Orvosi Hetilap, 2005. november (146. évfolyam, 45-48. szám)
2005-11-13 / 46. szám - Szállási Árpád: Benedek István (1915-1996), a kultúrtörténész orvosíró
Benedek István HÜGIEIA AZ EURÓPAI ORVOSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE jelesebb doktorok életrajzával Ókor, középkor, reneszánsz, újkor kezdete Gondolat-Budapest, 1990 2. ábra: A Hügieia címoldala deli Marcell egyik bálványa. Minden idősödő író úgy is előbb-utóbb eljut a Toldi és az őszikék szerzőjéhez. Pláne, ha az illetőnek fő kenyere a fordítás. Dosztojevszkij páratlan a bűntudat filozófiájában és az öngyötrés szenvedélyében. Raszkolnyikov vagy Ivan Karamazov méltó társa Hamlet úrfinak a legnagyobb halhatatlanok mezőnyében. Nem így látta ezt Alexa Károly, a Népszabadság kritikusa (1). Elfogultsággal, minden modern iránti érzéketlenséggel, csalhatatlan önhittséggel és már-már illetlenséggel vádolta meg a szerzőt. Szélsőséges, de jellemző kritikai hangvétel a hivatalosak részéről. Egyetlen olvasó kedvét nem vette el a Benedek-könyvektől. A Tibeti orvoslás és varázslás az 1979-ben kiadott kétkötetes Mandragora második, bővített változata. Benedek már a székelyek iránti szolidaritás és a hagyományos Körösi Csoma Sándor iránti rajongás révén is sokat foglalkozott a titokzatos Tibet medicinájával. Segítségére volt ebben is új élettársa, a tibetológus Júlia asszony. Imponáló ismeretanyag sűrűsödik össze ebben a tanulmánykötetben: a négy gyökér kórtana, a 160 tibeti gyógynövény, a „türkizorvos története" és külön fejezet a lámaista elmekórtanról. Külön kiemelkedő A ledöntött oszlop (8), mottója: „hogy Júliámra találok". Krisztina asszony ugyanis elhunyt, és a magányos Benedek azért nem szeretett egyedül élni, így aztán Krisztina asszony szerepét a gyász letelte után Júlia asszony vette át. A Courbet-regény minőségére jellemző, hogy a hivatásos művészettörténészek kiadója, a Corvina gondozásában jelent meg. Néhány színes reprodukcióval. Orvosi és orvostörténeti tanulmányait A gyógyítás gyógyítása (1978) című, külön kötetben veheti kezébe az olvasó. Lapjain a medicina korszakos egyéniségei: Vesalius, Paracelsus, Sydenham, Pasteur, Koch, Freud, Röntgen, Szondi. A felsorolás korántsem teljes. Nagy összefoglaló műve a Hügieia (1990), címében a közegészségügy mitológiai istennője. Alcíme: Az európai orvostudomány története, jelesebb orvosok életrajzával. Ókor, középkor, reneszánsz, újkor kezdete (2. ábra). Nagy összefoglaló munka, mind tartalmában, mind kivitelezésében méltó társa Simonyi Károly fizikai kultúrtörténetének és a később megjelent medicina krónikájának. Gazda István szerint „kellemes olvasmány, hasznos lexikon, szép album, mely alkalmas korunk orvosi gondolkodásának formálására is" (9). Szerzőnk szép könyvet írt Ady Endre szerelmeiről és házasságáról, a Benedek Marcell-féle breviáriumhoz méltót. Értekezett Az értelem dicséretéről (1987), amelyet Vekerdi László lektorálásában hitelesített. Végül következik: Szívt a habok közt (1984), a Hátrább az egerekkel (1986), időszerű orvosi problémákkal. írt még a természettudomány nagy korszakairól, végül következtek a „közérdekű magánügyei", négy vékony kötet életének utolsó esztendejéről, a Véderővita (1993) füzet, mindezek már a napi politika síkos mezejére sodorták. A társaságába tartozó „hiúzok" (Birtalan Győző, Gazda István, Szállási Árpád, Vekerdi László) hitelesen tanúsíthatják: csak akkor ragadott közírói tollat, amikor a társaságának ötödik tagját, az általa is annyira becsült Antall Józsefet méltatlan támadások érték. Az ítélkezés nem feladatunk, de igazat kell adnunk különben egyik szigorú kritikusának, Harmat Pálnak, aki szerint mégis csak a lényeg az Aranyketrec, a Semmelweis és kora és a Hügieia! Erre biztosan emlékezni fognak, míg a politikai publicisztikáját remélhetőleg elfelejtik. Bízunk benne, hogy így lesz, kultúrtörténészi vonalon sem vagyunk annyira gazdagok, hogy Benedek István orvosírót ne tartsuk számon. IRODALOM: 1. Alexa K.: Elmekórtan és esztétika. Népszabadság, 1978. okt. 18., 7. old. - 2. Az Országos Orvosi Kamara hivatalos orvosi cím- és adattára. Grafika, Nagyvárad, 1942, 390. old. - 3. Benedek L: Ösztön és bűnözés. Eggerberger, Budapest, 1943. - 4. Benedek L: Aranyketrec. Medicina, 2. kiadás, Budapest, 1962. - 5. Benedek L: Lamarck és kora. Gondolat, Budapest, 1963. - 6. Benedek I: Semmelweis és kora. Gondolat, Budapest, 1967. - 7. Benedek I.: Benedek Marcell. Magvető, Budapest, 1977. - 8. Benedek L: A ledöntött oszlop. G. Courbet életregénye. Corvina, Budapest, 1983. - 9. Gazda I.: Születésnapi hügieia. Könyvvilág, 1990. dec., 12. old. - 10. Haranghy L, Nyírő Gy., Regöly-Mérei Gy. és mtsa: Semmelweis betegsége. Medicina, Budapest, 1965. - 11. Harmat R. Freud: Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. Bern, 1986. - 12. Szállási Á.: Módosító adat egy régi vitához. Orv. Hetil., 1997, 138. 489-490. old. Szállási Árpád dr. „Látni, amit mindenki lát és gondolni, amit még senki sem gondolt." 2372 ORVOSI HETILAP 2005 ■ 146. évfolyam, 46. szám , Szent-Györgyi Albert