Ózdi Vasas, 1959 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1959-05-09 / 19. szám
Ю39. május 9. Pályázati felhívás az MSZMP Borsod megyei pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére Az MSZMP Borsod megyei pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemének 1958—59-es tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, vezető propagandisták szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanulják. A tárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer, meghatározott napon délután 17—20 óráig kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170 forint, mely félévenként fizetendő. Az egyetem hallgatóinak a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1088 1957. (XI. 21.) határozata alapján a félévi vizsgák előtt 6 nap, az évvégi vizsgák előtt 12 nap tanulmányi szabadság jár. Az Esti Egyetem székhelye Miskolc. Az ózdi tagozatra jelentkezők kérelmüket az ózdi városi pártbizottságra juttassák el. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más elvetem, iskola stb. hallgatója. A pályázók , felvételi vizsgát tesznek. A pályázat az egyetem által kiadott és a megyei pártbizottság agit, prop. osztályán, valamint a nagyüzemi és járási pártbizottságokon beszerezhető kérdőívek alapján történik. A pályázatot a kérdőívet kiadó pártbizottságra kell beküldeni, június 15-ig. Mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot. 2. Az illetékes pártszervezet (pártbizottság) ajánlását. 3. A vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottsága. ÓZDI VASAS Május 10-én ünnepeljük 'i us Anyák Iapját ^ Ezúttal május 10-én kerül sor^ Ózdon az immár hagyományos' anyáknapi ünnepségekre, a KISZ és a Nőtanács közös rendezésében.'^ Az édesanyák iránt megnyilvánuló 3 gyermeki szeretet és a társadalmi megbecsülés sok szép példájával^ készülnek KISZ-szervezetedmk Nötanáccsal karöltve, hogy fele.jl- ^ hetetlenné tegyék az idei Anyák ^ Napját. Az üzemekben és Iliva ta- ^ tokban ti? helyen szerveztek ezen^ a héten előadásokat, anikétokat, ^ ahol felelevenítették a szülők^ felelősségérzetét, a gyermekek ha-eladó szellemű nevelésével, a szoci-alista, kommunista embertípusok formálásával kapcsolatban. Az üzemekben és hivatalokban dolgozó A nőkről és gyermekekről több helyen a fényképes tablókat készítettek és A az üzemi Vöröskereszttelkaröltve a számos helyen plakátokat és fali- újságokat készítettek, a dolgozók nőket és különösen az anyákat védő törvényekről, egészségügyi szociális intézkedésekről.Pénteken délután pedig a szakszervezeti bizottság és a nőtanács meghívására a sokgyermekes dolgozó asszonyokat hívták meg barátig beszélgetésre a volt Kaszinó emeletig, helyiségébe, ahol közülük a példa-^ mutató dolgozó nőket jutaloimban^ részesítették. ^ Egy héttel a Budapesti Ipari Vásár nyitása előtt A szocialista ipar fejlődésének egyik nagy seregszemléjére készül az ország. Május 15-én hazánk fővárosában ismét megnyitja kapuit a Budapesti Ipari Vásár. A Magyar Népköztársaság szívesen fogadja a külföldi ipar képviseletét is. Elhozzák legújabb és legjelesebb termékeiket a népi demokráciák, a béketábor államai is. Emellett készségesen adunk helyet a kapitalista ipar termékeinek bemutatására is. Buda Sándor és Miklós László, vállalatunk két gazdasági vezetője kapott megbízatást a Budapesti Ipari Vásár ózdi pavilonjának berendezésére. A két megbízott, munkatársunk kérésére elmondotta, hogy az ez évi Budapesti Ipari Vásár minden tekintetben felülmúlja az eddigieket. Elsősorban nagyobb kiterjedésű területen rendezik meg az ipar nagyszabású seregszemléjét. Másod, de nem utolsó sorban az ipar olyan termékeket fog bemutatni és kiállítani, amely a közeli időkben belső, vagy külső piacra kerül. Az Ózdi Kohászati Üzemeket ebben az esztendőben nagy megtiszteltetés érte. A Salgótarjáni Acélárugyár, a Lőrinci Hengermű, a December 4 Drótművek pavilonjának