Ózdi Vasas, 1969 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1969-11-21 / 47. szám
1 (Пт vasais Az új gyámügyi jogszabályról Ez év október 1-én hatályba lépett a Művelődésügyi Minisztérium 6/1969. sz. rendelete a gyámhatósági eljárásról. Az új rendelet a korábban hatályban volt jogszabályokban előírtakat több témakörben megváltoztatta, és mivel a megváltozott jogszabályi előírás a lakosság jelentős részét érinti, célszerű a módosítások közül a fontosabbakat ismertetni. Nehezebbé vált a kiskorúak házasságkötése Egészségügyi, pedagógiai, szociális és egyéb szempontok miatt nem helyeseljük a fiatalkorúak házasságát. A korábbi jogszabály és a jelenlegi is, bizonyos esetekben, bizonyos feltételek fennállása esetén mégis lehetőséget ad arra, hogy 18 éven aluli személy házasságot kössön, fiatalkorúak esetében a házasság csak jogerős gyámhatósági engedély alapján köthető meg. Az engedély azonban az új jogszabály előírásai szerint most már bonyolultabb és főleg hosszadalmasabb eljárás eredményeként adható meg. Korábban tisztiorvosi igazolást, szülői beleegyezést, jövedelmi viszonyokat igazoló okmányt és lakáskörülményeket igazoló lakóbizottsági bizonyítványt kellett a kérelemhez csatolni. Ezek után, ha a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Albizottság az engedély megadását javasolta — az engedélyező határozat elleni fellebbezésijogról való lemondás esetén — az egész eljárást néhány napon belül lebonyolíthatták. Az új jogszabály ennek a gyors ügyintézésnek a lehetőségét kizárja. Nyilván a további megfontolásokra akar időt adni, mikor újabb kötöttségeket ír elő. Többek között az új rendelet nem tisztiorvosi, hanem a területileg illetékes rendelőintézet igazgató-főorvosi igazolását ken csatolni. A rendelőintézet igazgató-főorvosa olyan tartalista igazolás kiadását hogy a kiskorú a házassághoz szükséges testi és szellemi színvonalat elérte és tervezett házassága sem rá, sem születendő utódaira előreláthatóan nem lesz káros hatással, további szakorvosi vizsgálatok eredményébe köti. Ilyen tartalmú igazolás nyilván nem adható ki a belgyógyász, a nőgyógyász és egyéb szakorvosok szakvéleménye nélkül. A szakvélemények pedig csak alapos vizsgálat után adhatók ki. A házasságkötési engedély megadásához szükséges orvosi bizonyítvány beszerzése tehát lényegesen nehezebbé vált, de ez nyilvánvalóan a kiskorú érdekében áll, mert neki sem érdeke olyan kapcsolat létrehozása, amelyhez a szükséges érettséggel még nem rendelkezik. A problémák jó része sajnos úgy jelentkezik, hogy a fiatalkorú menyasszony terhes és azért sürgeti a házasságkötéshez szükséges engedély mielőbbi kiadását, mert „a gyereknek apa kell". Ezt a problémát megoldja az új jogszabály, mert úgy rendelkezik, hogy igazolt terhesség esetén a házasságkötést engedélyező előzetes eljárás során még az engedély megadása, avagy megtagadása előtt a vőlegénytől fel kell venni a születendő gyermekre vonatkozóan tett apai elismerő nyilatkozatot. Az apai elismerő nyilatkozat az apaság tényét önmagában meghatározza, annak jogkövetkezményei azonosak, mintha a gyermek házasságon belül született volna (családi név, tartásdíj stb.). Így további jogi problémák nincsenek. Az új jogszabály kizárja a házasságkötési ügyben hozott határozat elleni fellebbezési jogról való lemondást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha meg is kapják az érdekeltek a házasságkötéshez szükséges gyámhatósági engedélyt, meg kell várni, amíg a határozat jogerőre emelkedik, vagyis az engedélyező határozat kézhezvételétől számított 15 nap múlva lehet a határozatot jogerősíteni, amennyiben az ellen fellebbezést nem nyújtottak be. Jelenleg tehát hiába jön bárki is olyan kérelemmel, hogy gyorsított eljárás keretén belül engedélyezze a gyámhatóság a kiskorú házasságát, mert pl. katonai behívót kapott a vőlegény, vagy már meghívták a vendégeket. Az ilyen igényeket jogszabályi előírások miatt el kell utasítani. Megkönnyítette az örökbefogadást Másik lényeges változtatás a korábbi szabályozáshoz képest az örökbefogadási eljárásnál van. Korábban az örökbefogadás engedélyezése csak a vér szerinti szülők