Ózdi Vasas, 1966 (9. évfolyam, 1-58. szám)

1966-11-16 / 48. szám

4 Már a hatodik is kész Kulturális naptár NOVEMBER 16., SZERDA: A Munkásakadémia Zene­i­ művészettörténeti tagoza­tán „A színházművészetről” címmel előadást tartanak, melyen a magyar színjátszás úttörői (Déryné, Megyeri, Katona József) életét és munkásságát vitatják meg. NOVEMBER 17. CSÜTÖRTÖK: Délután 3 órakor a Tech­nika Háza tükörtermében „Nyersvasgyártás, acélgyár­tás, meleg hengerlés” cím­mel tudományos előadást és vitát rendeznek az ÓKÜ mű­szaki dolgozóinak. Előadó: Nagy Zoltán, a KGMTI tu­dományos munkatársa lesz. • Délután a farkaslyuki Mű­velődési Házban dr. Majzik Lászlóné, az Országos Peda­gógiai Intézet docense „Ho­gyan használjuk fel a sza­badidőt” címmel tart elő­adást. Ugyanaznap este 7 órakor a Nevelők Klubjá­ban találkozik a farkaslyuki és ózdi pedagógusokkal. NOVEMBER 18., PÉNTEK: Fél 6 órakor a Technika Háza tükörtermé­ben „Az irodalom és a művészetek hivatása társadalmunkban” címmel Nagy Zoltán, az MSZMP megyei Bizottságá­nak munkatársa tart elő­adást. DCeim­en tudják... A föld felszíne alatt 40— 70 km mélységben a hőmér­séklet már eléri az 1200 C fokot. A kőzetek ezen a hő­mérsékleten már izzón fo­lyók, de az ott uralkodó ma­gas nyomás nyúlós, plaszti­kus tömeggé préseli össze őket. □ Mintegy 150 millió évvel ezelőtt a földön óriási mére­tű, félelmetes állatok éltek, amelyeket szauruszoknak ne­vezünk. □ Évente körülbelül КИЮ® földrengést figyelnek meg. Évente mintegy 100 rengés pusztító hatású. □ 1 fényév az a távolság, amelyet a másodpercenként 1 300 000 km sebességgel hala­dó fény egy év alatt meg­tesz. Egyes állócsillagok né­hány fényjére, mások vi­szont száz, ezer, vagy éppen millió fényévnyi távolságra vannak a földtől. KOBQS ÓZDI VASAS Az AKÖV elejéből Az AKÖV ózdi üzemegy­ségének dolgozói is helyt áll­nak pártunk IX. kongresszu­sa tiszteletére indított mun­kaversenyben. Az ország te­rületén 20 üzemegység dol­gozik. Az ózdiak az előkelő 5. helyen állnak a III. ne­gyedév végi értékelés alap­ján. Az AKÖV 3-as számú vál­lalata üzemegységein belül is versenyt hirdetett. A szep­tember 30-i értékelésnél a négy üzemegység helyezése a következő volt: 1. Miskolc, 2. Ózd, 3. Sátoraljaújhely, 4. Kazincbarcika. Jelenleg Ózdon 18 munka­brigád küzd, mintegy 200 dolgozóval, hogy vállalásu­kat a kongresszus tiszteleté­re túlszárnyalva öregbítsék sikereiket. Ez a 18 munka­brigád már most elhatároz­ta, hogy jövőre valamennyi­en a szocialista brigád cí­mért küzdenek. A munka­brigádok közül jelenleg a borsodnádasdi komplex bri­gád áll az első helyen, má­sodik a Hegyhát brigád, .3. az élelmiszer szállító brigád. — V. Z. Takarékossági verseny a Béke-telepen A múlt hét csütörtökén izgalom ült a Béke-telepi tornacsarnok levegőjére. A két általános iskola 10-10 tanulója nézett szembe a fel­adatokkal. Kellő József tanár játék­­vezetése mellett Mayer Jó­zsef, a megyei OTP képvise­lője, Máriássy István, az Úttörőház igazgatója zsűris­­kedett. Kónya István, a vá­rosi tanács művelődési osz­tályának kiküldötte elnökölt. Mikor és hol alakult az első takarékpénztár? Hány százalékot fizetnek a tanulói betétek után? Milyen jel­lemzői vannak a barokk mű­vészetnek? A kérdésekre kellett válaszolni, a verseny­zőknek. A fej-fej melletti küzde­lemből Bokor László, I-es sz. iskolás, került ki ,győzte­sen, 8 ponttal. Sztankovics Ilona 7 ponttal a második, míg Csapó Zoltán 7 ponttal a harmadik lett. A csapatver­senyt 43:38 arányban a II-es sz. iskolások nyerték. A ju­talmakat hatalmas tapsvihar keretében Mayer elvtárs ad­ta át a győzteseknek, 150 Ft értékű betétkönyvet, a má­sodiknak töltőtollat, a har­madiknak körzőkészletet. Minden további versenyző egy-egy