Orvosi Hetilap, 1994. november (135. évfolyam, 45-48. szám)

1994-11-20 / 47. szám - Szabó István: Magzati tachyarrhythmia praenatalis nyomon követése

(69%). Rheumatoid arthritis, IDDM, scle­­rózis multiplex esetében is 25—30%-os konkordanciát észleltek. Ilyen alacsony konkordancia mellett azonban valamilyen jelentősebb környezeti tényezőt kell feltéte­lezni, amelyet azonban eddig nem találtak. Szerző felveti az ikerképződés folyamán bekövetkező DNS módosulás, ill. az erede­tileg azonos DNS felnőttkori transzkripcio­­nális hasznosulásának lehetőségét. Az ikerképződés folyamata kevéssé ismert, de bizonyos, hogy többféle módon játszódhat le s már ez is okozhat eltéréseket az im­munrendszer fejlődésében az ikerpár tagjai között. Gén-újrarendeződéssel járó folya­matok az immunrendszer fejlődése során régóta ismeretesek, pl. az immunglobulin és a T-sejt receptor lókuszokon, amelyek szintén eltérés forrásai lehetnek. A nőnemű magzatok szomatikus sejtjeiben, kb. a 10 sejtes állapot táján — Lyon feltételezése szerint — az egyik „ kromoszóma” inakti­válódik, s hogy melyik sejtben az apai, me­lyikben az anyai, az véletlenszerű. Ez az adott őssejt utódaiban megmarad. Ez ma­gyarázza pl. azt, hogy a G6PD génre nézve heterozigóta nők kb. 5%-a homozigótának mutatkozik. Újabban több olyan gént loka­lizáltak az X kromoszómán, amelyek sze­repet játszanak bizonyos immunológiai be­tegségekben: properdin deficiencia, X-hez kötött agammaglobulinemia, hyper IgM szindróma. Feltételezhető, hogy az autoim­mun betegségek iránti hajlamban és a be­tegség súlyosságában szerepet játszhat az X kromoszóma inaktiváció. A diszkordanciá­­ban megmutatkozó eltérés forrása a geno­­mikus imprinting lehet, amely nem azonos az etológiai imprinting fogalmával. A je­lenség lényege, hogy az apai, avagy anyai eredetű identikus gének eltérő módon viselkedhetnek. Példaként a szerző a Beckwith—Wiedemann-szindrómát említi, amelynek familiáris előfordulása esetén gyakori a monozigóta ikrek diszkordanciá­­ja. A genomikus imprinting valószínűleg szerepet játszik a Prader-Willi/Angelman­­szindróma, a Huntington-betegség, egyes daganatos betegségek, sőt újabb adatok szerint az allergiás asztma és rinitisz, az IDDM és a psoriasis vulgáris örökletes­­ségében, mivel ezek apai vagy anyai ági örökletességet is mutatnak. Mindez felme­rült a rheumatoid arthritis és miasthénia gravis örökletessége kapcsán is, de ez még megerősítésre vár. Növényi sejteken vég­zett génaktivációs kísérletek szerint endo­gén és környezeti tényezők együttesen hatá­rozzák meg a kifejlett szervezetben az egyes gének aktiválódását a gének metilizá­­ciós mintázatának megváltoztatásán keresz­tül. Szerző felveti, hogy ilyen mechaniz­mus emberben is szerepet játszhat, és lehet magyarázata a diszkordanciának. Környe­zeti tényezőként a fizikai és pszichikai stresszt, UV sugárzást említi. Felveti, hogy magában az ikerképződésben vagy annak folyamán ható környezeti tényezőben lehet­ne keresni annak közös okát, hogy az auto­immun megbetegedések konkordanciája közel azonos. Bodor Csilla dr. A cisztás fibrosis terhesség alatti szűrése: a pár modell kipróbálása, Livingstone, J. és mtsai (Human Genetics Unit, University of Edinburgh, Western General Hospital, Edinburgh EH4 2XU). Brit. Med. J., 1994, 308, 1459. A cisztás fibrosis (CF) szűrése általában az ún. kétlépcsős módszerrel történik. Először a terhes asszony mutáns génhordozását vizs­gálják (6 mutáns allélt: AF508, G542X, G551D, R553X, AI507m 621 + 1G-t vizs­gáltak, ez alkalmas a génhordozók 85%-ának felismerésére). Ha az asszony pozitívnak bizonyult, a férjét-partnerét is megvizsgálták. Ha ő is pozitívnak bizo­nyult, felajánlották a magzati vizsgálat le­hetőségét a 25%-os CF kockázat miatt. A gond abból adódik, hogy minden 26. nő génhordozónak bizonyul és őbennük ez szorongást okoz a partner vizsgálatáig. Ugyanakkor csak minden 676. pár esetében lesz mindkettőjük pozitív. Emiatt dolgozták ki a „pár­szűrés” módszerét, ahol a párt egységként kezelik, és egyszerre kerülnek vizsgálatra. 8536 párnak ajánlották fel a szűrést. 