hozzájárulása esetén volt lehetséges. Az élet sajnos produkált olyan eseteket, hogy ezt a rendelkezést enyhíteni kellett. Előfordult, nem egyszer, hogy a gyermeket állami gondozásba kellett venni a vér szerinti szülőknek a gyermekkel szemben elkövetett magatartása miatt. A gyermek kikerült becsületes, komoly nevelőszülőkhöz, akik hosszú éveken át odaadóan foglalkoztak vele, nevelték, megszerették, és látván, hogy a szülők — ahogyan mondani szokták — „felé sem néztek”, szerették volna örökbe fogadni. Ekkor viszont megmozdult az anyai ösztön, és megtagadták a hozzájárulást az örökbefogadáshoz. (Bizonyítani nem lehetett, de, egyszer-egyszer volt olyan gyanúnk, hogy némi anyagiakkal meg lehetett volna szerezni ezt a hozzájárulást. Tény viszont, hogy a szülők, akik évekig nem törődtek gyermekükkel, megakadályozhatták, hogy a gyermek az őt szerető nevelőszülőkkel családi kapcsolatba kerüljön. Az új jogszabály ebben az esetben is a kiskorú érdekét helyezi előtérbe. Olyan esetekben, amikor a szülői felügyelet szünetel — márpedig állami gondozás esetében ez a helyzet —, az intézeti gyám hozzájárulása szükséges az örökbefogadáshoz, tehát a vér szerinti szülők nem akadályozhatják meg az örökbefogadást, amennyiben a megváltozott családi kapcsolat jogi kialakítása a kiskorú érdekében áll. Első a jövő nemzedékének az érdeke Nem egy esetben az Ózdi Vasas is foglalkozott már annak megállapításával, amely egyébként köztudott, hogy a házasélet felborulásának, a házasság felbontásának igazi szenvedő alanya a gyermek. Az ún. gyermekláthatási ügyekben is ezt tapasztaljuk. Sokszor nem is a gyermekszeretet által diktált találkozási óhaj, hanem a másik szülő bosszantása a cél ezeknél az eseteknél. Az új jogszabály ebben a témakörben is rendet teremt, amikor egyértelműen meghatározza, hogy a 3 évem alali gyermeket a gyermek gondját viselő szülőtől láthatás céljára elvinni nem lehet, csakis a gyermek tartózkodási helyén, a gondviselő szülő lakásán lehet a gyermeket látogatni. Így megszűnnek azok a panaszok, hogy „nem hozta fel időben, nem hozta vissza időben, szándékosan megbetegítette, túletette” stb. A gyámhatósági eljárásról szóló jogszabályt mindenkinek érdekében áll megismerni. A most leírtak csak néhány lényeges változásra hívják fel a figyelmet, olyan problémákra, amelyek a gyakorlatban nap mint nap előfordulnak és amelyek ismeretének hiánya súlyosabb következményekkel is járhat. Dr. Lupták Zoltán * 51 * I * * * * * * * * '* * * * * * *■ *f * * * WTO. november 8. Hegesztők figyelmébe A kohászati üzemek területén nagyon sok vezeték húzódik egymás mellett vagy felett. Az acélmű területén pl. egymás felett helyezkedik el a földgáz-, a kohógáz-, a gőz-, az oxigénvezeték. Ilyen tűzveszélyes területen hegesztési munkálatot csak írásbeli engedéllyel lehet végezni. Az engedély — amelyet hatósági ellenőrzéskor a hegesztőnek fel kell mutatni — rögzíti a tűzrendészeti előírásokat. Mi is történt a közelmúltban? A csőszerelőipari vállalatnak a kohászat területén dolgozó egyik hegesztője nem figyelte meg, milyen csővezetékre hegeszt. A felmelegített oxigénvezeték kilyukadt, a kiáramló oxigén meggyulladt, a szivárgó gázok pedig még segítették az égést. Az állami tűzoltó egység és az önkéntesek a tüzet hamar eloltották, így szerencsére kár nem keletkezett, de ha a közelben éghető anyag van, vagy nagyobb gázszivárgás, ami robbanást idézett volna elő, bizony jelentős tűz és baleset származhatott volna belőle. Az esetet Molnár János hegesztő 500 forint pénzbírsággal átvészelte, de ugyanakkor az életébe is kerülhetett volna. Vonják le a tanulságot az ÓKÜ és a többi vállalat hegesztői, ne feledjék a tűzrendészeti oktatáson hallottakat. A hegesztési műveletet körültekintően kell végezni, mert hanyagságból milliós károk keletkezhetnek! Szaniszló Benjámin 25 éve történt a rettegés napjai voltak... Pisztolycső mered szemem közé, s ha oldalt mozdulok, követ. Két feltartott kéz a háttér — talán a semmibe mered, hogy ernyedten zuhanjon az örök mozdulatlanságba. Kép a falon, keret nélküli, fekete-fehér. Igaz, hogy azt a tusrajzot olyan kéz vetette papírra, amelynek gazdája