Ózdi Vasas, 1968 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1968-11-22 / 47. szám

Vil AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja XI. évfolyam, 1. szám Ara 50 fillér 1968. november 22. 50 éves a párt K­ evés ma már azoknak a kommunistáknak a száma, akik ötven évvel ezelőtt a történelem kavargó viha­rában, az ellentmondások sokaságában felismerték a kommunista párt szükségességét és tevékenyen részt vettek létrehozásában. Inkább csak a korabeli dokumentumok, a történetírók tanulmányai igazítanak el bennünket az 1918-as események, áramlatok sűrűjében. A párt azonban, amely 1918. november 24-én kimondta megalakulá­sát, ma is élő valóság, kiterebélyesedett, megizmosodott szer­vezet, amely a leghaladóbb, a legforradalmibb eszme szelle­mében irányítja munkánkat, tetteinket. Nem most, a legjobbak már akkor felismerték, hogy létre­hozása történelmi szükségszerűség, mert egyedül csak ez a párt képes a proletariátust felkészíteni a forradalomra, csak ennek vezetésével vállalkozhat az elnyomott nép mindannak véget vetni, ami régi, elavult, idejét múlta. A magyar forra­dalmi mozgalom dicső történelmi eseménye volt a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának megalakulása. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelentős érdemeket szerzett több évtizedes harca során a munkásosztály szer­vezésében, nevelésében, politikai harcainak vezetésében. Ve­zetői azonban az új körülmények között nem ismerték fel a forradalmi cselekvés szükségességét. Határozottan szakítani kellett a megalkuvókkal, a munkásosztály erejét elfecsérlő, valódi érdekeit és távolabbi céljait cserben hagyó politiká­val. Meg kellett találni a forradalmi kibontakozás és tovább­fejlődés útját. Ennek felismeréséig eljutottak a különböző hazai forra­dalmi csoportok, de a forradalmi kommunista párt létrehozá­sának szükségességét elsősorban és legtudatosabban azok látták, akik Szovjet-Oroszországban megismerték a lenini eszmék és a bolsevik gyakorlat sok általános, nemzetközi érvényű vonását. Közülük is kiemelkedik Kun Béla. Pártunk létrejötte tehát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egye­nes következménye. * %* I Épít—rombol a lenini had — Majakovszkij szavaival élve. Megőrzi mindazt az örökséget, amely beletartozik a magyar progresszió sok évszázados törekvéseibe, folytatja a munkás­­mozgalom forradalmi hagyományait, de nem­et mond arra, ami népellenes, haladásellenes. Ezért is válhatott a KMP nagyon rövid idő alatt Magyarország vezető politikai erejévé. Azért, mert ez a párt fejezte ki és védelmezte legkövetkeze­tesebben a dolgozók érdekeit. De ez volt az a párt is, amely 1919-ben — ha rövid időre is — győzelemre juttatta a mun­kásosztályt, megízleltethette vele a szabadság mámorát, eléje tárhatta a szocializmus bőségkosarát. Az elmúlt 50 év története a párt életében a súlyosnál sú­lyosabb osztályharcok, kegyetlen megpróbáltatások története. Nem kevesek, ezrek és mindig a legjobbak pusztulása, a börtönévek lélektipró terrorja, a hibák, a tévedések és a kudarcok sem tudták megtörni az élcsapatot. A harcokban mindenkor a nemzet legkipróbáltabb, legedzettebb erejének bizonyult. Az osztályt nem lehetett megsemmisíteni. Az osz­tály a Horthy-fasizmus 25 esztendeje alatt is mindig kiter­melte vezetőit, akik hűek maradtak — életük árán is — a marxizmus—leninizmus forradalmi elveihez. z a forradalmi elmélet volt a vezérlő, iránymutató lámpa a felszabadulást követő évek újjáépítésében, társadalmi­ átalakulásában is. Ha és amikor a lenini eszméket voluntarista elképzelések, jobb- és bal­oldali elhajlások torzították, megint csak a kom­munisták szenvedték meg legjobban, de ők voltak azok is, akik kivezették az országot a válságból. Ezért vállaljuk büsz­kén — a szükséges önkritika mellett — ötvenéves múltunkat a magunkénak, ezért tartja a Magyar Szocialista Munkáspárt magát a Kommunisták Magyarországi Pártja utódának és örö­kösének, a nemzetközi munkásmozgalom részének. A törté­nelmi út a tanulságok egész sorát szolgáltatja. Ami ebből talán a legfontosabb: a párt nem önmagában és önmagáért létezik, hanem csak a dolgozó néppel és a népért.