Ózdi Vasas, 1968 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1968-01-06 / 1. szám
Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZZP bizottságának hetizapa XI. évfolyam, 1. szám, Ara 5B fillér 1968. január 6. Eredményes esztendő után, új feladatok előtt az acélműben Az ünnepek, a pihenés és a szórakozás után új hétköznapok kezdődtek az üzemekben, az irodákban, intézményekben. Az új évet az emberek többsége bizakodással, az 1963-as feladatok teljesítése iránt érzett mély felelősségérzettel kezdték. Ezt tapasztaltam az Ózdi Kohászati Üzemek acélműi gyárrészlegében is, ahol Tóth Sándor gyárrészlegvezető ekképp nyilatkozott: — Új évi számvetésem közepette úgy ítéltem meg, hogy az 1967-es esztendő eredményes volt gyárrészlegünkben. Az esetenként ittott jelentkező, kisebb problémák ellenére is, töretlen lendülettel dolgoztunk — tovább javítottuk a már évek óta javuló tendenciájú műszaki-gazdasági mutatókat. Végleges, számszerű értékelések ugyan még nem állnak rendelkezésre, de az már biztos: az Irányszámként megadott termelési terv 18 ezer tonnás túlteljesítése — a társüzemek, főosztályok segítségével — valamennyi gazdasági mutatónkra kedvezően hatott. Hengerészeink anyagellátása mellett 87 200 tonna önteccsel segítettük testvérüzemünk, a Lenin Kohászati Művek munkáját is. Költségszintünk tovább javult, műszinttervi feladatainkat 140 százalékra teljesítettük. A teljes selejtet az előző évben elért 1,76 százalékos szint alá csökkentettük. Bizonyos romlás következett be a keletkezési szinten mért járulékos selejt tekintetében és egyes acéladagok selejtté válásában, örülünk annak hoggy eredményeinkkel segíthettük vállalatunk munkáját, és hozzájárultunk az ország acéligényének kielégítéséhez. Még jobban örülünk annak, hogy a tervtúlteljesítésért kilátásba helyezett 1 napos plusz nyereségrészesdést a vállalat dolgozói számára megszereztük. Erejét megfeszítve, tudása legjavát adva dolgozott gyárrészlegünk szinte minden dolgozója. Javult a kollektív szellem, erősödött a gazdasági és politikai egység, tovább szilárdítottuk a technológiai és munkafegyelmet, emeltük gyárrészlegünk technikai színvonalát (elektromos mérlegeket szereltünk a darukra, elsőrangosítottuk a vasúti vágányt az új rendező irányába stb.). Munkavégzésünk során egy pillanatra sem feledkeztünk meg munkásvédelmi feladatainkról. Hatásaként baleseti statisztikánk tovább javult: többek között a 3 napon túl gyógyuló balesetek átlagosan 2 nappal csökkentek. Elmondhatjuk: 1967. jó előiskolája volt az új gazdasági reform bevezetésének gyárrészlegünkben is, mert saját kezdeményezéssel több feladatot oldottunk meg, amely az 1968. évi feladatok teljesítésének lehetőségeit közelebb hozta. A reform bevezetésével kialakult új körülmények megkövetelte hogy messzemenően éljünk a kapott nagyobb hatáskörrel és felelősséggel. Az általános elveket szem előtt tartva kell kialakítanunk a helyi, sajátos adottságoknak legjobban megfelelő módszereket, hogy az első naptól kezdve, az egyéni és közös érdekeket egyeztetve, a legmegfelelőbb anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel napról napra teljesíthessük a tervet. E felelősség tudatában készítettük el gyárrészlegünk acélárbevételi és ráfordítási költségtervét. Lényege: az acél előállítására fordított költség csökkentése és az árbevételek növelése. Módszerei: minőségjavítás, tervteljesítés, munka- és technológiai fegyelem. Fejlesztési feladatok: elektronikus mérlegek felszerelése