Ötlet, 1982 (1. évfolyam, 1-27. szám)

1982-09-16 / 12. szám

Kisvállalat г L. „A Toyota 36 ezer kis cégtől szerzi be az alkatrészeket" Japánban nagyok a kicsik Ha a japán gazdaságot sikerek felé száguldó rakétához hasonlítjuk, akkor az első fokozatot a kis- és középvállalatok jelentik. Ezek segítik elő, hogy a má­sodik fokozatnak nevezhető exportorientált nagyvállalatok egyre nagyobb se­bességet érjenek el. Tavaly Japánban 6,4 millió kis- és középméretű vállalkozást tartottak nyilván, olyan cége­ket, amelyek 300-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztattak, és tőkéjük nem érte el a 100 millió jent. E vállalatok nagy hányadát az úgynevezett papa­mama boltocskák alkotják, azok a kisvállalkozások, ame­lyekkel zsúfolva van a japán kiskereskedelmi hálózat. Figye­lemre méltó viszont, hogy 830 ezer kis- és középüzem műkö­dik a feldolgozóiparban, azaz minden 120 emberre jut az országban belőlük egy. Ará­nyuk több mint kétszerese az amerikainak és tízszerese az angolnak. Ezek a cégek a japán ipari termelés 57 százalékát adják (az arány az USA-ban 47 százalék, Nagy-Britanniá­­ban 15 százalék). Az utóbbi 30 évben e vállalatok fejlődtek a legdinamikusabban - írja a Financial Times című angol napilap. Szaporodásukat, az 1973-as olajválság előtt főként az ösztönözte, hogy a vállal­kozók könnyen és olcsón jutot­tak bankkölcsönökhöz. Hozzá­járult a kisvállalatok számának növekedéséhez a kiterjedt ja­pán alvállalkozói rendszer. Klasszikus példa erre az autó­ipar: a Toyota például 36 ezer kis cégtől szerzi be az alkatré­szeket egyetlen személyautó összeszereléséhez. E cégek közül mindössze 200 áll köz­vetlen kapcsolatban a Toyotá­val, a fő alvállalkozóknak azon­ban megvannak a saját szállí­tóik, akik még kisebb és még inkább specializált gyártókkal állnak kapcsolatban. A kis cégek gazdasági elő­nye a rugalmasság, előnyeik közé tartozik rendkívüli ver­senyképességük is. Főként ad­dig állják az árversenyt, amíg egy fejlődőben levő új ágazat ki nem épül. Ami a kormányt illeti, alap­vetően az az álláspontja, hogy a kis cégek fejlődjenek önerő­ből, s ne szoruljanak állami támogatásra de azért a kor­mány jelenleg évente a költség­­vetés 0,5 százalékát fordítja a kisvállalatok műszaki fejlő­désének előmozdítására. Segé­lyezi például az úgynevezett műszaki fórumok létesítését. Ezekben legfeljebb 30 kisvál­lalat képviselői vehetnek részt, hogy rendszeres időközönként megvitassák az új know-how-k, vagy új termékek bevezetésének lehetőségeit. A kormány három olyan állami ellenőrzésű pénz­intézetet működtet, amelyek kizárólag a kisvállalatok finan­szírozására specializálódtak. Ezek a kis- és középméretű vállalatok tőkeigényének 10 százalékát elégítik ki, kedvező kamatok mellett. Az utóbbi évek gazdasági eseményei nemigen kedveztek a kisvállalatoknak. Az egyik bank becslése szerint klien­seinek 30 százaléka vesztesé­ges, 16 százaléka már többet veszített üzletén induló tőké­jénél. A gondokat egyrészt a japán gazdasági helyzet rom­lása okozza. A kisvállalatok­nak ugyanis nincs olyan tár­gyalóerejük, mint a nagy cé­geknek, hogy szállítóiktól a fizetések késleltetését csikarják ki, miközben leépítik raktári készleteiket. A másik gond a kamatok emelkedése, miután a kis cégek sokkal jobban füg­genek a bankkölcsönöktől, mint nagyobb versenytársaik. A szorongató helyzetben akad azért reménysugár. Egyre­­másra