lottó-szelvényt ka­pott. Hasznos és dicséretre mél­tó volt a verseny megrende­zése, mert nemcsak a ver­senyzők, hanem a jelenlevők figyelmét is felhívta a taka­rékosság jelentőségére. M. Cs. „A dal a vers KÓRUSFESZHVÁL zászló és bomba És osztályt lelkesít a dolgos hang.” (Majakovszkij) Olvastam a Szakszervezeti Kórusok I. Megyei Találko­zója műsorát tartalmazó meghívó borítóján. Olvastam, és önmagában már az is fel­keltette az érdeklődést, hogy a megye legjobb kórusait láthatom. A fesztivált nyitó és záró harsona, a kórusok előadott műsorszámai mind-mind szé­pek voltak, bár különböző felkészültséggel léptek pó­diumra, hogy a dalos hang erejével szóljanak a ma em­beréhez, hassanak érzelmei­re, alkotó tevékenységére. Gyönyörű élmény, volt. Idé­zem talán a Rudabányai Gvadányi Művelődési Otthon 60 tagú gyermekkórusa csengő hangjainak muzsiká­ját, a Léhi MEDOSZ Műv. Otthon férfi karának Bárdos: Kossuth huszártánca, Podest: Rád gondolok én, továbbá a Répáshutai nők szlovák da­lainak népi elemektől gaz­dag, érintetlenül ősi előadás­módját, a Miskolci Megyei Művelődési Ház Kamara Kó­rusának kifinomult muzsiká­ját, a Diósgyőri Bartók Béla Művelődési Ház Vegyes ka­rának Kodály: Békesség óhajtás­ában és Bárdos: A jövő emberéhez kórusművek előadásában testet öltő ének­kari technika, dinamika ki­finomulását? Gyönyörű él­mény volt, s akik a rossz idő ellenére is eljöttek , erre a hangversenyre, azok testkö­zelből érezhették a dalos hang lelkesítő erejét, hatását. Több, sokkal több embernek kellett volna hallania Maja­kovszkij szavaival élve az osztályt lelkesítő zászló nye­lét fogva e találkozót még ünnepélyesebbé tenni. De kik­ ragadják magukhoz elsősorban az alkotó munkát termékenyítő népművelés e sajátos eszközét, id­. eszkö­zeit, ha nem azok, akik a gazdasági- politikai életben eredményesen vezetik, irá­nyítják az alkotó munkát? Sajnos ebből a derék gárdá­ból elvétve láttunk a néző­tér foghíjas soraiban. A hangverseny mégis elér­te célját. Kováts György, a találkozó zsűrijének elnöke, az SZMT Kult. Bit. vezetője ezt röviden így jellemezte: a különböző szakszervezeti, művészeti ágak (tánccsopor­tok, fúvószenekarok) megyei találkozói után került sor er­re a hangversenyre. Célunk ezúttal is az volt, hogy mű­vészeti áganként felmérjük csoportjaink tényleges hely­zetét, hogy ezek birtokában megjelölhessük a további fejlődés irányát. A fesztivál elérte célját, mert ehhez résztvevő csoportonként gaz­dag ismeretanyagot szerez­tünk s amellett a résztvevők kellemesen érezték magukat ebben a kohász városban. N. G. A nyugdíjasok klubjában A nyugdíjasok klubjának november 11-i megnyitásán a megnyitó után a nyugdíjasok körében nagyon jó hangulat alakult ki, ahol jelen volt Csépányi Sándor elvtárs, az OKÜ vezérigazgatója is. Meleg közvetlenséggel fe­jezte ki örömét affölött, hogy az OKÜ nyugdíjasainak vég­re megfelelő klubhelyisége van és ez a helyiség éppen annak a gyárnak közvetlen közelében áll, ahol eddigi éle­tük nagyobb részét munkában töltötték. Felvetette a gon­dolatot, hogy a nyugdíjasok­­nak a későbbiek során több közös „berándulást” kell szer­vezni a gyárba, hogy szem­mel tarthassák annak fejlő­dését. Mert a fejlődés, amely­nek egy része eddig a sze­mük előtt zajlott, nem áll meg. Röviden megemlített néhá­nyat a távlati tervekből. Centeren vasszerkezeti üzem épül. Aztán eltűnik a bizo­nyára mindegyikük által is­mert öreg blokksor. A folya­matos öntés és más korszerű technológiai eljárás beveze­tése kiszorítja az öreg blokk­sort, kevesebb fizikai erőfe­szítéssel folyik majd a terme­lés. Persze, nem jövőre, de tíz éven belül. „Különben majd meglátják! — szúrta közbe mosolyogva. — Mert mindannyiukn­ak őszintén kí­vánom, hogy