Ózdi Vasas, 1982 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-21 / 20. szám

r 1982. május II. Korszerűsítik a jogszabályokat Az újítóók és feltalálók V. országos tanácskozása Az elmúlt héten szomba­ton rendezték meg Budapes­ten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában az újítók és fel­találók V. országos tanácsko­zását. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György minisz­terelnök, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai és Marjai József miniszterel­nök-helyettes. A mintegy 600 újító-, feltalálóküldöttet és a meghívottakat Földvári Ala­dár, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöke köszöntötte. A tanácskozáson részt vettek vállalatunk kül­döttei is. Osztafi Béla, Ko­vács István és Sallai József, továbbá meghívottként jelen volt Farkas Géza és Kálmán Lajos. Farkas Géza a tanács­kozás előtti napon, vállalat­­vezetői javaslatra, az Or­szágházban Losonczi Páltól, az Elnöki Tanács elnökétől vehette át a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát. Az elnöki megnyitó után dr. Pusztai Gyula, az Orszá­gos Találmányi Hivatal el­nöke tartotta meg előadói beszédét. Beszámolójában el­mondta, hogy az V. ötéves tervidőszakban az újító- és feltalálótevékenység, mint a műszaki fejlesztés társadal­mi erőforrása, jelentősen fej­lődött. Az újítómozgalomban részt vevők száma csaknem kétszeresére, mintegy 210 ezerre, a hasznosított újítá­soké pedig közel másfélsze­resére, azaz, 69 ezerre emel­kedett. A hasznosított újítá­sok eredménye megkétszere­ződött, és elérte a 3,6 mil­liárd forintot, az újítóknak kifizetett díj pedig majd két­szeresére, 216 millió forintra­ növekedett. Ugyanebben az időszakban a találmányok száma is megkétszereződött, 5876-ra emelkedett, s az eb­ből származó, pénzben mért hasznos eredményük is két­szeresére, 16 milliárd forint­ra növekedett. Ez a fejlődési irányzat 1981-ben is folyta­tódott. Ennek ellenére — mint az előadó utalt rá — a vállalatok jelentős része az előző tervidőszakban sem használta ki eléggé az újí­tó- és feltalálótevékenység­ben rejlő lehetőségeket, s a­z újítások elterjesztésében sem sikerült kedvező változást elérni. Az előzetes vállalati tanácskozások tapasztalatait értékelve a vezetés felelőssé­gét hangsúlyozta. Az elhang­zott javaslatokról szólva el­mondta, hogy ezek alapján a munkaköri kötelesség fogal­mát újra kell értelmezni, és az újításokat ettől függetle­nül el kell ismerni. Ezt követően Gál László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyette­se tartotta meg korreferátu­mát. Gondként vetette fel, hogy a feltalálók egy része nem ismeri a kiemelkedően fontos, megoldásra váró mű­szaki-gazdasági problémákat, és elsősorban ezzel magya­rázható, hogy a benyújtott javaslatoknak csaknem felét elutasították. Beszédének to­vábbi részében kitért arra is, hogy a munkásújítóknak nagyobb segítséget kell ad­ni. Végezetül megállapította, hogy véleménye szerint nem reális az a vélekedés, mely az újítókat és feltalálókat túlzott anyagiassággal vádol­ja, hiszen munkaköri köte­lességüket meghaladó mun­kájuk hasznából a vállalati kollektíva, a társadalom egé­sze részesedik. A korreferátum után kö­vetkezett a vita, melynek so­rán 26 küldött szólalt fel. Elsőként vállalatunk küldöt­te, Osztafi Béla lépett a mik­rofonhoz, aki az elnökségben is helyet kapott. Elöljáróban az Ózdi Kohászati Üzem­ek újítómozgalmának eredmé­nyeiről és feladatairól be­szélt, rövid tájékoztatást adott a mozgalom vállalaton belüli tevékenységéről és helyzetéről. Beszámolt a 12 kohászati vállalat Ózdon kö­tött együttműködési szerző­désének pozitív hatásáról, valamint rámutatott arra is, hogy az ez év január 1-én hatályba lépett módosító ren­delkezések kedvezően befo­lyásolták a kohászati válla­latoknál az újítók díjazását. Felszólalásának végén ismer­tette azokat a javaslatokat, melyeket a vállalati tanács­­kozáson vetettek fel. Java­solták például, hogy a SZOT az újítók és a feltalálók ré­szére biztosítson különüdü­­lőt, ahol jutalomüdülésben részesülhetnének. Ezért kér­ték, hogy a SZOT vizsgálja meg az üdülő létesítésének lehetőségeit. Felvetették azt is, hogy jelenleg nincs egy­­séges kalkulációs irányelv, amely az újítási ügyintézők munkáját könnyítené meg, elsősorban a nagyobb jelen­tőségű javaslatok gazdasági eredményének kiszámításá­hoz lenne szükséges. Végül javaslatot tettek arra, hogy iparjogvédelmi továbbkép­zésben ne csak a felsőbb