Ötlet, 1984. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-12 / 2. szám

Budapest 1986 ) Rejtély A vállalat jó hírneve - image-a - mint ahogy azzal lapunkban is többször foglalkoztunk, nemcsak termékeinek korszerűségén, minő­ségén, hanem megbízhatóságán, a szállítások pontosságán is múlik. S nemcsak akkor, ha a cég expor­tál, hanem akkor is, ha belföldi igényeket kell kielégítenie. E témakörrel kapcsolatos e heti Rejtélyünk. Egy különleges esetet mutatunk be - olyant, amire olva­sónk talán ingatja a fejét: ilyen nincs is. Pedig hasonló azért néha­­néha nálunk is előfordul. A vállalat, amelyikről szó van, többek között egy vérvizsgáló készüléket is gyárt. A vállalatnak egyébként igen jó híre van, termé­kei jó részét exportálja, kielégítik a hazai igényeket is. Egy vidéki kórház korszerűsíté­se során szerződést kötöttek, amely szerint a kórháznak szállí­tanak egy - már említett - vérvizs­­gáló készüléket. A készülék el is készült határidőre, le is szállítot­ták. Beállítását s bemérését a szer­ződés és az eddigi gyakorlat sze­rint a vállalat szakembereinek kellett elvégezniük. Ekkor azon­ban egymás után több akadályba is ütköztek. Hirtelen úgy tűnt, hogy csak jóval a határidő után tudják átadni terméküket. A készülék beméréséhez kü­lönleges vérre volt szükség. (Nem egyszerűen A, B stb. vércsoportra, hanem ezen belül egy bizonyos összetételű és különlegesen kezelt plazmára.) A vállalat ezt egy USA-beli cégtől kapta, amellyel már régóta együttműködött. A szállítmány meg is érkezett (3 kis ládában), de a leplombált ládákat mindaddig nem lehetett felnyitni, amíg a vámhatóság ki nem száll a helyszínre, le nem vámolja azokat. S ez már az utolsó pillanat volt - legalábbis a szállítási szerződés szerint. Hét vége volt. A szerelők, a vállalat szakemberei a helyszínen tartózkodtak, s szerettek volna mielőbb végezni, hazautazni. De a kórháznak is égetően fontos volt, hogy mielőbb beállítsák a műszert, egy fél osztályt kellett leállítani a szerelés időtartamára. Kiderült, a vámosok - a leg­jobb indulattal is - már csak hétfő reggelre érkezhetnek. Valaki türelmetlenségében ki­nyitotta az egyik ládát. Nagy „balhé” lett volna belőle, ha... ha nem döbbentek volna meg a tartalmán. Ezek után már idege­sen nyitották ki a másik kettőt is, vállalva a szabálytalanságot. Valamennyiben a várt vérplazma helyett rövidárutermékek voltak. Most már nemcsak napokról volt szó. Megrendelni, megvárni az újabb szállítmányt, hetek kér­dése. Beszerezni itthonról, ha si­kerül is, szintén hosszabb idő. Mégis találtak megoldást, igaz nagy szerencsével... Ön szerint mi volt a megoldás? S helyesen jártak-e el, amikor végül is kinyitották a ládákat? Az 50. számban megjelent rejté­lyünkre beérkezett megfejtések kö­zött sajnos egy sem akadt, amelyik helyesen ismerte volna fel a helyzet megoldását. Olvasóink közül sokan éppen a legjobb megoldás ellentét­jét javasolták. Vagyis Kerekesék szülei mondjanak le a fiatalok javá­ra a jelenlegi lakásról, akik viszont kötelezettséget vállalnak arra, hogy addig biztosítják a szülők ré­szére a lakás használatát, amíg azok új lakáshoz nem jutnak. Csak­hogy a fiatalok két gyerekkel több eséllyel pályáznak ilyen helyzetben lakásra, mint a szülők. Egyetértünk azokkal az olva­sókkal, akik a lakásgazdálkodással kapcsolatos véleményükben hangot adtak felháborodásuknak egyes hiányosságok, bürokratikus voná­sok láttán. A megoldás : id. és ifj. Kerekes Péter szóban (kérjenek meghallga­tást a lakásügyi osztály vezetőjé­től!) és írásban (a kérelem mellék­leteként!) is erősítsék meg eredeti elképzelésüket.• Kérjük olvasóinkat, hogy meg­fejtéseiket január 17-ig adják postára. A legszellemesebb meg­oldás beküldőjét 1000 forintos áruvásárlási utalvánnyal jutal­mazzuk. Címünk: Budapest 1986. Számítóközpont bérbe venne R-22-es számítógépet. Elhelyezést saját géptermünkben biztosítunk. Jelentkezni lehet: 571-066 telefonszámon. ÖTLET 84 • Január 12.