ezeket a fejlő­dési fokokat is várják meg!” A beszédet hosszú tapssal köszönték meg a nyugdíja­sok, akiknek nevében ezután Kemény János, a szakszerve­zeti titkáruk mondott köszö­netet. Uzsonna után még sokáig együtt maradtak az „öregek” jóízű beszélgetésben tervez­gették, hogyan és mit fognak csinálni ebben az új klub­ban. (— таг) Küzdelmes­­előosztályozó44 Amikor a labdarúgó csa­pat felszállt az induló autó­buszra, Kálnai edző kérdé­sünkre azt válaszolta, hogy Dorogon győzni akarnak. A kijelentés kicsit magabiztos­nak tűnt, a látottak azon­ban meggyőztek arról, hogy az átszervezett csapat való­ban győzni akar. A mérkő­zés 90 percen át óriási küz­delem folyt a pályán, nem látszott meg, hogy a két ki­eső csapat harcol egymás­sal. A mérkőzés tétnélküli volt, inkább azt akarták bi­zonyítani a csapatok, hogy méltatlanul kerültek jelen­legi helyzetükbe. Mind a két csapat nagy erőbedobással, nyílt sisakkal küzdötte végig a mérkőzést. Az egyenlő erők változatos, sok gólt hozó küzdelméből ezúttal a szerencsésebb do­rogiak kerültek ki győztes­ként. Az ózdiaknak azonban nincs szégyenkezni valójuk, hiszen az ellenfél az első gólt erősen vitatható les­­helyzetből érte el, csatáraink 3 kapufát lőttek, a játékve­zető pedig egy jogos bünte­tőtől fosztotta meg csapa­tunkat. Váraljai és Bozó tartós sé­rülése miatt a Kohász a kö­vetkező felállításban kezdte a játékot: Balogh — Murá­nyi, Frenkó, Budai, Dienes, Ferdinand, Borbás, Széles, Zalai, Szendrei, Angyal. Már a huszadik percben Monostori erőteljes fejese Balogh kapujának felső sar­kában kötött ki. Négy perc­cel később Virágh lövésébe a menteni akaró Budai bele­tette a lábát és az elvetődő Balogh mellett az ellenkező sarokban kötött ki a labda. A 27-ik percben szépített az Ózd. Széles remek cselsoro­zata után a josoib szélről fél­­magasan lőtte be a labdát és a jó ütemben érkező Bor­bás a balösszekötő helyéről védhetetlenül fejelt a hálóba. Nem sokkal az újrakezdés után Zalai hosszú labdával küldte támadásba a balolda­lon Angyalt. A kifutó dorogi kapus csak a 16-oson túl ér­hette el, ott cselezni próbált, de Angyal szerelte, pár mé­tert vezette a labdát, majd az üres kapuba lőtte. Az egyenlítés után is változatos játék alakult ki, mindkét kapu sokszor forgott veszély­ben. A 34-ik percben a do­rogi balszélső növelni tudta a hazaiak előnyét. Remek alakítás után a 16-oson be­lülre verekedte be magát és nagy gólt lőtt. 1 perc eltel­tével ismét egyenlíthettünk volna. Széles a partvonal mellett lefutotta a védőket, erős belövését a középcsatár helyén tartózkodó Borbás belsővel perdítette kapura és a labda a balkapufa tövéről, annak belső éléről pattant vissza!!! (Sokan gólt láttak.) Ezután a dorogi jobbszél­ső az alapvonalról a 11-es pont környékén tartózkodó Monostorihoz játszott visz­­sza, aki hatalmas erejű lö­vést küldött Balogh kapujá­ra, de a labda a felső, lécről pattant vissza a mezőnybe. Két perccel a befejezés előtt az igen robbanékony Borbás lefutotta a védőket, már csak a kapussal állt szemben, 10 méterrel a kapu előtt lövés helyett még kicselezte a ka­pust, de a keresztező jobb­­­hátvédnek az utolsó pilla­natban sikerült szerelni. Szünet után az Ózd kez­dett jobban. Széles egy elért vágott labdájával Zalai nagyszerű ütemben tört ka­pura, a kifutó alku a 11-es pont táján a földre rántotta a­z ózdi középcsatárt (mind­ketten elestek), ugyanakkor a kapuba tartó labdát Si­mon a gólvonalról a mezőny­be vágta. A legnagyobb megdöbbenésre a játékvezető továbbot intett. A 60-ik percben Szélest hagyta cserben szerencsére. Szendrei labdájával kicsele­zett két védőt, majd 18 mé­terről nagy erővel, laposan lőtt, s a labda a kapufa tö­véről pattant a mezőnybe. A 78-ik percben