaellenes szer, amely a gombák sejtmembrán anyagcse­réjét (ergoszterol szintézis) támadja meg, ezáltal megváltozik a membrán permeabili­­tása, a sejt nem tud tovább osztódni. JAVALLAT: Minden bermikózis, melynek kórokozói: — dermatofitonok (pl. Trichophyton- és Microsporum-fajok, Epidermophyton floccosum) — sarjadzógombák (Pl. Candida albicans, illetve egyéb Candida-fajok) — Malassezia furfur (Pity­­rosporum orbiculare) A kezelésre reagáló kórképek: Mycosis superficialis, erosio interdigitalis, intertrigo mycotica, intertrigo psoriatica, ekzema mycoticum, pityriasis versicolor. ELLENJAVAL­LAT: Ketokonazol túlérzékenység. A szem kezelésére nem alkalmazható. Bár a bőrön át felszívó­dása jelentéktelen, terhességben és szoptatás esetén a várható előny és a lehetséges kockázat mérlegelésével adható csak. ALKALMAZÁS: A fertőzött bőrfelületet és környékét általában na­ponta egyszer, súlyosabb esetben kétszer bekenni. A kezelést tünetmentességig, illetve azután még néhány napig folytatni kell. A sikeres kezelés várható időtartama: — derma­tofitonok okozta bőrmikózis esetén 3—4 hét; — bőrkandidiázis, pityriasis versicolor esetén 2—3 hét; — Tinea pedis esetén általában hosszabb, 4—6 hét. Ha 4—6 hetes kezelés után sem számottevő a klini­kai javulás, akkor újbóli diagnosztizálásra van szükség. MELLÉKHATÁS: Bőrvörösödés, égő-, csípő érzés, átmeneti erythema előfordulhat. Erős bőrkiütés, dermatitis, illetve egyéb allergiás reak­ció fellépése esetén a kezelést abba kell hagyni. FI­GYELMEZTETÉS: Nátrium hiposzulfit tartalma miatt szulfitra érzékeny — elsősorban asztmás — betegek­nél esetleg allergiás típusos reakciót válthat ki. A beteg figyelmét a higiénés előírások betartására fel kell hívni. CSOMAGOLÁS: 1 tubus (20 g) A Janssen Pharmaceutica, Belgium licence alapján gyártja: Kőbányai Gyógyszerárugyár — Budapest 2343

Next