nem látott még negyedszázadnyi tavaszt, de a szigorú kontúrok közé nem kell belemagyarázni a mementót! Vonzza a tekintetet, nézem. — A kislányom rajzolta — szólal meg mellettem a házigazda — a többit is, amit itt lát. — Érdekes, az az egy különösen érdekes. — Nekem keserű múltat idéz, két háborút éltem át... Szinte mondanom sem kell jövetelem célját, máris „témánál vagyunk". Nem kell túlságosan mélyen kutatni az emlékek között, felszínen van az, amiről kérdezek. Kerekes Nándor bácsi csendes hangon idézi a negyedszázada múlt napokat. — A minap is itt beszélgettünk róla — az évforduló rostáján azok a napok akaratlan is fennakadnak.. Vitték a férfiakat a németek, szükség volt az árokásó kézre. Már-már azt hittem, megúszom, de egy nap két csendőr jött értem, menni kellett. Irány: Jósvafő. Aztán mégis úgy jött, hogy útközben lemaradtam. Rimaszécsen találkoztam először orosz katonával — mármint ebben a háborúban — jegyzi meg Kerekes bácsi — s mivel jól beszélek oroszul, egy ideig tolmács voltam.. Csak karácsony után tudtam újra Ózdra jönni. Ózd felszabadításának napjait felesége idézi: — Akkor még csak ismertük egymást, és azt is csak véletlenül tudtam meg, hogy elvitték. Az a három városnév, melyeket akkoriban oly sokszor hallottunk, minden egyéb gondolatot elűzött, csak az élni akarás zakatolt bennünk. Bácska, Baja, Pécs ... óvóhely, rettegés, félelem. — Azt hiszi, a németek — persze nem a nagyszájú levegőhösök, hanem a korosabbjai — nem féltek? Emlékszem, itt nem messze kemencék voltak, ahol az asszonyok a család kenyerét sütötték, ott táboroztak — tanyáztak a németek, s bizony nem is egy akadt köztük, aki a háborút már nagyon-nagyon unta. őszintén mondom, nagyon féltünk az oroszoktól, de vártuk is, mert éreztük: a háború végét jelenti számunkra. Az utolsó napokat éjjel-nappal az óvóhelyen lapultuk , szorongtuk át. Aztán jöttek az oroszok. Pár nap múlva már a tőlük való félelmünk is elpárolgott. Soha nem fogom elfelejteni, anyám öt szép, nagy kerek kenyeret sütött az utolsó bácska-bajás három nap előtt, s hogy megjöttek az oroszok, hát az egyiknek avval akart kedveskedni. Nem fogadta el! — Kell az maguknak is, mamá! — mondta még a szeme is. — De meg is kaptuk a magunkét tőle — folytatja mosolyogva, Kerekes néni. — Volt nálunk egy aprócska kislány, kis gömbölyű, dundi, kerekarcú. A lába is olyan volt, mint maga, s hiába bizonygattuk, hogy kinövi, mire nagy lesz, a katona haragosan mondta az édesanyjának: 25 botot érdemelne, amiért elhanyagolta a kicsit. — Nándorról semmit sem tudtam, csak egy napon a Gyújtó felől jövök haza, valaki megszólít. Szakállas, bozontos, alig ismertem rá, ő volt.• Igaz, hogy azt a tusrajzot olyan kéz vetette papírra, amelynek gazdája nem látott még negyedszázadnyi tavaszt, de a szigorú kontúrok közé nem kell belemagyarázni a mementót! — lenhardt — Az újságíró kérdez N Nemeslaki Tivadar elvtárs válaszol A szakszervezeti munka néhány kérdése Az üzemi lapok szerkesztői részére sajtótájékoztatót rendeztek november 13-án a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetében. Az írásban előre beküldött kérdésekre Nemeslaki Tivadar elvtárs, a vasasszakszervezet főtitkára válaszolt. A sokrétű kérdésekre adott válaszok közül most csak néhányat emeltünk ki, a teljesség igénye nélkül. Megnövekedett a hatáskör Közismert, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után jelentős mértékben megnövekedett a szakszervezeti szervek hatásköre, lehetősége a ráháruló több irányú feladat végzésében. Nemeslaki elvtárs érintette a szakszervezeti szervek legfontosabb feladatait, kiemelt néhány új jogkört Részletesebben foglalkozott a véleményezési jogkör és a vétójog gyakorlatával, az eddigi tapasztalatokkal. A szakszervezet új jogköre pl. a tervezés munkájában való részvétel. Milyen formában kell ezt gyakorolni? Van olyan tapasztalt egyes helyeken — mondotta —, hogy „ellentervet” próbálnak készíteni. Nos, nem ez a feladatuk, ezt csak hagyják meg a gazdasági vezetésnek, viszont véleményt kell alkotniuk az elkészített tervekről. Itt sem minden egyes fejezetről, hanem elsősorban azokról, amelyek