kis szögletet rúgott a Kohász. Angyal Széles elé pöccintette a lab­dát, aki magasan ívelt kapu elé, Zalai nagyszerűen emel­kedett ki a tömegből, hatal­mas­ fejese azonban a felső lécről a gólvonalra pattant. A kapu előtt pattogó labdát végül is a védők a mezőny­be vágták. Ebből a felszaba­dító­­rúgásból tetszetős, kor­szerű dorogi támadás bon­takozott ki a szélen, s Bar­­talos keresztlabdáját Juhász védhetetlenül fejelte a jobb oldali léc mellett a hálóba. Balogh nagyobb szerencsé­vel két gólt menthetett vol­na, szünet után több jó vé­dése akadt. Frenkó kitűnő­en helytállt, Murányi meg­felelt, Budainak azonban ezen a mérkőzésen nem ment a játék. A támadások zöme erről az oldalról indult el A két fedezet nagyszerűen küzdött. A két szélső lendü­letes, gólveszélyes volt. Sok hasznos lefutásból vezettek veszélyes támadást. Borbás játéka felfelé ívelt Széles ismét a mezőny legjobbjá­nak bizonyult. A játékvezető a büntető meg nem adásával befolyá­solta a végeredményt Tartalék­csapatunk Kato­na indiszponált védése miatt súlyos vereséget szenvedett, azonban a 17,5 éves átlag­korú csapat igen jó benyo­mást keltett. Nagyszerűen játszott Gál, jó játékot lát­tunk Szabótól, Vasváritól Vincze Zoli. italo-HA dolgok „Öreg” barátommal katona élményeiről beszélgettünk a minap. Szolgálati éveire, éle­tének mint egy vidám, ese­ményekben gazdag szakaszá­ra emlékezett vissza, és sok kedves, humoros epizódot mondott el.* A század legmagasabb em­berét Gulyásnak hívták. Ha­mar kitűnt lomhaságával, lassúságával. Vidéki gyerek lévén, még a beszéde is von­tatott, tagolt volt, s látszott rajta, hogy semmit sem szo­kott elsietni. Nem tetszett ez a törzsőrmesternek és egy reggel mérgesen förmedt rá: — Gulyás, ma maga megy konyhára! — De törzselvtárs, öreg csuka vagyok én már ahhoz! — Ne vitatkozzon, Gulyás! Maga megy és kész. Egy félóra múlva az udva­ron találkozott Gulyással, ki vidárítta, sétált, fütyörészett. — Gulyás! — Parancsára törzselvtárs. — Volt a konyhán? — Voltam, törzselvtárs, már jól is laktam. Tél derekán, egy különösen hideg napon ebédhez sorako­zott a század a laktanya ét­terme előtt. A századparancs­nok, aki különösen kényes volt a katonás magatartásra és öltözködésre , szemlét tartott. Gulyás zsebre dugott kézzel, közömbösen állt a többiek között. A századpa­rancsnok egy ideig hüledez­­ve nézte, majd mérgesen rá­szólt: — Gulyás! Fázik a keze? — Nem fázik, százados elv­társ. — Akkor miért nem veszi ki a zsebéből a kezét? — Mert ha kivenném, ak­kor fázna. Mitró János 1966. november 16 Asztalitenisz A hét végén NB. II-es asz­talitenisz csapatunk két mérkőzést vívott hazai kör­nyezetben. Szombaton, 12-én a Budapesti Előre csapatát látták vendégül. A Buda­pesti Előre az NB II-es me­zőny egyik legerősebb együt­tese, nagyon szoros pont­­különbséggel a 4-ik helyen állt a mérkőzés előtt. Küzdelmes, de balszeren­csés mérkőzést vívott a két csapat, sajnos Reszler elide­­geskedte játszmáit az ered­mény így alakult 12:8 arány­ba a vendégek javára. Az ózdi győzelmeket Tóth— Reszler 2, Gátsik—Varga 1, valamint Tóth 3, Reszler és Gátsik 1—1 szerezte. Vasárnap már jobban ment a csapatunknak a volt NB. I-es Budapesti Betonútépítői ellen. A mérkőzést F-1-s arányban az ózdiak nyerték. Tóth—Reszler 2, Gátsik— Varga 1, Reszler 4, Tóth 3, Gátsik és Varga 2—2 mérkő­zést nyert meg. Ezzel a győ­zelmükkel a kohász fiúk he­lyet cseréltek ellenfelükkel és jelenleg az 5-ik helyen ál­nak. Készüllt a Borsod megyei Wyomdflban Miskolcon Perd­öc vezetői Mér* Оцбпсг czm vasas A Magyar Szocialista Munkáspárt OKU nagyüzemi bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztőt Feles /Fenyvesi István Felelős Kiadó : MSZMP OKU nagyüzemi bizottság

Next