az öntő félportáldarukra, berakódaruk felújítása megerősített kivitelben úgy, hogy zavaró hatása a termelést ne hátráltassa, a mennyiség és minőség szempontjából egyaránt fontos Exhalograph üzembe helyezése. Az új esztendő küszöbén nem állunk tehát problémák, teendők nélkül. Gyárrészlegünk dolgozói mégis bizakodással tekintenek az új esztendő elé. Új sikerek reményével indultunk harcba, hogy az előző évben a terv túlteljesítésével ténylegesen elért 880 ezer tonnás teljesítményt ez évben is elérjük, illetve a lehetőségekhez képest túl is szárnyaljuk. Németh Gyula Befejeződött a tagösszeírás A Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusának határozata értelmében, valamennyi KISZ-alapszervezetben tagkönyvcserét kell végrehajtani. A tagsági könyvek cseréjét a tagösszeírás előzte meg, amely 4-én valamennyi városi és üzemi alapszervezetnél befejeződött. — Mik a tagösszeírás első tapasztalatai? — kérdeztük Varga Gyula elvtársat, a KISZ-bizottság szervező titkárát. — A tagösszeírást tulajdonképpen a tagok munkájának értékelésével, véleményük, javaslataik meghallgatásával együtt bonyolítottuk le. A VII. kongresszus határozata értelmében a tagöszszeírás során folytatott beszélgetéseken alkalmat adtunk minden fiatalnak, hogy nyilatkozzék: vállalja-e a szervezeti szabályzatban előírt kötelezettségek teljesítését, részt akar-e venni a szervezet munkájában. A cél az volt, hogy segítségével növeljük a tagság és a vezetőség politikai felelősségét, létesítsük a tagok demokratikus jogainak, gyakorlási lehetőségét, erősítsük a KISZ tömegszervezeti jellegét, politi-kai, szervezeti és cselekvési egységét. Mondhatom, fiataljaink nagy örömmel fogadták ezt aj kezdeményezést. Nyíltan, s őszintén bírálták alapszerve- zetük eddigi munkáját, ön- kritikát gyakoroltak. Ezenkí- ivül konkrét segítséget adtak az 1968-as akcióprogram el-készítéséhez. Úgy vélem, ezek a véleménynyilvánítások na- igyon hasznosak lesznek a to-vábbi munkánkban. Ezután majd folyamatosan kerül sor a tagkönyvcserére, amelyet január 5-től március 20-ig kívánunk lebonyolítani — fejezte be Varga elvtárs. Nyugalom Fotó: Mizeráfé Több olyan levél (és kép) érkezett szerkesztőségünkbe a magyar néphadsereg egyes alakulataitól, amelyekben az ÓKÜ egy-egy fiatal dolgozójáról adnak hírt. Egyelőre kettőt mutatunk be közülük, Barta V. Lajos kohóipari technikusként vonult be. A triókemencénél mint gyakornok dolgozott. Munkatársai — akiket szabadsága idején meglátogatott — becsületes, tisztelettudó embernek ismerik. Ők is, a KISZ is szeretettel várja vissza, számít rá, mint politikailag felkészült fiatalra. Alakulata hírül adja, hogy az 1966—67-es kiképzési évben elérte a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája címet. Magatartásával, munkájával elősegítette szocialista hazánk védelmét. A másik levél így kezdődik: „Az önöktől bevonult Galik Gábor szakaszvezető kiváló eredményéért az alakulat parancsnoksága, párt- és KISZ-vezetősége nevében elismerésem fejezem ki. ** A kérdésekre már személyesen adhat választ. — Bevonulásom előtt a finomhengermű vllamoskarbantartóknál dolgoztam. KISZ- tag voltam. Ide jöttem vissza november 17-én, mikor leszereltem. — Mondana valamit a „csillagokról”? Mosolyog, megértette mire gondolok. — 1966-ban lettem őrvezető. Ebben az évben nyertem el az élenjáró címet is. Mikor lett szakaszvezető? — 1967. november 7-én nyertem el ezt a rendfokozatot. — Tervei? — Tanulni. Nagyon sokat. Egyetemre szeretnék