­­­ Olvasóink * ötlet ötletei­­ Az élelmiszerboltokban minden­napos a sorállás, mert a közlekedő­sorok szűkek. Ez csupán látszóla­gos. Senki nem igényli, hogy több áru legyen az üzletekben, mint amennyi elfér. Ördögi zsenialitás­sal különböző ládákat pont oda tesznek le, ahol azok a leginkább útban vannak, akadályozzák a közlekedést, a mögöttük levő áruk is hozzáférhetetlenek. Indokolat­lan, hogy egy áruféleség az üzlet­ben több helyen is megtalálható legyen. Egész Budapesten egyetlen jól elrendezett üzletet láttam ed­dig, az V. kerületi Régiposta ut­cában található. Tyukodi Attila 1223 Budapest 863. u. 6/b. Érdeklődéssel olvastam a „Tessék, elvtársak! Nincs hozzászólás ?” felcímű írást (ötlet, 1983/49. szám). Nem vitás, formálissá válhat a demokratizmus, ha a kollektíva bölcsességét nem engedik érvényre jutni; ha az illetékesek az értekez­leteket, gyűléseket csak azért tart­ják meg, hogy beütemezett meg­bízatásukat kipipálhassák. Helyt­álló az írás azon megállapítása, miszerint számos helyen amiatt válnak üres szócséplés színterévé az értekezletek, gyűlések, mert a résztvevőket (gyakran az előadó­kat) az egyéb elfoglaltság sürgeti. Emiatt aztán nincs türelmük vé­gighallgatni egymást. Nem kétsé­ges, hogy az ilyen helyzet szereplői az ismertetett témakör iránti kö­zömbösségükről is színt vallanak. A fórumokon elhangzott szófe­­csérlő előadások mechanikus tu­domásul vételének azonban lehet más oka is. Nevezetesen például az előadó(k) kifejezett ellenérzése, fenntartása a hozzászólások iránt. Vannak közöttük olyanok, akik a hozzászólásra invitálást maguk sem veszik komolyan. Csak szo­kásból unszolgatják a jelenlevőket véleményük kinyilvánítására. Ha pedig komolyan gondolják, nem annyira a tényleges valóság érdek­li őket, mint a saját érdekeikkel egyező megállapításokat szeretné­nek hallani. Ha pedig a hozzászó­lók közül valaki fittyet hány az ilyen elvárásra, s nem elvárt, ha­nem önálló véleményt hangoztat, nem a hozzászólás tartalmát, ha­nem a véleménynyilvánító nevét jegyzik meg. Ilyen esetekben a hozzászólás rendszerint irodában, négyszemközti beszélgetéssel ér véget, ódiuma pedig a felettesi retorzió. Nem lehet csodálkozni aztán, ha az ilyen módszerek ismeretében számos helyen némák az opponen­sek. Dr. Südi Bertalan Jánoshalma­ ­­i i !­­ Levelezési rovatunkban nemcsak a közérdekű kérdésekre kérünk választ az illetékesektől, hanem szívesen adunk közre jó ötleteket, javaslatokat is, s közülük a legjobbakat ötletdíjjal jutalmazzuk. Az Ötlet szerkesztő­sége továbbra is érdeklődéssel várja minden olvasó jelentkezését a következő címre: Budapest, 1986. Budapest 1986 Sikerlista Az Állami Könyvterjesztő Vállalat Fókusz Könyváruházától kapott összesítés szerint 1983 decemberében az alábbi könyv­újdonságok voltak a legkeresettebbek. (Zárójelben a novemberi helyezési számok.) 1. Nemeskürty I.: Diák írj magyar éneket (Gondolat) 115,— Ft (-) 2. Kollin F.: Budapesti üdvözlet (Helikon) 198,— Ft (-) 3. Szuhay-Havas: Meglepetések enciklopédiája (Gondolat) 47,— Ft (-) 4. Lajos-Hemző: 99 előétel (Corvina) 74,— Ft (8.) 5. Lajos-Hemző: 99 húsétel (Corvina) 74,— Ft (-) 6. Kós K.: „Kőből, fából házat... igékből várat” (Magvető) 30,— Ft (10.) 7. Lakner: Édes mostoha (magánkiadás) 68,— Ft (-) 8. Szárszó 1943 (Kossuth) 88,— Ft (-) 9. Bóna: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-1849-ben (Zrínyi) 77,— Ft (-) 10. Egri: Elmebajnokság (magánkiadás) 46,— Ft (-) 11. Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékiratai, 1918-1945 (Kossuth) 60,— Ft (-) 12. Groehler: A légiháborúk története (Zrínyi) 300,— Ft (-) 13. Krúdy Gy.: Álmoskönyv, Tenyérjóslások könyve (Szép­­irodalmi) 115.— Ft (1.) 14. Ortega y Gasset: Két történelmi esszé (Európa) 36,— Ft (11.) 15. Deighton, L.: Vadászrepülők (Európa-Zrínyi) 80,— Ft (4.)

Next