714 (8,4%) nem volt alkalmas, túl késői jelentkezés, vagy a partner hiánya miatt. A párok mintegy egynegyede (24,3%) nem kívánt részt venni a szűrés­ben. A laboratóriumi tesztelés szájöblítés révén nyert mintákból először a nőkben tör­tént és csak pozitív esetekben vizsgálták a férfiakat. Az eredmény kétfélét negatív vagy pozitív. A maradék 5922 párból 4 bi­zonyult pozitívnak, vagyis mindkettő hibás CF génhordozó volt. Mindegyik igényelte a magzati vizsgálatot és három esetben ez po­zitívnak bizonyult. A többi negatív párban aggódás nem merült fel, így a szűrés e for­máját alkalmasabbnak tartják és rutinsze­rűen bevezették. Czeizel Endre dr.­ műen negatív volt, így 23 újszülöttet talál­tak homolygétának vagy összetett (ún. „compound”) heterozygotának. További 69 újszülöttben egy mutációt azonosítot­tak. Végül is 29 gyermekben erősítette meg a CF-t a klinikai vizsgálat és 63-ban bizo­nyították be a mutáns génhordozást. Ez a vizsgálati stratégia a CF korai és megbízha­tó diagnózisát biztosítja. Czeizel Endre dr. 2618 A cisztás fibrosis újszülöttkori szűrése immunreaktiv tripszinogen és közvetlen génanalízis segítségével. 4 éves tapaszta­latok. Ranieri, E. és mtsai (Department of Chemical Pathology, Women’s and Child­ren’s Hospital, North Adelaide, South Australia 5006, Australia). Brit. Med. J., 1994, 308, 1469. Két módszert alkalmaztak: a cisztás fibró­­zis (CF) szűrésekor: 1. az immunreaktív tripszinogént beszárított vérmintában hasz­nálták 3—5 napos újszülöttekben; 2. köz­vetlen génanalízist (AF508, AI506, G551D, G542X, R553X) végeztek azokban az új­szülöttekben, akik az immunreaktív trip­szinogén legmagasabb 1%-os tartományába tartoztak, illetve meconium ileusuk, vagy pozitív családi anamnézisük volt. Összesen 88 752 újszülöttet szűrtek 1989 és 1993 de­cembere között Dél-Ausztráliában. Akinek két azonosított mutációja volt, azonnal kli­nikai kivizsgálásra és verejték-tesztre küld­ték. Akinek egy azonosított mutációja volt, 3—4 héttel később verejték-tesztre hívták vissza. A megvizsgáltak 90,8%-a egyértel­ SZEXOLÓGIA ÉS SZEXUÁLPATOLÓGIA A női kondom akceptálása, Hoffmann, K. O. K. (Institut f. Familienplanung D-7500 Karslruhe 21. Bonner Str. 56/b): Mitteilungen d. Gesellschf. f. Prakt. Sexu­almedizin, 1993, 5/35. Ezen új védekezési mód számos országban hozzáférhető már és a tapasztalatokról már sokan beszámoltak, mely szerint az mind a terhesség, mind a nemi betegségek megelő­zése tekintetében megbízható. A különböző labor­vizsgálatok is ezt igazolták. A szerző új szempontból végzett felmé­rést, nevezetesen arra volt kíváncsi, hogy milyen gyakran és mértékben akceptálják, tűrik el ezt a módszert a párok. A vizsgálatba azokat a nőket vonták be, akik az általános nőgyógyászati rendelésre jártak és erre önként jelentkeztek, így azonban csak 50 pártól nyert adatokat tud­tak értékelni és e kis szám miatt nem is szá­moltak százalékot. A svájci gyártmányú Fe­­midomal (feminin-kondom) használták. Minden pár kapott 5—5 Femidomot és 5 svéd gyártmányú, igen jó minőségű „ren­des” kondomot. Legtöbben előtte kondo­mot vagy pesszáriumot már használtak. Akik az első beszélgetés alkalmával szkep­tikusak voltak, később motiváltakká váltak. A cisztás fibrózis gén hordozóinak aktív, kiterjesztett (ún. cascade) szűrése. Super, M. és mtsai (Regional Genetic Service, Ro­yal Manchester Children’s Hospital, Man­chester M27 1HA), Brit. Med. J., 1994, 308, 1462. A cisztás fibrózis (CF) szűrésének az alap­ját a CF-lókusz alléljeinek megismerése te­remtette meg. Az AF508 mutáns Angliá­ban a génhordozók 80—90%-ának a ki­mutatására alkalmas. Többfajta szűrési stratégia ismert. Ők az ismert betegek csa­ládjainak kiterjesztett (ún. aktív cascade) vizsgálati modelljét próbálták ki. 607 beteg 1563 rokonát vagy partnerét vizsgálták meg, a betegek családfájának ismerete alapján. Tizenöt mutáns génhordozót talál­tak. Ők 9 terhességre vállalkoztak, akik kö­zül 8 kérte a magzati vizsgálatot és végül is pozitív eredmény miatt 3 terhességet szakí­tottak meg. A szűrés ezen módja 10-szer hatékonyabb a nem célzott szűréseknél. Czeizel Endre dr.!

Next