Orvosi Hetilap, 2000. november (141. évfolyam, 45-48. szám)

2000-11-26 / 48. szám - Pintér Endre: A Szent Margit Kórház története

izgatták rágalmakkal. Kórházigazgatói beosztásából azon­nal felmentették, és amint elérte a 60. életévét, nyugdíjaz­ták. Nyugdíja éhbér volt. E sorok írójának fordulatokban bővelkedő rehabilitációs törekvése sikert hozott. 1994-ben Örlős poszthumusz kiérdemelte a Német Vöröskereszt Becsületkeresztjét, a Magyar Vöröskereszt aranykoszo­rús érdemérmét és még ugyanebben az évben Óbuda díszpolgára kitüntető címet is megkapta. 1960-ban a kerület lélekszáma meghaladta a 60 ezret. A jobb kórházi betegellátás érdekében önerőből kisebb átalakításokkal, átépítésekkel korszerűsödött az intéz­mény. Az ágyak száma 162. A szociális helyiségek száma ezzel párhuzamosan csökkent. Örsős Endre nyugdíjaztatása után a sebészeti osztály Herczeg Tibor vezetése alá került. Az igazgatói feladatot Balassa Sándor vette át, aki egyben a bel­gyógyászati osztályt is vezette. A szülészet-nőgyógyászatra Ottó József hirtelen halála után 1964-ben Kubinyi Jánost nevezték ki. A súlyos tárgyi hiányosságokat nemegyszer személyi ellentétek súlyosbították és akadályozták, hogy a kórház túlhaladja a stagnálást. Balassa Sándort 1978-ban nyugdíjazták, az igazgatói teendőket ekkor Markovits György vette át, a belgyógyászati osztály élére Holló János került. A sebészeti osztály vezetésére 1979-ben e sorok írója kapott megbízást. Kubinyi János 1984-ben történt nyugdíjaztatását követően Pilishegyi János vette át a szü­lészet-nőgyógyászat irányítását, aki sajnálatosan korán elhunyt. 1992-ben őt Tóth Károly Sándor váltotta fel. A vezető szakemberek felsorolása nem lenne teljes, ha nem esne szó a röntgen és a kémiai laboratórium munkájáról. Kiváló szakemberek dolgoztak a sokáig korszerűtlen rönt­genosztályon, így Alexander Béla, Schöller Károly, Szebeni Antal, Kovács Ákos, Dullien Ernő­ mind emberi, mind szakmai tiszteletet megérdemelnek. Munkájuk - sokszor névtelenül és elismerés nélkül - nagyban növelte a kór­ház tekintélyét. Dullien Ernőt Kuthy Gyula, őt 1981-ben Simonyi István váltotta fel. Kémiai laboratórium csak 1950 után létesült. Mostoha körülmények között látta el az egyre növekvő feladatát előbb Láng Edit, majd Porgányi Mária. Utóbbi váratlan halála után 1980-ban bízták meg a már legmodernebb műszerekkel felszerelt laboratóriu­mi osztály vezetésére Zalay Lászlót. 1978 fordulatot jelent a kórház életében. Története során először neveztek ki független igazgatót Markovits György személyében. 1981-től 1991-ig főigazgatóként nemcsak a Margit Kórházat és a két rendelőintézetet, hanem az in­tegrált kerületi egészségügyet is vezette. A Vörösvári úti I. sz. Szakrendelőintézetet 1959-ben, a II. számút (Békás­megyer) 1986-ban nyitották meg. A főigazgató kinevezé­sével egyidőben gazdasági igazgatói beosztás létesült, ezt Hollauer Mátyásné látta el 1985-ig. Az ápolási igazgató Gálszécsy Andrásné lett 1997-ig. A lakásépítési program keretében Óbuda-Békásmegyeren több lakótelep épült. Lakosainak száma meghaladta a 170 ezret. Az új kórház felépítése a 70-es évek elején került ismét előtérbe, majd napirendre. Nyolcéves munka eredményeként 1981-ben felépült az A, majd a B, végül a C pavilont adták át rendel­tetésének. A három szakaszban épült kórházegyüttes ágy­létszáma 1986-ban 735 volt. Az öt belgyógyászati osztály mindegyike „specializált” feladatot lát el mind a mai napig. Az I-es osztály kardiológiai profilú szubintenzív részleggel, lipid- és kardiológiai ambulanciával Holló János vezetésé­vel. A II-es osztály nefrológiai és művese-osztály nemcsak kerületi, hanem regionális feladattal. Az osztály meg­szervezője és beindítója, 5 éven át vezetője a kitűnő, nemzetközileg elismert szakember Taraba István volt. 1990-ben hunyt el fiatalon. Halála a hazai és a nemzetkö­zi nefrológia nagy vesztesége. 