elkészítésével gyárunkat bízták meg. Ácsok, villanyszerelők, dekoratőrök szorgos munkája nyomán máris elkészültek a kiállítás kohászati pavilonjának főbb részei. Az Ózdi Kohászati Üzemek bemutatja és vásárlásra kínálja fel a különböző hengerműi profilokat. Éppúgy, mint az elmúlt esztendőben, legfőképpen a salaktermékek feldolgozását és értékesítését mutatjuk be. Megkértük a kiállítás két rendezőjét, hogy tájékoztassák olvasóinkat a bemutató érdekességeiről. Szó szerint azt mondották, hogy az érdekességek skálája oly széles, hogy azt néhány sorban bemutatni lehetetlen. Elmondották például, hogy az eddiginél jóval nagyobb park áll majd az autóipar rendelkezésére. Bemutatják a legújabb típusú kül-földi teher- és személykocsikat. Mint a rendezők, elmondották, kiállítás legtöbb meglepetéssel kecsegtető részlege a Szovjetunió pavilonja lesz. Érdeklődéssel várjuk a Budapesti Ipari Vásár megnyitását, s ígérjük olvasóinknak, beszámolunk a vásár érdekességeiről. › › › › a?V LEVÉL ALSÓGÖDRŐL A nagyüzemi pártbizottságnak és a szakszervezet elnökségének ÓZD. Az Alsógödön üdülő nyugdíjasok meleg szeretettel köszöntjük a pártbizottságot és a szakszervezet vezetőségét, hogy pártunk és kormányunk politikája lehetővé tette számunkra azt, hogy mint munkából kiöregedett, nyugdíjas veteránok minden igényt kielégítő, kellemes üdülésben részesülhetünk. Ha visszagondolunk régi életünkre, lá fjuk milyen elnyomásban volt részünk és küzdelmes fiatalságunk idején arról álmodni sem mertünk volna, hogy amikor a kenyérkereső szerszám kiesik a kezünkből, mint öreg embereknek ilyen megbecsülésben és kitüntetésben lehessen részünk, amilyenben a múltban csak a régi világ urai részesülhettek, mert ilyen gondoskodás és ellátás csak nekik juthatott osztályrészül. úgy érezzünk, hogy ez, a rólunk való szerető gondoskodás mindnyájunk számára felejthetetlen, kedves emlék marad és 1959. május 11óban az alsógödi üdülőben töltött kellemes napokra mindig vissza fogunk emlékezni. Hálás köszönetet mondunk mindezekért pártunk, kormányunk és szakszervezetünknek és kívánjuk, hogy dolgozó népünk állama a béke megszilárdítása és a szorgalmas munka eredményével minél több dolgozó és nyugdíjas részére biztosíthassa ezt a kellemes,soha nem remélt, de mégis megvalósított üdülést. Alsógöd, 1959. május 3. Az Ózdi Kohászati Üzemek 24 nyugdíjas dolgozója ANYA ! Fiam! Neked van még édes, jó anyád, Ki mos, főz, Vasal, gondot visel reád, Ki szívének melegét a családra ontja, Mint a nap sugarát, a széles égboltra. Van anyád! Reggeltől késő estig fárad — Fogasra akasztja levetett ruhádat... S amikor a kezét azon végighúzza Nem is sejted talán, hogy ez is egy csókja. — Van anyád, ki puha, jóságos kezével Simogat és biztat minden szép reménnyel! Anyám! Ezt a szép szót foglaljad rámába, Szíved rámájába, gyémántos palástba! Nekem már csak emlék, mi neked valóság — Anyám sírját régen takarja a virág, De az emléke él, s látom dolgos kezét, Mintha csak hallanám, ahogyan mondja a mesét. Mintha csak hallanám — hisz panaszkodott sokat — Hogy lenézik. — s firtatják a származásokat... S hogy meg is vetik Őt, a szerényen egyszerűt — Gondráncos arcára csak én szórtam derűt__ Vigasztaltam sokszor, hogy lesz még más világ, Elnyeri jutalmát a drága anyaság — Kutyabőrt kereső, gőgös urak pokla Nem tarthat sokáig bús, nehéz járomba! S mikor vigasztaltam, csókoltam a kezét S nyugodt volt a szíve, hallgattam a keblét — Ó, bár hajthatnám még őszülő fejemet Válladra jó anyám, s csókolnál engemet... Szeresd úgy anyádat fiam, ahogyan én — Hisz ő a legdrágább a föld kerekén! , A jó anyánk felé szálljon most a hálánk És sóhajtsuk e szép szót: Anyánk! Édesanyánk! Boskó Sándor 3 ¡■ . VVyVWVVWVYWWVWYWVyVVyyYWyVVVY. MI Ő NEKÜNK? AZT EL NEM MONDHATOM MERT NINCSEN RÁ SZÓ, NINCSEN FOGALOM ...« (Petőfi Sándor)! rDirága &d.euiny.