Orvosok Lapja, 1947. július-december (3. évfolyam 28-52. szám)

1947-08-10 / 32. szám - NÉPEGÉSZSÉGÜGY - Közegészségügyi hírek és közlemények

NÉPEGÉSZSÉGÜGY 1947. 32. Az iskolalátogatás tekintetében nem lehet szigorú és merev szabályokat felállítani. A legtöbb helységben ez és hasonló kérdések a hatósági orvos megítélésére tar­toznak. Városban a gyermek gyakorlatilag kevesebb idegen személlyel érintkezik az iskolában, mint az isko­lán kívül. Városban a gyermekek aránylag kis körzetből járnak be. A falvakban bizonyos körülmények között az ellenkezője állhat fenn, mert itt a gyermekek messzebb­ről közlekedhetnek és részükre az iskola új fertőzési lehetőségeket jelenthet. A fürdőzés fontos tényező lehet járvány idején. A fürdőzés maga nem ártalmas, de ha a víz emberi vála­dékokkal vagy szennyvízzel fertőződött, ez kifejezetten veszedelmes lehet. Hasonlóképpen, ha a gyermek ide­genekkel találkozik és ki van téve a fertőzésnek idegen tömegek részéről, akkor a fürdőzés még olyan esetben sem kívánatos, ha a víz egyébként megfelelő. Nem sokat használ, ha a helységben bezárják az iskolákat és a fürdőző helyeket, de ugyanakkor eltűrik, hogy a gyermekek az utcán, vásárhelyeken vagy más olyan helyen, ahol sok ember megfordul, embercsopor­tokkal szabadon keveredhessenek.« (P. A.) KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HÍREK ÉS KÖZLEMÉNYEK Értekezlet a gyermekbénulással kapcsolatos tennivalókról A gyermekbénulás-esetek száma az idén valamivel korábban kezdett emelkedni, mint más esztendőkben és ezért számítani lehet arra, hogy a szokottnál nagyobb mértékben fog jelentkezni. A megbetegedések száma június hó utolsó hetében indult emelkedésnek és július hó közepéig a szokottnál nagyobb mértékben szaporodott. (Június hó utolsó heté­ben 12, július hó első három hetében pedig 24, 29 és 56 volt a hetenként bejelentett esetek száma.) Nagyobb számú megbetegedés csak Szegeden és Kecskeméten fordult elő, a többi megbetegedés szétszórtan j­elentkezett az ország egyes területein. Megbetegedések fordultak elő a székesfővárost övező községekben, Bihar és Hajdú vármegyékben és egyéb helyeken is. (Az év kezdetétől folyó év július 20-ig 297 eset fordult elő ; 1936-ban és 1946-ban ugyanebben az időben 238, illetve 278 eset.) Az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója folyó évi július hó 21-én értekezletet hívott egybe a gyermekbénulás elleni védekezés ügyében, amelyen résztvettek : Csapó József dr. egyetemi magántanár, köz­kórházi főorvos, Kalocsay Kálmán dr. egyetemi magán­tanár, közkórházi főorvos, Rex-Kiss Béla dr. egyetemi magántanár, Dabis László dr. a Székesfővárosi Köz­egészségügyi Intézet igazgatója, Barakovich Kálmán dr. közkórházi adjunktus és Gergely Károly dr. gyermek­szakorvos, Breitner Ödön dr., valamint az Országos Közegészségügyi Intézet szakemberei: Fejes Lajos dr. egyetemi rk. tanár, csoportigazgató és Petrilla Aladár dr. egyetemi magántanár, közegészségügyi főfelügyelő. Az értekezlet a gyermekbénulás megelőzése szem­pontjából ajánlatosnak tartja a felnőtt vérsavó, illetve a szülői vér alkalmazását, de csak kifejezetten járványos területen. A szülői vérből 20 cm8 adása elegendőnek lát­szik, bár kívánatosabb volna 40 cm3. Felnőtt vérsavóból 20 cm3-t kell adni. A védőoltásokat a gyakorlatban ismert előírások szerint kell végrehajtani. A járványos helyeken a védőoltásokat kéthetenként meg kell ismé­telni. Ismételt oltások esetén ajánlatos más-más egyén­től a vért venni. A vérinjekcióknál különös gond fordí­tandó az asepsis szabályaira. Kevert felnőtt vérsavó alkalmazása