Orvosi Hetilap, 2000. május (141. évfolyam, 19-22. szám)
2000-05-28 / 22. szám, Supplemetum 1. - A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság XVIII. Kongresszusa, and Symposium of the European Federation of Endocrine Societies
takhoz viszonyítva (22,9 vs 16,8 mmol/1), a cystatin C szintek hasonló tendenciát mutattak (5,95 vs 2,56 mg/1). A diabeteses és korábban kardio-, cerebrovaszkuláris szövődményben szenvedők homocystein szintjei magasabbak (29,75 vs 22,9 mmol/1). A transzplantációt Szerzők 72 éves nőbeteg esetét ismertetik, akinél, lassan növekvő, kb. 70 ml űrtartalmat elérő pajzsmirigy cysta okozott panaszt. Műtét végzésének kockázata nagy volt kardiológiai okból. Három alkalommal végzett etanolos cysta sclerotisatio hatástalannak bizonyult. Ezt követően a cysta tartós külső drainage-át végezték Seldinget követően a szérum kreatinin szint jó korrelációt mutat a Cystatin C (r=0,6381) és homocystein értékekkel (r=0,2936). Az ober dializált és transzplantált betegek dyslipidaemiás eltéréseiben a CHO, LDL és ApO B koncentrációi mutatnak nagyobb értékeket, módszerrel bevezetett pig-tail katéter segítségével. A tartós drainage hatására a cysta kb. 1.5 cm-es hegszövet hátrahagyásával gyógyult. Recidivát egy éves követés során sem észlelnek. Szerzők tapasztalatuk alapján a módszert ritka, válogatott esetekben alkalmazhatónak tartják nagy pajzsmirigy cysta, nem műtéti megoldására. 44. Pajzsmirigy cysta intervenciós radiológiai kezelése (mit tegyünk, ha nem hat az alkohol?) Lőcsei Z. és Puskás T.* I. Belgyógyászati osztály és Radiológiai Osztály*, Markusovszky Kórház Szombathely. 45. Szekunder pajzsmirigyműtétek indikációja és eredményei: 20 éves tapasztalat Lukács G.1, Győry F.1, Juhász F.1, Szakáll Sz.2 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Ksz. Sebészeti Klinika1, Pathológiai Intézet2. A differenciált pajzsmirigyrákok téves vagy kései diagnózisa miatt végzett szekunder, komplettáló thyreoidectomiák elektiv végzése vitatott. Rutin eljárásként való alkalmazásának gátat szab a reintervenció megnövekedett morbiditási rátája. Az előadás célja az indikációk meghatározása és a sebészi eredmények kritikai értékelése. Szerzők 1979 és 1998 között 109 thyreoidectomia komplettálást végeztek az első műtéttől számított 6 hónapon belül. Ez a csoport 25 %-a annak a 445 betegnek, akiket ugyanebben a periódusban differenciált pajzsmirigy rák miatt operáltak. 51 beteg első műtétét más intézetben végezték. A 109 beteg szövettani típus szerinti megoszlása: 72 papilláris, 37 follikuláris. Egy másik csoportot képez 67 beteg, akiknél lobectomia + isthmectomia történt és az intra- vagy postoperatív karcinoma diagnózis ellenére komplettáló műtétet nem végeztek. A reoperatív preparátumokban 30 betegnél - 28 % - találtak recidiv tumort. Szövettani típus szerint különbség nem volt, a tumor nagysága, multicentricitása, invasivitása volt a meghatározó. A műtétek után 9 átmeneti (8 %) majd 7 (6 %) végleges, egyoldali nervus recurrens paresis alakult ki, 2 beteg (2 %) tetániás. A komplettálás nélküli betegeknél az utánkövetés során két papilláris rákos betegben jelentkezett nyirokcsomó metasztázis, egy follikulárisnál távoli csontáttétgyanú a claviculában. Tumorrecidivát egyetlen esetben sem észleltek, két nervus recurrens bénulás jött létre hypoparathyreosis - természetesen senkinél sem alakult ki. Következtetések: A pajzsmirigy teljes kiirtása komplettálással a másfél cmnél nagyobb tumorral rendelkező „highrisk” betegek közel 1/3-át megmenti a residualis ráktól. Megfelelő műtéti jártassággal alacsony morbiditással végezhető. Az enkapszulált, minimal invasiv karcinómák helyes műtéte továbbra is a lobectomia, isthmectomiával. 46. Klinikai tapasztalatok az acromegalia rövid és hosszú hatású szomatosztatin analóggal történő kezelésével. Magony L., Laczi R, Vecsernyés M., és Julesz J. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Centrum Endokrinológiai Önálló Osztály és Kutató Laboratórium, 1258