Orvosok Lapja, 1947. január-június (3. évfolyam 1-26. szám)

1947-06-29 / 26. szám - NÉPEGÉSZSÉGÜGY - Petrilla Aladár dr.: Lesz-e gyermekbénulás-járvány az idén

NÉPEGÉSZSÉGÜGY 1947. 2p­ rására megjegyzi, hogy a vidéki betegek be­rendelése a gyakorlatban nem egészen fog simán menni. Ha a kormányzat nem látja helyesnek a községi, körorvosok részére a penicillin kiadását, legalább a járási székhelyekre kellene a penicillint irányítani, ahova a gondozó orvos autón száll­hatna ki. Solt Oszkár: Kéri, hogy az újabb rendelkezé­sekig a 191.6oo­-as rendelet szerint járjanak el. Megpróbálja az útiköltség-megtérítést lehetővé tenni, vagy a penicillint a falvakba kijuttatni. Horváth Miklós: Kéri, hogy a kezelések biz­tosítására vonatkozólag valami jó eljárást dol­gozzanak ki, mert még az útiköltség biztosítása esetén sem bizonyos, hogy a kezelésre elindult beteg bemegy a gondozóba. Megemlíti, hogy a járási nemibeteggondozókban rendszerint a tiszti­orvosok látják el a betegek kezelését. Vadas Sára dr. : A terhes anyák jogainak megvédését feltétlenül szükségesnek tartja olyan módon, hogy az iskolafogászaton díjmentes keze­lésben részesüljenek. Közlemény az Országos Közegészségügyi Intézet Járványügyi osztályáról Lesz-e gyermekbénulás járvány az idén? Írta: PETRILLA ALADÁR dr. közeg, főfelügyelő, egyetemi magántanár A fertőzőbetegségek némelyike többé-kevésbbé szabályosan visszatérő járvány­hullámok alakjá­ban jelentkezik. Nem célunk ezen a helyen a fertőzőbetegségek ciklusos mozgásának általános és a járványtanból ismert szabályaival valamint ezeknek okával foglalkozni, mert ez meghaladná e közlemény kereteit, meg kell elégednünk annak a ténynek a megállapításával, hogy többek között a poliomyelitis anterior acuta szintén ilyen szabá­lyos vagy többé-kevésbbé szabályszerű járványhullá­mokban jelentkezik. Hazánkban a jár­vány­hullámok leggyakrabban 5 évenként jelentkeztek, de ha az európai államokat figyelembe vesszük, megálla­pítható, hogy államonként hosszab vagy rövi­­debb ciklusok tapasztalhatók. A legrövidebb ciklus általában 3 év és 6 évnél hosszabb cikluso­kat csak ritkán látunk. Az 1. számú ábra feltün­teti néhány európai állam poliomyelitis megbete­gedéseinek számát hosszabb időszakra. Feltűnik, hogy majdnem minden államban az 1930. év előtti időszakban aránylag kevesebb megbetegedést je­lentettek be, mint a későbbi években. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a gyermekbénulás ma több megbetegedést okoz, mint okozott néhány évtizeddel ezelőtt. Az emelkedés valószínűleg csak látszólagos és azzal függ össze, hogy manapság a diagnosztikus lehetőségek emelkedésével, a jobb orvosi ellátással, nagyobb tömegeknek a beteg­ségi biztosításba bevonásával, az általános egész­ségügyi kultúra emelkedésével és egyéb tényezők közre­játszásával mind több és több lesz a felismert esetek száma és szaporodik a bénulással nem járó felismert abortív esetek száma is. Igen érdekes ezen a téren Dánia példája, ahol 1944. és 1945.-ben a hivatalos fertőzőbeteg kimutatások már külön rovatban tüntetik fel a paralytikus és a nem para­­lytikus eseteket. Eszerint Dániában 1944.-ben 987 paralytikus és 903 aparalytikus esetet jelen­tettek, míg 1945.-ben ezek a számok 238-at, illetve 593-at tettek ki. A járványgörbék hullámait tekintetbe véve megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a gyer­mekbénulás 1931.-ben okozta a legtöbb megbete­gedést, ezt megelőzőleg azonban csak kevés ada­tunk van. A gyermekbénulás csak 1927. óta tarto­zik a bejelentendő betegségek közé, az előző idők­ről csak annyit tudunk, hogy 1926.-ban és ezt GYERMEKBÉNULÁS MEGBETEGEDÉSEK. 956

Next