tűnnek fel a legkorsze­rűbb ágazatokban - például a számítógépeket, a robotokat gyártó szektorban - rendkívül korszerű technológiájú kis­vállalatok. Ez a technológiai robbanás szakértők szerint nem az amerikai példát követi. Nem a nagyobb vállalatokból válnak ki az élen járó technikát átvevő kis cégek, hanem­­egy­fajta belső fejlődésről van szó: e kis cégek tulajdonosai maga­sabb képzettséget akarnak adni a fiaiknak, s e feltörekvés ered­ménye meglátszik az új kis­vállalkozásokon. Francia apróságok A kis- és középnagyságú vállalatok a fran­cia gazdaságban is jelentős szerepet töite­­£r­nek be. Egy a közelmúltban készített fel­mérés szerint az országban a vállalatok nyolcvanöt százaléka tíznél kevesebb alkal­mazottat foglalkoztat, mintegy 15 száza­­­­lékuk alkalmaz 500-nál több dolgozót. A kereskedelemben és a szolgáltatások területén, de még az építőiparban is döntő szerepet játszanak, s­ csak az iparban maradnak alul a nagyokkal szemben, jól­lehet az ipari termelés is elképzelhetetlen nélkülük. Az iparban a vállalatok 72 szá­­zaléka tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, a kereskedelemben pedig közel 90 százalékra rúg az ilyen kislétszá­­mú cégek aránya. Becslések szerint Franciaországban 1980- ig A fM (d)sió kis- és középnagyságú vállalat összforgalma megközelítette a 900 milliárd frankot, beruházási volume­nük pedig közel 50 milliárd frankra rú­gott, amelynek felét racionalizálási célokra fordították. Ezek a cégek foglalkoztatták a francia munkavállalóknak több mint­ a felét. Az ipari foglalkoztatottaknak keve­sebb mint 50 százaléka dolgozik a kis- és középnagyságú vállalatoknál, a kereske­delemben és a szolgáltató szektorban vi­szont a dolgozók több mint háromnegyed részét a „kicsik” foglalkoztatják. Jelentős szerepet töltenék be a francia külkereske­delemben is, amit jól szemléltet, hogy az összkivi­telnek - ágazatoktól függően - 25-30 százalékát , ők szolgáltatják. Két évvel ezelőtt kérdem 24 ezer francia kis­vállalat folytatott­ export tevékenységet és kiviteük összértéke 110 milliárd frankot tett ki. Legkomolyabb exportrészesedésü­ket - a teljes kivitel 50 százalékát - az élel­miszerszektor­ban és a szolgáltatásexport­ban érték­­k. A kisvállalatok rendkívül rugalmasak, gyorsan reagálnak a belő és a külföldi piac igényeinek változásaira, s a kis szériák iránti igényeket is figyelembe tudják venni. Franciaországban nagyon sok olyan kis- és középnagyságú vállalat tevékenykedik, amely speciális terméket állít elő, vagy különleges szolgáltatást nyújt, s nagy részük tartós beszállítói kap­csolatban áll a nagy konszernekke. Ez a kötődés általában megmenti őket attól, hogy a gazdasági helyzet rosszabbodása idején tönkremenjenek. Jellemző azonban az is, hogy a francia kisvállalatok általá­ban kínosan ügyelnek arra, hogy megtart­sák önállóságukat, ne kössék magukat flft szorosan a nagyvállalatokhoz. A francia szocialista kormány is támo­gatásban részesíti a kis- és középnagyságú vállalatokat, egyrészt azért, mert ezek ál­talában stabil foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a dolgozóknak, másrészt pedig mert jelentősen hozzájárulnak az ország exportteljesítményének növeléséhez. Különféle állami intézmények, a többi kö­zött egy speciális pénzintézet segíti tévé- .. kétségüket. ^ * * ' V___________________________ ( ÖTLET 82 a Srapemb» 16-~)

Next