1991-1995 között az osz­tályt Domán József vezette. A III-as belosztály máj-epeút, gyomor-bélrendszeri betegségek kivizsgálására és keze­lésére hivatott Toóth Éva vezetésével. Az osztály külön endoszkópiás szakambulanciát és gyomor-bélrendszeri vérző intenzív részleget üzemeltet. A IV-es osztály Teleki Kálmán vezetésével általános belgyógyászati és kardio­lógiai rehabilitációs feladatot lát el, korszerű fizikoterá­piás és gyógytornász csoporttal együttműködve. Emel­lett angiológiai és diabetológiai ambulanciát tart fenn. Az V-ös osztály 1996-ban történt nyugdíjazásáig Boga Mariannát az élen, gerontológiai és vérképző­szervi be­tegségek kezelését kapta feladatul. Ekkor Szántó János vezetésével onkológiai-belgyógyászati osztály létesült, ame­lyen belül Muszbek Katalin hospice-szolgálatot szerve­zett. A geriátriai részleget Majercsik Eszter vezeti. Az organikus idegosztályt Marosfi Sándor 1994-ben bekövetkezett haláláig vezette, utódja egykori helyettese Tóth Ignác lett. A korszerű aneszteziológiai-intenzív te­rápiás osztály munkáját Ligeti János vezette. Utóda 1999- től Ró­th Tibor, az osztálytól független „fájdalom-klini­kai” ambulanciát Gutman Tamás vezeti. 1981 óta műkö­dik a kórbonctani osztály, amelynek első vezetője Márk István volt, majd őt 1994-ben Mágori Anikó követte. Ne­véhez fűződik a citológiai hisztodiagnosztika rutinná fej­lesztése. Utóda Kaszás Ilona különösen a vesebetegségek hisztológiai értékelésében jeleskedik. A sebészeti osz­tályt e sorok írójának nyugdíjaztatása óta Dobó István vezeti, aki az előző munkacsoport régi tagja. Az osztály­hoz proktológiai és lézerambulancia tartozik. Rutin eljá­rásként végzik a Cimino­a-­ sipoly műtétet. A szülészet-nőgyógyászaton megvalósult az „apás” szülés, működik a menopausa/osteoporosis-szakrende­­lés és a tinédzser ambulancia. Az osztályon belül - attól függetlenül - működik a neonatológiai részleg Váradi Valéria vezetésével. Varga Gyula nevéhez fűződik az 1980- ban megépült első urológiai műtő, amelyet a legkorsze­rűbb műszerekkel és gépekkel szereltek fel. Ennek irá­nyítását 1996-ban Bajor Gábor vette át. Kiemelendő, hogy a II-es Belgyógyászat keretében működő műveseállomást a kórház privatizálta. Az új helyzet új vezetést tett szük­ségessé. 1997 óta az osztályt a régi Taraba tanítvány, Polner Kálmán vezeti, plazmaferézis és nefrológiai-im­­munológiai ambulanciával. A röntgenosztály nyugdíja­zás folytán megüresedett vezetőjének helyére 1998-ban Kárpáti Edit kapott megbízást, aki tovább korszerűsítette és kiterjesztette a modern képalkotó diagnosztikát. Ezen belül a kiterjesztett invazív radiológia rutin alkalmazása Tóth Andrea nevéhez fűződik. 1994-ben Czikkely Rózsa a Kémiai Laboratórium vezetésére kapott megbízást. Munkássága alatt a vizsgálatok automatizációja teljessé vált. A kórházi gyógyszertárat 1981 óta Vadas Lászlóné vezeti. 1990-ben a Népjóléti Miniszter rendelete alapján or­­vosigazgató-választásra került sor. Holló János kapott erre megbízást, egyidejűleg megerősítették Nemes József gazdasági és Gálszécsy Andrásné ápolási igazgatók meg­bízatását. Az új koncepció alapján az egészségügyi integ­ráció 1993-ban megszűnt. Az alapellátás levált és a kerü­leti önkormányzat feladata lett. 1995 szeptemberében

Next