­­ JUBILIAH ! November 15-én, a délutáni órákban ismét jubileumi jutal­makat osztottak ki. A vezérigaz­gató elvtársat távollétében dr. Kovács Károly elvtárs, munka­ügyi és szociális igazgató helyet­tesítette. A jutalmakat Léka Ti­vadar, az OKTT szb-titkára­ adta át. Jutalomban részesültek: KOVÁCS PÁL, a nagyolvasztó­­mű­ főművezetője, BALÁZS GYÖRGY, az acélmű darukor­mányosa, GALOVITS GYULA adagolósegéd, KOVÁCS GÁSPÁR­­, forrasztár a finomhengermű­ből, valamint BENYÓ LÁSZLÓ esztergályos, a központi karban­tartó gyárrészleg dolgozója. Valamennyien 40 éves munkás­ságuk elismeréseként kapták a megérdemelt jutalmat. A tartalomból: Új erők élén (2. oldal) Mennyit érnek az ózdi gyerekek? (3. oldal) Újitések elbírálása gyorsított eljárással (3. oldal) Ь: „Nem írok krimit“ (4. oldal) Filléres becsület (4. oldal) 15 napi bérnek megfelelő részesedésre számítanak az ózdiak (5. oldal) A ruhagyárban hallottuk Bálint Pál, a Debreceni Ru­hagyár ózdi telepének veze­tője joggal büszkélkedik „lányaival”, az ipari tanulók­kal. 32 elsőéves és ugyan­ennyi másodéves tanulólá­nyuk van, nyezetben. Ideális, szép kör­­korszerűen fel­szerelt tanműhelyben sajátít­ják el a tanulók a szakmai fogások különböző fortélyait. A másodéves tanulók — Bálint elvtárs és oktatójuk, Takács Ferencné elmondása szerint — a belkereskedelem részére jelentős mennyiség­ben és értékben készítenek ruházati cikkeket. Az év fo­lyamán többek között teszter anyagból 1560 darab igen nehéz szabású, komplikált modellű, szép vonalú ruhát készítettek el első osztályú minőségben, 912 310 forint értékben. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a gyár vezetősége szigorú minőségi munkát követelt meg a ta­nulóktól Megkérdeztük a tanulókat is, és elmondták, hogy szép tanműhelyükben nyugodt kö­rülmények között tanulhat­ják meg a varrás művésze­tét. Valamennyien KISZ-tagok. Az év folyamán tanulmányi versenyfelhívást kaptak a berettyóújfalusi ruhaipari ta­nulóktól, amelyet az ózdi lá­nyok elfogadtak, ugyanakkor viszonzásul szakmai gyakor­lat terén hívták versenyre a berettyóújfalusi tanulókat. Szép és eredményes mun­kát végeztek és végeznek a ruhagyár területének parko­sításánál és a sportpálya lé­tesítésénél társadalmi mun­kában. Énekkarukkal pedig színvonalasabbá teszik a kü­lönböző rendezvények mű­sorait. A jövő évre hirdetett szak­munkás versenyen többen is részt kívánnak venni, és az azon való jó eredmények el­érésével szeretnék gyáruk hírnevét növelni. S végül köszönik a gyár vezetőségének és oktatóinak messzemenő gondoskodását, amelyet szakmunkás bizo­nyítványuk átvétele után szorgalmukkal, szaktudásuk­­­­kal, eredményes, jó munká­­j­­ukkal kívánnak viszonozni a mindennapi termelőmun­­­­kában. Szabó­­. Az öreg gyár a jövőbe indul Egy nagy hagyományokkal, több mint 100 éves múlttal ren­delkező gyár ügye, további sorsa nyert kedvező megoldást. Most már biztosan mondhatjuk, hiszen a tegnapi napon ün­nepélyes keretek között, felavatták Borsodnádasdon az új üzemet, amely autókerék és háromrészes kerékpántok (trilex) gyártásával mintegy 1 millió dollár importtól mentesíti nép­gazdaságunkat már a jövő évtől. Kettős célkitűzése valósult meg ezzel a lemezgyár dolgozóinak, vezetőinek. Egyrészt meg­oldják a dolgozók foglalkoztatását, másrészt az egész gyár technológiai megújhodását várják tőle. De máris azon törik a fejüket, hogyan fejlesszék tovább azt az üzemet, amelyik átadása pillanatában is a legmagasabb