jelentkezni, mint levelező hallgató. Céljai vannak, elképzelései. Dolgozni akar szorgalmasan, becsülettel, úgy, mint eddig. Tanulni, hogy még hasznosabb tagja legyen társadalmunknak. — BM — Biztosított az Naponta 490—500 kg alapanyag-felhasználás jut egy kohászati dolgozóra az ÓKÜ- ben. Jelentős mennyiség. Ennyit kellene megmozgatni minden dolgozónak naponta ahhoz, hogy a termelés zavartalan legyen. Ám a munkamegosztás lehetővé tette, hogy mindenki ne foglalkozzon mindennel, hanem a termelés nagy láncolatában részfeladatokat folyamatosan végezve biztosítsa mindenki a végtermék előállítását. A közlekedési gyárrészleg dolgozóinak jutott az a feladat többek között, hogy az alapanyag forgalmazását megoldják. Eredményesen helytállnak ebben Az elmúlt évben az említett egy főre eső alapanyagon felül a kohóknak több mint 210 ezer, az acélműnek pedig 18 000 tonnás terv túlteljesítéséhez is biztosítottak több alapanyagot. Mindezt kocsiálláspénz nélkül szállították, amire még nem volt példa az ózdi gyár életében. BIZTONSÁGOS A KÉSZLET A kohók és a martinkemencék téli anyagellátásának zavartalansága megkívánja, hogy a gyártáshoz szükséges alapanyagból több napra, hetekre, hónapokra elegendő álljon rendelkezésre, hogy a szállításban esetlegesen bekövetkező — tél okozta vagy más — zavarok ne okozhassanak fennakadást. Az alapanyag-ellátással foglalkozó szakemberek szerint ez a készlet az ÓKÜ- nél biztosítva van. Szovjet darabos ércből pl. több mint másfél hónapra, egyéb ércféleségből pedig kettő, illetve másfél hónapra elegendővel rendelkezik a vállalat. Ugyanakkor a KAV telepein még ennél is nagyobb készletek vannak és januárban megindulnak az 1968-ra leszerződött szállítmányok. ÚJ MÓDSZEREK A KÉSZLET BIZTOSÍTÁSÁBAN A gazdaságirányítás új rendszere az alapanyagkészlet kialakítására is nagyobb önállóságot biztosít a felhasználó vállalatoknak. Ez már az előző hónapokban arra késztette az alapanyaggal foglalkozó szakembereket, hogy a már korábban megjelenő rendelkezések értelmében kialakítsák a szükséges készletek beszerzésének legmegfelelőbb módszereit, így kötöttek termékforgalmi szerződést a KAV-val, kapacitáslekötés szerződést a belföldi és külföldi szállítókkal A szerződésben foglalt alapanyagszükséglet nagyságát a vállalat zavartalan munkájához szükséges minimális és maximális készethatár szabta meg. Amíg a minimális az üzem biztonságát adja, addig a maximális figyelembe veszi, hogy a vállalat a rendelkezésére álló rakodó kapacitással és szállító kocsiparkkal milyen mennyiségű alapanyagot tud zavartalanul fogadni. A FELHASZNÁLÓ szava A DÖNTŐ Ez is az új mechanizmus következménye. Az alapanyagok beszerzésére kötött szerződéseknél eddig csak a KAV és a külkereskedelmi szervek képviselői vettek részt. Most ott van a felhasználó is, és ő nyilatkozik arról, elfogadja-e a tárgyalás alapjául szolgáló ércféleséget vagy sem. Ilyen szerződéskötésre kerül sor rövidesen Budapesten a csehszlovákokkal és Lengyelországban a lengyel külkereskedelmi szervekkel. A Szovjetunióval az elmúlt évben két évre kötött szállítási szerződés 1968-ra is érvényes. A kohászat nyerselegű szükséglete 1968-ra a fentiek szerint biztosítva van. A Borsodi Ércelőkészítőmű harmadik negyedévében történő belépésével pedig ezt az elegyet a BÉM-től minőségileg átlagosítva kapja, mely a kohászat számára a fajlagos tüzelőanyag felhasználásában, valamint a nyersvas és acél minőségének javításában is jelentős eredményeket hoz. — Németh —.