ák ! A Kommunista Ifjúsági Szövetség köszönt Benneteket a mai napon. Valamennyi fiú és lány hálával és soha el nem múló szeretettel köszöni meg azt a sok fáradtságot, álmatlan éjszakát és áldozatot, amelyet gyermekei 9 A Kommunista Ifjúsági Szövetség városi és nagyüzemi bizottsága 1959. május 10-én, vasárnap délután 5 órakor a Liszt Ferenc Művelődési Ház színháztermében anyásónapi nagygyűlést szervez, amelynek keretében a szakszervezeti bizottság megajándékozza a sokgyermekes, dolgozó édesanyákat, tek nevelése érdekében tettetek. Kérjük Tőletek, neveljétek gyermekeiteket igaz emberré, békeszerető, igaz hazafivá, hogy szocialista hazánk építésének hasznos tagjai legyenek. A nagygyűlés második részében kultúrműsor, este 8 órától pedig a Művelődési Ház tánctermében bál lesz, melyre minden érdeklődőt szeretettel meghív és vár A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG VÁROSI ÉS NAGYÜZEMI BIZOTTSÁGA Már nem sáros az utca Ózd III. ker. Vasút utcai lakosoknak az elmúlt években az utcájuk sok kívánnivalót hagyott maga után. A városi tanács figyelmessége és megértése következtében az utunk elkészült és most egy nagyon szép makadámúttal remelkezünnk mindnyájunk örömére. Az út befejezése alkalmával ezúton is köszönetünket fejezzük ki a városi tanács elöknőjének, Tóth Istvánné elvtársnőnek, Jávori Emil vb. titkárnak, Váraljai Béla mérnök elvtársnak, a tanács minden dolgozójának, valamint az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozóinak, akik hozzájárultak utunk megcsinálásához. A Vasút utcai lakosok nevében: Póczos József AZ 52.677 SZv* ^ иштидонод — *------#-VALL©MA$A8 ——*— · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · I . Két éve hordom tarsolyomban ezt e témát. Akkor ismerkedtem meg közelebbről a csodákkal határos módon életben maradt 52 677 sz. Buchenwald: Rabbal, aki mielőtt elhurcolták volna is és ma is itt él közöttünk Ózdon. Egyszerű hatgyermekes családból való kisember volt a felszabadulás előtt is, — ma is az. Haja most már teljesen ■ őszbeborult és homloka felett széles ívben gyérül. Hogy ma él, — ezen ő maga tűnődik leginkább s bizonyára majd az olvasó is. Már akkor elhatároztam, hogy írni fogok róla, amikor még csak néhány mozaikokat ismertem életének drámai epizódjaiból, s később, amikor részleteibe is módomban volt betekinteni, csak megerősített elhatározásomban. Mindezidáig azonban nem tudtam időt szentelni erre e témára. Mos viszont úgy gondolom, hogy legalábbis a tanulságosabb fejezeteket feltétlenül az olvasó elé kell tárni. Elsősorban azért, mert noha éppen ma 14 esztendeje ért véget Európában a II. világháború és kényszerült térdre saját barlangjában a német fasiszta fenevad —ma Nyugateurópában és elsősorban nyugatnémetországban amerikai aszisztenciával újra élesztgetik a fasiszta szörnyeteget , melytől Európa népei annyit szenvedtek. Úgy látszik nem számolnak reálisan a borzalmas következményekkel sem. Másrész időszerű feleleveníteni a fasizmus bűnbarlangjainak rémtetteit, azért is, mert május elsejére virradó éjjel néhány elvetemült fasiszgonosztevő horogkeresztes röpcédulákat szórt szét Ózd ideáin. V úgy látszik akadnak még, akik 14 év gazdag eredményeitől, alkotásaitól megrészegülve már elfelejtették a horog- és nyilaskereszt rémtetteit, vagy akik 14 esztendőn át elszenvedett kudarcaik ellenére sem mondtak le dugábadúlt gyalázatos terveikről. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a dolgozó magyar nép már rég megtanult józanul gondolkodni és gazdag tanulságokra támaszkodva ítéli meg az egyes sötétben bujkáló felelőtlen kalandorok röpcédulázgatásait is, azonban mindenki okulására elevenítsük fel a tényeket. Út és cél A nyugatnémetországi München városában ma is legálisan hagyja el nyomdát azÚt és cél« című nyilaskeresztes folyóirat. Borítólapján egy-egy szálas idézettel és belsejében az 1944-ből jól ismert»eszmékkel« és programokkal.