színvonalon állítja elő Európában a háromrészes kerékpántokat. A beruházást tovább akarják folytatni úgy, hogy a Magyarországon gyár­tott közúti járművek kerekeinek az előállításán túl megvaló­sítsák a korszerű közúti járműrugók gyártását is. A hegyek közé szorult üzem iránt már a külföld is érdeklődik, jelezve: az export lehetőségei is fennállnak ... Az üzemavató ünnepséget tegnap délelőtt tíz óra után kevéssel Gyárfás János elv­társ, a lemezgyár igazgatója nyitotta meg, s üdvözölte a megjelent vendégek sorában elsőnek dr. Horgos Gyula elvtársat, kohó- és gépipari minisztert. Dr. Horváth Já­nos elvtárs, a vaskohászati igazgatóság vezérigazgatója méltatta ezután ünnepi be­szédében azt az utat, amelyet ez a jelentős beruházás vé­gigjárt az 1965. decemberi kollégiumi döntéstől az ava­tás napjáig. A KGMTI 1966 augusztu­sára dolgozta ki a program telepítésre vonatkozó részét, amelyben Borsodnádasd kap­ta meg a lehetőséget. Az első akadály mindjárt jelentke­zett: a gyenge teherbírású al­talaj miatt meg kellett vál­toztatni a csarnokszerkezetet. 1967 májusára elkészültek az új tervek. Több lényeges akadály azután nem is volt. A KGMTI kimagasló szer­vező munkája nyomán szep­tember közepén a megterve­zett, legyártott és leszállított elemekből elkezdődhetett a csarnok szerelése. A gyors munka jó hatással volt vala­mennyi érdekelt szervre. A továbbiakban elismerés­sel szólott arról Horváth elv­társ, hogy a gyár vezetői fel­készültek az 1968-as évre, az új gazdaságirányítás évére is. Előreláthatóan felmérték ere­jüket, hiszen a csak 40 szá­zalékot alig túlhaladó ké­szültségi fokon levő beruhá­zás további megvalósítását saját forrásból kellett bizto­sítani. Nem kevesebb, mint 95 millióról volt szó. Egyik alapjuk volt a tervezettnél lényegesen nagyobb, mintegy 10 százalékos termelésemel­kedés, másrészt hitellel biz­tosították a hiányzó összeget. Amikor az előadó az üzem előtt álló nagyszerű lehetősé­gekről beszélt, összekapcsolta ezt pártunk megalakulásának­ 50. évfordulójával. Befejezés­­­sül köszönetet mondott mindazoknak az irányító, be­ruházó és végrehajtó szer­veknek, magának a gyár kol­lektívájának, amelyeknek a jó és gyors munkája lehetővé tette az üzem felépítését. Ezután dr. Horgos Gyula elvtárs engedélyt adott az üzem indulására, majd ki­tüntetéseket adtak át a leg­jobbaknak. Az üzem megte­kintése után kultúrműsor Új üzemet avattak tegnap S Borsodnádasdon köszöntötte a gyár dolgozóit és a vendégeket, akik sorá­ban ott voltak Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára, Inokai János­ elv­­társ, országgyűlési képviselő, Ocsenás Tibor elvtárs, a va­sasszakszervezet titkára, Lé­ka Tivadar elvtárs, az ÖKÜ vállalati szakszervezeti bi­zottság titkára, Gergely Já­nos elvtárs, a minisztérium beruházási főosztályának ve­zetője, és mások. Csak néhány percre von­tuk el Gyárfás János elvtár­sat a vendégektől, hogy vá­laszt kérjünk tőle egyetlen kérdésre. Milyen szerepe van az Ózdi Kohászati Üzemek­nek e jelentős program meg­valósításában, mit várnak Ózdtól '' — Alapvető ez a szerep. Az alapanyagot teljes egészé­ben ózdi testvérüzemünk ad­ja és igen lényegesen meg­határozza termékeink szín­vonalát, hogy milyen minő­ségű, milyen szerkezeti ösz­­szetételű anyagot kapunk. Kapcsolatunk régi, tradicio­nális hagyományokon ala­pul. A baráti segítést élvez­tük eddig a hagyományos gyártmányaink előállításá­nál. Reméljük, hogy ózdi kollégáink, vezetők, műsza­kiak megértik törekvésein­ket, amikor mi a legfejlet­tebb európai államokkal aka­runk versenyre kelni termé­keink minőségi színvonalá­val. Ez pedig — ismétlem — elsősorban az alapanyagtól függ — fejezte be Gyárfás elvtárs. Dobi S. * A modern trilexgyártó gépsor. Szucsányi Tamás, az új üzem egyik legértékesebb, legna­gyobb teljesítményű marógé­pének kezelője.

Next