Orvosi Hetilap, 1993. október (134. évfolyam, 40-44. szám)

1993-10-17 / 42. szám - Jobst Ágnes: Bugát Pál, a magyar orvosi szaknyelv megújítója

UROLÓGIA Injectio a corpus cavernosumba erectiós zavaroknál. Meinhard, M. és mtsai (Leiden-DenHaag): Ned. Tijdschr. Gene­­esk., 1993, 137, 388. A penis corpus cavernosumába (Cc) adott symphaticomimeticum injectióval kezdet­ben urológiai beavatkozást zavaró erectio megkadályozása volt a cél. Virág R. a Lancet-ben közölte 1982-ben a Cc-ba adott autoinjectióval a papaverines kezelést. El­járása napjainkban is elterjedt. Papaveri­­nen kívül fentolamint és prostaglandin Ei-et is használnak. Hollandiában Andros­­kat néven papaverin-fentolamin kombináci­ós ampulla áll rendelkezésre. Francia és USA vizsgálatok gyógyszerkombinációs vizsgálatokkal igyekeznek a maximális ha­tást és optimális biztonságot elérni. A the­rapia célja a Cc sima izomsejtjeinek ellazí­­tásával az a. profunda penisen át több vér beáramlását biztosítani, a Cc megjeledésé­­vel az elvezető vénákat a tunica albugineá­­hoz nyomni, és ezáltal csökkenteni a Cc­­ból a vér eltávozását. A Cc-ba adott injectiót diagnosztikus célra is alkalmazzák, a bekövetkezett erec­tio bizonyítja a Cc intact működését, az adequat véráramlást, az eredménytelenség az erectiós mechanizmus zavarára mutat, ez lehet psychogén vagy neurogén eredetű. A kettőt el lehet különíteni vizuális sze­xuális stimulatióval vagy éjjeli erectiomé­­réssel. A sikertelenségnek lehet vénás oka is, a Ce veno-occlusiv dysfunctiója miatt a vér idő előtt eltávozik a Cc-ból. A diag­nosztikus megkülönböztetésnek az egyénre vonatkozó hatása csak korlátozó jelentősé­gű, időseknél többnyire multicausalitás fo­rog fenn. A gyógyszerhatás is változó, psy­chogén okok befolyásolják. Van úgy, hogy a beteg nem reagál papaverinre, csak pros­­taglandinra, vagy fordítva. A maximális egyszeri papaverin adag 80 mg, a papaverin-phentolamin kombinációnál 30 mg + 1 mg, a prostaglandin E, 20—40 ág­ Mellékhatások: prostaglandinnál égető fájdalom 4—20%, priapismus 9,5% papa­­verinnél, a phentolaminnal kombinálva 5,3%, prostaglandinnál 2,4%-ban. Fibro­sis előfordulása 1—31%, 0,5—8% — pros­taglandinnál ez nem fordul elő. Az árak ampullánként: papaverin 2—3, fentolamin 8—10, a prostaglandin 25—35 holland Gul­den (1 Gulden 1 50 forint). Kezdetben orvos adta be az injectiókat hetente egyszer, siker esetén esetleg hetente kétszer. Organikus zavaró okok miatti ese­tek 17 % -ában, psychogen esetben 47 % -ban sikeres a kezelés, amennyiben spontán erectio is bekövetkezik. Az auto­­injectiózásnál ajánlatos írásban megadni a technikai instrukciókat. Eredménytelenség esetén a dózis önhatalmú növelése nem ajánlatos. Fibrosis jelentkezésekor prosta­­glandinra ajánlatos áttérni. 