Orvosi Hetilap, 2000. november (141. évfolyam, 45-48. szám)
2000-11-26 / 48. szám - Pintér Endre: A Szent Margit Kórház története
izgatták rágalmakkal. Kórházigazgatói beosztásából azonnal felmentették, és amint elérte a 60. életévét, nyugdíjazták. Nyugdíja éhbér volt. E sorok írójának fordulatokban bővelkedő rehabilitációs törekvése sikert hozott. 1994-ben Örlős poszthumusz kiérdemelte a Német Vöröskereszt Becsületkeresztjét, a Magyar Vöröskereszt aranykoszorús érdemérmét és még ugyanebben az évben Óbuda díszpolgára kitüntető címet is megkapta. 1960-ban a kerület lélekszáma meghaladta a 60 ezret. A jobb kórházi betegellátás érdekében önerőből kisebb átalakításokkal, átépítésekkel korszerűsödött az intézmény. Az ágyak száma 162. A szociális helyiségek száma ezzel párhuzamosan csökkent. Örsős Endre nyugdíjaztatása után a sebészeti osztály Herczeg Tibor vezetése alá került. Az igazgatói feladatot Balassa Sándor vette át, aki egyben a belgyógyászati osztályt is vezette. A szülészet-nőgyógyászatra Ottó József hirtelen halála után 1964-ben Kubinyi Jánost nevezték ki. A súlyos tárgyi hiányosságokat nemegyszer személyi ellentétek súlyosbították és akadályozták, hogy a kórház túlhaladja a stagnálást. Balassa Sándort 1978-ban nyugdíjazták, az igazgatói teendőket ekkor Markovits György vette át, a belgyógyászati osztály élére Holló János került. A sebészeti osztály vezetésére 1979-ben e sorok írója kapott megbízást. Kubinyi János 1984-ben történt nyugdíjaztatását követően Pilishegyi János vette át a szülészet-nőgyógyászat irányítását, aki sajnálatosan korán elhunyt. 1992-ben őt Tóth Károly Sándor váltotta fel. A vezető szakemberek felsorolása nem lenne teljes, ha nem esne szó a röntgen és a kémiai laboratórium munkájáról. Kiváló szakemberek dolgoztak a sokáig korszerűtlen röntgenosztályon, így Alexander Béla, Schöller Károly, Szebeni Antal, Kovács Ákos, Dullien Ernő mind emberi, mind szakmai tiszteletet megérdemelnek. Munkájuk - sokszor névtelenül és elismerés nélkül - nagyban növelte a kórház tekintélyét. Dullien Ernőt Kuthy Gyula, őt 1981-ben Simonyi István váltotta fel. Kémiai laboratórium csak 1950 után létesült. Mostoha körülmények között látta el az egyre növekvő feladatát előbb Láng Edit, majd Porgányi Mária. Utóbbi váratlan halála után 1980-ban bízták meg a már legmodernebb műszerekkel felszerelt laboratóriumi osztály vezetésére Zalay Lászlót. 1978 fordulatot jelent a kórház életében. Története során először neveztek ki független igazgatót Markovits György személyében. 1981-től 1991-ig főigazgatóként nemcsak a Margit Kórházat és a két rendelőintézetet, hanem az integrált kerületi egészségügyet is vezette. A Vörösvári úti I. sz. Szakrendelőintézetet 1959-ben, a II. számút (Békásmegyer) 1986-ban nyitották meg. A főigazgató kinevezésével egyidőben gazdasági igazgatói beosztás létesült, ezt Hollauer Mátyásné látta el 1985-ig. Az ápolási igazgató Gálszécsy Andrásné lett 1997-ig. A lakásépítési program keretében Óbuda-Békásmegyeren több lakótelep épült. Lakosainak száma meghaladta a 170 ezret. Az új kórház felépítése a 70-es évek elején került ismét előtérbe, majd napirendre. Nyolcéves munka eredményeként 1981-ben felépült az A, majd a B, végül a C pavilont adták át rendeltetésének. A három szakaszban épült kórházegyüttes ágylétszáma 1986-ban 735 volt. Az öt belgyógyászati osztály mindegyike „specializált” feladatot lát el mind a mai napig. Az I-es osztály kardiológiai profilú szubintenzív részleggel, lipid- és kardiológiai ambulanciával Holló János vezetésével. A II-es osztály nefrológiai és művese-osztály nemcsak kerületi, hanem regionális feladattal. Az osztály megszervezője és beindítója, 5 éven át vezetője a kitűnő, nemzetközileg elismert szakember Taraba István volt. 1990-ben hunyt el fiatalon. Halála a hazai és a nemzetközi nefrológia nagy vesztesége. 