Orvosi Hetilap, 2001. november (142. évfolyam, 44-47. szám)
2001-11-18 / 46. szám - Honti József: Huszár György professzor 90 éves
Huszár György professzor 90 éves A magyar orvostársadalom, fogorvostársadalom, az orvostörténészek közössége, tanítványai, munkatársai, barátai és tisztelői szeretettel köszöntik Huszár György dr. orvost, fogorvost, az orvostudomány doktorát, Professzor Urat 90. születésnapja alkalmából. Huszár professzor élete és munkássága szinte egyidős a most már múlt huszadik századunkkal. Átélte annak minden örömét és bánatát, de szilárd jellemét mindvégig megőrizte, bölcs humánum jellemzi, ebben bizonyára nagy szakmai és tudománytörténeti tudásának és magas erkölcsi ítélőképességének is szerepe van. Huszár György Budapesten született 1911. október 1-jén. 1929-1935 között a szegedi Ferencz József Tudományegyetem Orvosi Karán végezte tanulmányait. Már 1932-1936 között Kiss Ferenc professzor által vezetett szegedi Anatómiai Intézet antropológiai osztályán gyakornok volt, és már medikusként több embertani tárgyú közleménye jelent meg. 1937-ben Budapesten, az akkori Stomatológiai Klinikán kinevezték egyetemi gyakornoknak, és ezzel megkezdődött fogorvosi pályája. 1939-ben fogászatból szakorvosi vizsgát tett. 1940-1943-ban a fővárosi Szent István Kórházban a fogbetegosztályon - amit Balogh Károly vezetett - közkórházi gyakornokként dolgozott, és 1943-ban innen jelent meg az első fogászati tárgyú közleménye. A háború után visszakerült a Stomatológiai Klinikára. 1945. március 1-jén - a nehéz körülmények között meginduló rendelésen - már dolgozott és a nehéz napokat átélő fogorvosi tudományos életnek is aktív munkása volt. Például 1945-1946-ban gondozta a szakfolyóiratot pótló, klinikai kiadásban megjelenő, tanulmányokat tartalmazó három emlékkönyvet. 1946-ban részt vett a fogorvos-társadalom szaklapja, a Fogorvosi Szemle újraindításában, és az 1947-ben megjelenő lap társszerkesztője lett. Később hosszú ideig töltötte be a felelős szerkesztő tisztet. A Stomatológiai Klinika protetikai osztályán, majd - a Fogorvostudományi Kar felállítása (1952) után - a Fogpótlástani Klinikán dolgozott, tanársegéd, docens, majd részlegvezető volt. A fogászati fém- és anyagtant az 1953-1957. években mint önálló tárgyat adta elő; e tárgykörből hirdetett docensi állást pályázat útján nyerte el. A tanrendreformok kapcsán a fogpótlástani technológia anyagtani részét, majd a fogpótlástan anyagtani és technikai részt és az odontológiai tárgyakat adta elő. 1968-77 között a Fogpótlástani Klinika propedeutikai és anyagtani részlegének vezetője volt. Kutatási területe többirányú: a fogpótlástan, fogászati fém- és anyagtan, gerostomatológia és paleostomatológia, valamint a fogorvostörténelem. Tizenkét szakkönyv, tankönyv, monográfia szerzőjeként is tisztelhetjük. Négy egyetemi jegyzetet írt, ill. ezek társszerzője volt. Közülük több világviszonylatban is úttörő munkának számított megjelenése idején. Közel kétszáz közleménye, ill. könyvrészlete jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban, egy részük számos idegen nyelven is. Külön fejezet Huszár professzor életében a fogorvos-történelem, orvostörténelem és tudománytörténet. A háború óta foglalkozott a témával, és mintegy félszáz közleménye e tárgykörből jelent meg. 1960- ban a Magyar fogászat története a XIX. században c. értekezése alapján az orvostudományok kandidátusa fokozatot nyerte el. 1965-ben az Országos Orvostörténeti Könyvtár kiadta a Magyar fogászat története c. monográfiáját, amelyért a MTA jutalomban részesítette. 1961 óta a budapesti egyetemen előadta a fogászat története c. fakultatív tárgyat, és 1979-től a társadalomorvostan keretében fogorvostanhallgatók számára orvostörténelmet és fogászattörténelmet. A Magyar Orvostörténelmi Társaság tiszteletbeli alelnöke, tagja a MTA orvostörténelmi albizottságának és a Nemzetközi Fogorvos Szövetség (FDI) fogorvostörténelmi bizottságának. 1978-ban Balogh Károly - emlékéremmel, 1979-ben Weszprémi István-emlékéremmel és 1993-ban Árkövy József-emlékéremmel tüntették ki. 142. évfolyam, 46. szám, 2587-2588. ORVOSI HETILAP 2587