Út és cél« . Nagyon is jelképes ez a cím. De szólaltassunk meg csak olyan embereket, akik végigjárták Szálasiék horog- és nyilaskereszttel szegélyezett útját , akiknek — ha ma élnek egyszerűen szerencséjük volt. Beszéljen az auswitzi és buhenwaldi haláltábor 3 életben maradt ózdi foglya közül az egyik. Szólaltassuk meg az 52.677. számú rabot, — 1944 átkozott esztendő. Március 19-én, amikor a németek megszállták Magyarországot — attól tartva hogy Magyarország kiugrik a fasiszta blokkból — már sejteni lehetett sok mindent. De csaksejteni, mert ezután következett, azt csak azok tudják, akik át is élték. Magyar tábori csendőrök, és nyilasok felügyelete alatt június elején kezdtünkismerkedni az ózdi járásból és Ózdról több mint ezren a fasizmus kegyetlenkedéseivel. Az egykoriKirályi szállóban (mai Hungária étterem) létesített gettó falai tíz egybeolvadt éjjel-nappal keserű emlékeit idézik ma is. Hátborzongató visszagondolni a sajóvárkonyi özv. Czukorné halálára, akit a vallató csendőr asztal mellé térdepeltetett mindkét mellét az asztal szélére fektette fel és csizmája sarkával melleit széttaposta. — Két nap múlva fájdalmas sebeibe belehalt. . Vagy ki tudja átérezni azoknak az anyáknak fájdalmait, akiknek serdülő leányuk vagináját is feltépték — ékszerek után kutattak. — s aztán vérbe fagyva kellett saját gyermeküket tehetetlenül nézni... Azút« Ózdról a diósgyőri téglagyárba vezetett. Itt volt a megyei koncentrációs tábor, sokezer összezsúfolt foglyaival, gépfegyverrel körül bástyázott drótkerítéssével, a téglaszárító kamrákból kinevezettfekhelyekkel, Ferenczy és Paksi Kiss Tibor csendőrezredesek parancsnoksága alatt. Német SS-tisztek vették át aszállítmányokat, és öt nap múlva 75-ös csoportokba osztva bepréseltek bennünket egy-egy tehervagonba. A vagonok szellőző ablakát szöges drótta fonták be, leláncolták az ajtókat és vagononként egy csendőr kíséretében megindult a szerelvény az ismeretlenúton az ismeretlencél felé. Szikszónál sikerült kipiszkálni egy fenyőfa görcsöt a vagon oldalából és így tudtuk meg, hogy Kassa felé visznek bennünket. Kínzó szomjúság gyötörte a foglyokat. Vízért bárki is hiába, könyörgött, legfeljebb a csendőr végig vágott rajta a géppisztoly ,tusával. Eperjesnél megállt a szerelvény. Német SS-ek vették át aszállítmányt. Első teendőjük az volt, hogy végig járták a vagonokat és aranyért, ezüstért vizet kínáltak. Miből? Mikor még a jéggyűrűjétől is régen megfosztottak mindenkit. Ránk zárták hát ismét az ajtót. A gyerekeik és az asszonyok zokogtak a szomjúságtól. Éjszaka következett. Aludni nem lehetett, s akit már elgyötört az embertelen kínzás, ájultan vonaglott. Hajnalba Lengyelországba ért a szerelvény. Egy ismeretlen állomáson a vonat megállt és vagonunkhoz a könyörgő foglyok kérésére odajött egy lengyel vasutas. Egy pohárka vizet akart feladni, hogy egy haldokló kislányt fellocsoljanak vele. Az SS-ek a vasutast ott a vagon előtt agyonverték ... Harmadnap hajnali 4 órákkor érkeztünk Auswitzba, az ezerszer elátkozott haláltáborba, amelyről azonban utólag derült ki, hogy ennél még borzalmasabb is van. Jellemző a fasiszták kegyetlenségére, hogy az elcsigázott, éhségtől, de főleg szomjúságtól és álmatlanságtól meggyötört foglyokat Auswitzban zeneszóval fogadták. Az SS-ek kinyitották minden vagon ajtaját s közölték, hogy egy óra múlva kiszállhatunk, öt perc elteltével azonban már tuszkolták lefelé a zsibbadt testű szerencsétleneket, férfiakat, nőket, gyermekeket és aggastyánokat, majd négyessével -szemlére sorakoztattak. Röviddel később Dr. Mengele, a láger orvosfőnöke SS tisztek és SS nők kíséretében megérkezett. Most már világos volt minden előtt, hogycélba« érkeztünk . . . Hát nem jelképes-e a Münchenbe?, ma is legálisan megjelenő nyilaskeresztes folyóirat címe? —Üt és cél«. — Nemcsak jelképes, de értelmes emberek számára nagyon is elgondolkodtató. KÖVETKEZIK: GAZZAL, TŰZZEL. Csépányi Lajos