kívánatosabb­ Az értekezlet szükségesnek tartja a felnőtt vérsavó gyűjtését és forgalombahoza­­talát. A járványos területen a gyermekek összezsúfoló­­dása kerülendő. Óvodákat, iskolákat ajánlatos zárva tartani. A gyermekek szórakozóhelyeken (játszótér, strandfürdő stb ) se érintkezzenek egymással. Kerülendő minden felesleges utazás. A gyermekek óvakodjanak mindennemű testi megerőltetéstől. Fontos a kellő, de mértékletes táplálkozás, elegendő pihenés és alvás. Külö­nös gond fordítandó az általános tisztaságra (kézmosás, élelmiszerek védelme, a légy pusztítása, szemét eltávo­lítása). Védjük a gyermekeket meghűléses betegségek kifejlődéséhez vezető okoktól. A gyógyítás terén a reconvalescens savó, a normál vérsavó vagy egyéb vérkészítmények hatása bizony­talan, ezért az orvos megítélésétől függ, alkalmazza-e őket vagy sem. A klinikusok egy része jó eredményt szokott látni lumbalpunctiótól, C- és C-vitaminok alkalmazásától. A bénulások visszafejlesztése, illetőleg javítása terén nélkülözhetetlen az orthopaediai kezelés során fürdőmedencék használata. A gyermekbénulásos bete­geket ápoló kórházakat ilyen fürdőkkel kell felszerelni. Az értekezlet szükségesnek tartja a felnőtt vérsavó­­gyűjtését és forgalombahozatalát is. Az Országos Közegészségügyi Intézet a Magyar Vöröskereszt Egylettel és a Phylaxia Rt-gal együtt meg­kezdte ennek megszervezését. Kinevezések: A népjóléti miniszter a miniszter­­tanács felhatalmazása alapján Simonovits István dr. miniszteri tanácsost az államfő miniszteri osztályfőnökké kinevezte. Ad multos annos. Bakonyi István dr. szociális felügyelő, győri la­kost, — a közegészségügyi felügyelők és tisztiorvosok létszámába a VIII. fizetési osztályba tisztiorvossá ki­nevezte. (167.461/1947. N. M. sz.)« Eklamin nevű gyógyszerkülönlegesség forgalom­­bahozatala A földmívelésügyi miniszter a népjóléti mi­niszterrel egyetértőleg 105.140/1947. szám alatt meg­engedte, hogy a dr. Román, dr. László, dr. Vajda Biokémiai Bakteriológiai Gyógyszervegyészeti Labora­tórium budapesti cég az általa előállított »Eklamin« nevű gyógyszerkü­lönlegességet 100 grammot tartalmazó üvegben 13,5 forintos fogyasztói áron a 100.000/1932., valamint a 49.000/1939. F. M. számú rendeletekben foglaltak betartásával, állatorvosi rendelésre, kizárólag gyógyszertárak útján forgalomba hozhassa. A fenti fogyasztói eladási árban a fogyasztói ár­­csökkentés és a 25%-os forgalmi adó már bent foglaltatik. Népegészségügy Horvátországban Az új Horvátország, amely a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság egyik tagállama, a felszaba­dulás óta sok erőfeszítéssel dolgozik a megszállás és háború alatt erősen leromlott népegészségügy felemelésén. Legaktuálisabb probléma a kiütéses tífusz leküzdése volt, melynek eredménye az, hogy ebben az évben már csak szórványos esetek fordul­tak elő. A kórházaknak és egészségügyi intézmé­nyeknek helyreállítása már 1946-ban csaknem teljes mértékben megtörtént. Az összes vidéki kisebb kórházakban is tbc. osztályokat nyitot­tak. Ebben az évben még 4 új tbc. gyógyintézet fog megnyílni és a tüdő- és csont tbc.-s betegek ágyszámát 3000-re fogják felemelni. A tbc. elleni küzdelemre az idei költségvetés 48 millió di­nárt szánt. A falusi lakosság egészségvédelmére járási egészségállomásokat állítottak fel, rész­ben újonnan épített, részben alkalmasnak bizo­nyuló régi épületekben. Ez év folyamán 40 egészségállomás áll felállítás alatt. A háború alatt tönkrement gyógyfürdőket, elsősorban a hévizeket már 1946-ban annyira helyreállítot­ták, hogy 500 ággyal átadhatták őket a forgalom- 1275

Next