6 óránál tovább tartó erectiónál fel kell keresni a szakor­vost, aki a Cc-ből aspiratióval vért távolít el, és symphathicomimeticumot ad. Az in­jectiót állva vagy ülve kell beadni, a penist nem a preputium, hanem a glans coronájá­­nál megfogva, a bőr desinfectálálása után 27 g-s, 16 mm-es tűvel a bőrre merőlegesen beszúrni. Urethra sérülésnél vérvizelés je­lentkezhet, néha vasovagalis collapsus vagy haematoma jelentkezhet; ezek ártalmatlan reakciók, bár a beteget érzékenyen érintik. Az injectiós szúrást 1 percig ajánlatos nyo­más alatt tartani. A priapismus, ha 6 óránál tovább tart, fibrosis és fertőzés kockázatá­val járhat. A kezelést a betegek 66%-a pár hónap múlva abbahagyja, ebben a partnerek és a közérzet is közrejátszanak. Ribiczey Sándor úr: Kommentár az erectiós zavarok nem se­bészi kezeléséhez. Lycklama, A. A. B. (Nijeholt/Leiden): Ned. Tijdschr. Gene­­esk., 1993, 137, 387. Évtizedünkben az erectiós zavarok kezelé­sében a nem sebészi technika jelentett je­lentős előrehaladást. A vascularis műtét (arterialisatio, vénás resectio) az esetek 50—60%-ában eredményes, siker esetén helyreáll a természetes erectio. A penis prothesis implantatiója, mint végső megol­dás azonban nagyon alapos és megfontolt mérlegelés után jön csak számításba. Nem meglepő, hogy két nem sebészi kezelés nagy érdeklődést váltott ki. A corpus ca­­vernosumba adott injectio és a vacuumos technika minden erectiós zavar esetén al­kalmazható, de tudni kell, hogy vasculari­­satiós zavarnál ezek nem lehetnek eredmé­nyesek, és mindenképpen el kell kerülni a meggondolatlan alkalmazásukat. A nijmegeni vizsgálatnál a vacuumos ke­zeltek és az injectiós kezeltek 54, ill. 61%-a hagyta abba a kezelést, részben elégtelen eredmény, részben elégséges, de nem kielé­gítő eredmény miatt. A kezeléseket meg­kezdő 72 beteg közül csak 22 maradt hű a kezeléshez. Feltűnően sok a kieső a vácu­­umkészüléket használók között: Nijmegen­­ben 81%, a szerzőnél 100%. Bár elvileg a betegek túlnyomó részénél mindkét eljárás szóba jöhet, a fő kérdés, hogy melyikkel kezdjék meg a kezelést. Az objektív különbség: az injectiós kezelés in­vazív, kicsi a morbiditási esély a priapis­­musra és fibrosisra. A vacuumkészülék használatánál, mely nem invazív, minimá­lis a morbiditás. Egyénileg az eljárás átélé­sében (compliance) és az elért erectio érté­kelésében nagyok a különbségek. Gould (1992) 21 betegéből, akik intracavernosus injectiókat alkalmaztak, 71% a vacuumké­szülék alkalmazására tért át 3 hónapos ke­zelés után. 12 beteg, akik minimálisan fél éve használták sikerrrel az injectiós keze­lést, 58% a vacuumos therápiára váltott át. A legjobb a betegre bízni a választást. Fon­tos a megfelelő és alapos felvilágosítás, nemcsak a betegnél, hanem a partnernél is. El lehet kerülni azt a nézetet, hogy „Látod, semmit sem lehet tenni, meg kell tanulni ezzel együtt élni”. Ribiczey Sándor dr. 516 oldal, ára 2600,- Ft Alulírott megrendelem Megrendelő neve: .... Címe: ........................ TÜNETORIENTÁLT DIAGNOSZTIKA Szerkesztette: H. H. Friedman A BELGYÓGYÁSZATI DIAGNOSZTIKA FŐBB KÉRDÉSKÖREI Az ötödik amerikai kiadás magyar nyelvű változata Fordította: Prof. Dr. Cholnoky Péter Főbb fejezetek: Általános tünetek Bőrtünetek Szív- és érrendszeri tünetek Légúti tünetek Gastrointestinalis tünetek Vérképzőrendszeri tünetek Vese, ionháztartás-, vérgáz- és sav-bázis tünetek Mozgásszervi tünetek Endokrin és anyagcseretünetek Idegrendszeri tünetek Megrendelőlap ...........................................példányban Friedman: Tünetorientált diagnosztika című könyvét. 2335 Tünetorientált diagnosztika Sartes­-v_tle HHmneOman A gógyógyászati (Monor-I*.­ let» herdeskowi­c S»"l"

Next