Ötlet, 1982 (1. évfolyam, 1-27. szám)
1982-09-16 / 12. szám
Kisvállalat г L. „A Toyota 36 ezer kis cégtől szerzi be az alkatrészeket" Japánban nagyok a kicsik Ha a japán gazdaságot sikerek felé száguldó rakétához hasonlítjuk, akkor az első fokozatot a kis- és középvállalatok jelentik. Ezek segítik elő, hogy a második fokozatnak nevezhető exportorientált nagyvállalatok egyre nagyobb sebességet érjenek el. Tavaly Japánban 6,4 millió kis- és középméretű vállalkozást tartottak nyilván, olyan cégeket, amelyek 300-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztattak, és tőkéjük nem érte el a 100 millió jent. E vállalatok nagy hányadát az úgynevezett papamama boltocskák alkotják, azok a kisvállalkozások, amelyekkel zsúfolva van a japán kiskereskedelmi hálózat. Figyelemre méltó viszont, hogy 830 ezer kis- és középüzem működik a feldolgozóiparban, azaz minden 120 emberre jut az országban belőlük egy. Arányuk több mint kétszerese az amerikainak és tízszerese az angolnak. Ezek a cégek a japán ipari termelés 57 százalékát adják (az arány az USA-ban 47 százalék, Nagy-Britanniában 15 százalék). Az utóbbi 30 évben e vállalatok fejlődtek a legdinamikusabban - írja a Financial Times című angol napilap. Szaporodásukat, az 1973-as olajválság előtt főként az ösztönözte, hogy a vállalkozók könnyen és olcsón jutottak bankkölcsönökhöz. Hozzájárult a kisvállalatok számának növekedéséhez a kiterjedt japán alvállalkozói rendszer. Klasszikus példa erre az autóipar: a Toyota például 36 ezer kis cégtől szerzi be az alkatrészeket egyetlen személyautó összeszereléséhez. E cégek közül mindössze 200 áll közvetlen kapcsolatban a Toyotával, a fő alvállalkozóknak azonban megvannak a saját szállítóik, akik még kisebb és még inkább specializált gyártókkal állnak kapcsolatban. A kis cégek gazdasági előnye a rugalmasság, előnyeik közé tartozik rendkívüli versenyképességük is. Főként addig állják az árversenyt, amíg egy fejlődőben levő új ágazat ki nem épül. Ami a kormányt illeti, alapvetően az az álláspontja, hogy a kis cégek fejlődjenek önerőből, s ne szoruljanak állami támogatásra de azért a kormány jelenleg évente a költségvetés 0,5 százalékát fordítja a kisvállalatok műszaki fejlődésének előmozdítására. Segélyezi például az úgynevezett műszaki fórumok létesítését. Ezekben legfeljebb 30 kisvállalat képviselői vehetnek részt, hogy rendszeres időközönként megvitassák az új know-how-k, vagy új termékek bevezetésének lehetőségeit. A kormány három olyan állami ellenőrzésű pénzintézetet működtet, amelyek kizárólag a kisvállalatok finanszírozására specializálódtak. Ezek a kis- és középméretű vállalatok tőkeigényének 10 százalékát elégítik ki, kedvező kamatok mellett. Az utóbbi évek gazdasági eseményei nemigen kedveztek a kisvállalatoknak. Az egyik bank becslése szerint klienseinek 30 százaléka veszteséges, 16 százaléka már többet veszített üzletén induló tőkéjénél. A gondokat egyrészt a japán gazdasági helyzet romlása okozza. A kisvállalatoknak ugyanis nincs olyan tárgyalóerejük, mint a nagy cégeknek, hogy szállítóiktól a fizetések késleltetését csikarják ki, miközben leépítik raktári készleteiket. A másik gond a kamatok emelkedése, miután a kis cégek sokkal jobban függenek a bankkölcsönöktől, mint nagyobb versenytársaik. A szorongató helyzetben akad azért reménysugár. Egyremásra tűnnek fel a legkorszerűbb ágazatokban - például a számítógépeket, a robotokat gyártó szektorban - rendkívül korszerű technológiájú kisvállalatok. Ez a technológiai robbanás szakértők szerint nem az amerikai példát követi. Nem a nagyobb vállalatokból válnak ki az élen járó technikát átvevő kis cégek, hanemegyfajta belső fejlődésről van szó: e kis cégek tulajdonosai magasabb képzettséget akarnak adni a fiaiknak, s e feltörekvés eredménye meglátszik az új kisvállalkozásokon. Francia apróságok A kis- és középnagyságú vállalatok a francia gazdaságban is jelentős szerepet töite£rnek be. Egy a közelmúltban készített felmérés szerint az országban a vállalatok nyolcvanöt százaléka tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, mintegy 15 százalékuk alkalmaz 500-nál több dolgozót. A kereskedelemben és a szolgáltatások területén, de még az építőiparban is döntő szerepet játszanak, s csak az iparban maradnak alul a nagyokkal szemben, jóllehet az ipari termelés is elképzelhetetlen nélkülük. Az iparban a vállalatok 72 százaléka tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, a kereskedelemben pedig közel 90 százalékra rúg az ilyen kislétszámú cégek aránya. Becslések szerint Franciaországban 1980- ig A fM (d)sió kis- és középnagyságú vállalat összforgalma megközelítette a 900 milliárd frankot, beruházási volumenük pedig közel 50 milliárd frankra rúgott, amelynek felét racionalizálási célokra fordították. Ezek a cégek foglalkoztatták a francia munkavállalóknak több mint a felét. Az ipari foglalkoztatottaknak kevesebb mint 50 százaléka dolgozik a kis- és középnagyságú vállalatoknál, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban viszont a dolgozók több mint háromnegyed részét a „kicsik” foglalkoztatják. Jelentős szerepet töltenék be a francia külkereskedelemben is, amit jól szemléltet, hogy az összkivitelnek - ágazatoktól függően - 25-30 százalékát , ők szolgáltatják. Két évvel ezelőtt kérdem 24 ezer francia kisvállalat folytatott export tevékenységet és kiviteük összértéke 110 milliárd frankot tett ki. Legkomolyabb exportrészesedésüket - a teljes kivitel 50 százalékát - az élelmiszerszektorban és a szolgáltatásexportban értékk. A kisvállalatok rendkívül rugalmasak, gyorsan reagálnak a belő és a külföldi piac igényeinek változásaira, s a kis szériák iránti igényeket is figyelembe tudják venni. Franciaországban nagyon sok olyan kis- és középnagyságú vállalat tevékenykedik, amely speciális terméket állít elő, vagy különleges szolgáltatást nyújt, s nagy részük tartós beszállítói kapcsolatban áll a nagy konszernekke. Ez a kötődés általában megmenti őket attól, hogy a gazdasági helyzet rosszabbodása idején tönkremenjenek. Jellemző azonban az is, hogy a francia kisvállalatok általában kínosan ügyelnek arra, hogy megtartsák önállóságukat, ne kössék magukat flft szorosan a nagyvállalatokhoz. A francia szocialista kormány is támogatásban részesíti a kis- és középnagyságú vállalatokat, egyrészt azért, mert ezek általában stabil foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a dolgozóknak, másrészt pedig mert jelentősen hozzájárulnak az ország exportteljesítményének növeléséhez. Különféle állami intézmények, a többi között egy speciális pénzintézet segíti tévé- .. kétségüket. ^ * * ' V___________________________ ( ÖTLET 82 a Srapemb» 16-~)