összefüggenek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásával. A profilváltozást is csak abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az milyen következményekkel jár a dolgozók szociális és kommunális helyzetére. A beruházások véleményezésénél is csak néhány szempontot kell figyelemmel kísérni: mennyiben elégíti ki a termelő beruházás a szociális, kommunális követelményeket, illetve mennyi összeg marad a bérezésre, esetleg lakásépítésre. A vétójog az egyik új és leghatékonyabb jogszabály. Alkalmazására eddig csak nagyon kevés esetben került sor. A vállalatok vezetői általában igyekeznek ezt — megfelelő viták során — megelőzni, közös elhatározásra jutni. Ezekben rendkívül nagy szerepe van az üzemi pártbizottságoknak, amelyek hatékonyan segítik a vélemények egyeztetését, a közös elhatározás kialakítását. Az előfordult és ismert 10—12 esetnél azonban — fogalmazta meg Nemeslaki elvtárs — mindenképpen több szabálytalanság és törvénysértés fordult elő elsősorban az alsóbb szakszervezeti szinteken. Ezeken a területeken csak közvetve lehet vétójogot alkalmazni, a vállalati szakszervezeti bibizottságon keresztül. A kisebb kollektíváknak (szakszervezeti bizalmi, műhelybizottság stb.) természetesen a maguk szintjén is az érdekek egyeztetésére kell törekedniük (előtérben a kollektíva, a többség érdeke), de már nem kell üzemi vagy éppen vállalati szintű egyeztetést elvégezniük, hiszen ezen ,a területen már nincs meg a szükséges áttekintésük. Tapasztalható, hogy a kisebb kollektívák problémáit a „vállalati” érdekek hangoztatásával szerelik le, s ilyen esetekben pl. a bizalmi „hagyja magát meggyőni”. Elsősorban ezen a szinten kell erősíti a szakszervezet érdekvédelmi szerepét. Megváltozik a kategória-rendszer A szakszervezetek, benne a vasasszakszervezet hatékony közreműködése nyomán még ez évben megszületik az a kormányhatározat — tájékoztatott a főtitkár elvtárs —, amely az oly sokat vitatott hármas kategória-rendszer helyébe a nyereségrészesedés elosztásának új módját határozza meg. A ma meglevő kategorizálás egyik legfőbb hibája, hogy a „funkciókat” osztotta ide vagy oda és nem a végzett munkát értékelte. • Természetesen a differenciálás megmarad ezután is, ennek azonban nem a nyereségrészesedés év végi nagy aránytalanságaiban kell tükröződnie, hanem az egész évi jövedelemben. A nyereségrészesedés elosztása — az első számú vezetők kivételével — a vállalat hatáskörébe kerül, az ő feladatuk lesz, hogy a legkiválóbbakat — beosztásuktól függetlenül — oda sorolják, ahová valók. Ezzel az is velejár, hogy egyes személyek keresete csökkenhet, ugyanakkor arra kell törekedni, hogy az egyes rétegek jövedelme ne csökkenjen Az új rendszer lényegesen nagyobb lehetőséget ad arra is, hogy a nyereségrészesedés terhére év közben több prémiumot fizessenek ki. Mindez természetesen függvénye a vállalati nyereségtömeg szintjének, növekedésének. Mert több pénz a rendszer változásával még nem lesz, legfeljebb úgy, hogy ez még jobban ösztönöz majd a nyereségesebb termelésre Várhatóan még ez év végéig megjelenik az új rendelet amely 1970. január 1-én lép életbe. (Vagyis az 1969-es évet még nem érinti.) Ezzel együtt bizonyos módosítások történnek a központi bérszabályozón is Ennek legfontosabb vonása az lesz, hogy a hatékonyabb munkára ösztönöz. Fokozottabban érdekeltté teszi a vállalatot, hogy a termelési feladatát minél kisebb létszámmal oldja meg. Nem lesz munkanélküliségi, de... Nemeslaki elvtárs tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a szakszervezet sem a „belső”, sem a külső munkanélküliséggel nem ért egyet. — Nagy politikai vívmánynak tekintjük, hogy hazánkban teljes a foglalkoztatottság, nincs munkanélküliség. Számolni kell azonban azzal — az elkerülhetetlen műszaki fejlesztés következtében —, hogy egyes területekről munkaerő szabadul fel De jelenleg sem teljesen a szükséglet szerint oszlik meg a munkaerő. Új munkalehetőséget kell teremteni mindenki számára. Ez viszont nem jelenti azt, hogy mindenáron megvédjünk mindenkit — a notórius munkakerülőket, a csirkefogókat is — hangsúlyozta a főtitkár elvtárs. Dobi Sándor » * . * * * * * * *