1991-1995 között az osztályt Domán József vezette. A III-as belosztály máj-epeút, gyomor-bélrendszeri betegségek kivizsgálására és kezelésére hivatott Toóth Éva vezetésével. Az osztály külön endoszkópiás szakambulanciát és gyomor-bélrendszeri vérző intenzív részleget üzemeltet. A IV-es osztály Teleki Kálmán vezetésével általános belgyógyászati és kardiológiai rehabilitációs feladatot lát el, korszerű fizikoterápiás és gyógytornász csoporttal együttműködve. Emellett angiológiai és diabetológiai ambulanciát tart fenn. Az V-ös osztály 1996-ban történt nyugdíjazásáig Boga Mariannát az élen, gerontológiai és vérképzőszervi betegségek kezelését kapta feladatul. Ekkor Szántó János vezetésével onkológiai-belgyógyászati osztály létesült, amelyen belül Muszbek Katalin hospice-szolgálatot szervezett. A geriátriai részleget Majercsik Eszter vezeti. Az organikus idegosztályt Marosfi Sándor 1994-ben bekövetkezett haláláig vezette, utódja egykori helyettese Tóth Ignác lett. A korszerű aneszteziológiai-intenzív terápiás osztály munkáját Ligeti János vezette. Utóda 1999- től Róth Tibor, az osztálytól független „fájdalom-klinikai” ambulanciát Gutman Tamás vezeti. 1981 óta működik a kórbonctani osztály, amelynek első vezetője Márk István volt, majd őt 1994-ben Mágori Anikó követte. Nevéhez fűződik a citológiai hisztodiagnosztika rutinná fejlesztése. Utóda Kaszás Ilona különösen a vesebetegségek hisztológiai értékelésében jeleskedik. A sebészeti osztályt e sorok írójának nyugdíjaztatása óta Dobó István vezeti, aki az előző munkacsoport régi tagja. Az osztályhoz proktológiai és lézerambulancia tartozik. Rutin eljárásként végzik a Ciminoa- sipoly műtétet. A szülészet-nőgyógyászaton megvalósult az „apás” szülés, működik a menopausa/osteoporosis-szakrendelés és a tinédzser ambulancia. Az osztályon belül - attól függetlenül - működik a neonatológiai részleg Váradi Valéria vezetésével. Varga Gyula nevéhez fűződik az 1980- ban megépült első urológiai műtő, amelyet a legkorszerűbb műszerekkel és gépekkel szereltek fel. Ennek irányítását 1996-ban Bajor Gábor vette át. Kiemelendő, hogy a II-es Belgyógyászat keretében működő műveseállomást a kórház privatizálta. Az új helyzet új vezetést tett szükségessé. 1997 óta az osztályt a régi Taraba tanítvány, Polner Kálmán vezeti, plazmaferézis és nefrológiai-immunológiai ambulanciával. A röntgenosztály nyugdíjazás folytán megüresedett vezetőjének helyére 1998-ban Kárpáti Edit kapott megbízást, aki tovább korszerűsítette és kiterjesztette a modern képalkotó diagnosztikát. Ezen belül a kiterjesztett invazív radiológia rutin alkalmazása Tóth Andrea nevéhez fűződik. 1994-ben Czikkely Rózsa a Kémiai Laboratórium vezetésére kapott megbízást. Munkássága alatt a vizsgálatok automatizációja teljessé vált. A kórházi gyógyszertárat 1981 óta Vadas Lászlóné vezeti. 1990-ben a Népjóléti Miniszter rendelete alapján orvosigazgató-választásra került sor. Holló János kapott erre megbízást, egyidejűleg megerősítették Nemes József gazdasági és Gálszécsy Andrásné ápolási igazgatók megbízatását. Az új koncepció alapján az egészségügyi integráció 1993-ban megszűnt. Az alapellátás levált és a kerületi önkormányzat feladata lett. 1995 szeptemberében