szintű vezetés részesüljön, hanem a többi újítással fog­lalkozó vezető, egyszemélyi elbíráló és ügyintéző is. A küldöttek felszólalása után a Találmányi Hivatal elnöke foglalta össze a vita során elhangzottakat, majd a tanácskozás résztvevői felhí­vással fordultak a dolgozók­hoz, különösen a kutatásban, fejlesztésben, termelésben te­vékenykedőkhöz, hogy aktí­vabban kapcsolódjanak be az újító- és feltalálómozgalom­ba. A felhívásban felkérték az állami és társadalmi irá­nyító szerveket, hogy egyebek közt javítsák az iparjogvé­delmi szakemberképzést, gon­doskodjanak a munkaver­seny-, a brigádmozgalom, va­lamint az újító- és feltaláló­tevékenység összhangjáról, rendszeresen értékeljék, vizs­gálják az újítások, találmá­nyok vállalati ügyintézését, hasznosítását. A tanácskozáson a kora délutáni órákban felszólalt Marjai József, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese is, aki a kormány üdvözletét tolmá­csolta az újítók és feltalálók sok ezres táborának. Beszédé­ben rámutatott arra, hogy gazdaságpolitikánk határo­zott törekvése olyan légkört, közgazdasági környezetet lét­rehozni és erősíteni, amely fegyelmezett, gondos alkotó­munkára ösztönöz, sőt, kény­szerít. Beszámolt arról, hogy a közeljövőben a gazdasági szabályozók és a jogszabá­lyok komplex módosítására lesz szükség, mely kiterjed a jövedelemszabályozás és a hitelezési gyakorlat korsze­rűsítésére, csakúgy, mint a sokrétű vállalati formákra, a vállalati gazdálkodás rugal­masságának növelésére, a népgazdasági és a vállalati tervezés korszerűsítésére. Az előkészületben levő intézke­dések egyebek között éppen az újítói és feltalálói tevé­kenység gazdasági és szer­vezeti feltételeinek erőtel­jes javítását hivatottak szol­gálni. Hangsúlyozta azonban, hogy a jogszabályi korszerű­sítések ugyan szükségesek, de a legtökéletesebb szabá­lyozási és ösztönzési rendszer bevezetése sem elegendő a kezdeményezőkészség foko­zására, ha a közfelfogás, a szemlélet nem kedvező. Vége­zetül kijelentette, hogy a kor­mányzat fokozott figyelemmel kíséri az újítók és feltalálók munkáját és mindent megtesz azért, hogy a mai nehéz gaz­dasági helyzetben is biztosít­sa az alkotás feltételeit. A tanácskozás Juhász And­rásnak, a KISZ KB titká­rának zárszavával ért véget. Darab Gyula Riesai delegáció Ozdon Több évtizede gyümölcsö­ző kapcsolat él a Riesai Cső­kombinát és az Ózdi Kohá­szati Üzemek között. A két nagyvállalat szakszervezeti bizottsága keretszerződés for­májában rögzíti azokat a le­hetőségeket, amelyek révén tovább erősödhet a vállala­tok kollektívája közötti együttműködés. Május 14-én 3 tagú dele­gáció érkezett vállalatunk­hoz Günter Schroot, a Riesai Csőkombinát szakszervezeti bizottsága elnökének vezeté­sével. Kíséretében részt vett­ Klaus Schneider szociálpoli­tikai igazgatóhelyettes, Her­bert Eckhart nemzetközi fe­lelős. A vendégek beszélge­tést folytattak Veres And­rással, az ÓKÜ vállalati szakszervezeti bizottsága tit­kárával és dr. Kovács Ká­rollyal, vállalatunk személy­zeti és szociális igazgatójá­val. A vezetők tájékoztatták egymást a két vállalat éves tevékenységéről, jelenlegi gazdasági helyzetükről. Pozi­tívan értékelték a szerződés értelmében az 1981-es évben végzett munkát, majd rög­zítették az 1982-es esztendő programját, így kerül sor az ÓKÜ szakembereinek szak­mai látogatására, valamint a barátsági termelési napok keretében vállalatunk Ernst Thälmann szocialista bri­gádja tagjainak tapasztalat­­cseréjére. Ezentúl sor kerül a vál­lalatok munkásművelődését irányító intézmények szak­embereinek barátsági meg­beszélésére is. A megbeszé­lésről készült feljegyzést Günter Schroot, Klaus Schneider, Veres András és dr. Kovács Károly látta el kézjegyével. Strohmayer—Barta ÓZDI r<SAS A tanács vb-ről jelentjük Városunk tanácsának vég­rehajtó bizottsága május 18- án tartotta soros ülését. A testület elsőként Kispapp Károly, pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztályvezető előterjesztésében, az 1981. évi fejlesztési és költségve­tési feladatok teljesítését vi­tatta meg. A beszámoló töb­bek között rögzítette: az ötö­dik ötéves tervidőszak fej­lesztési és­ költségvetési pénzeszközei eredményesen szolgálták a lakosság színvo­nalas ellátását. Elmondta to­vábbá azt is: a hatodik öt­éves tervidőszakra biztosított pénzügyi fedezet jelzi, hogy megyénk párt- és állami vezető testületei megkülön­böztetett figyelmet fordítot­tak Ózd város fejlesztésére, a lakosság egészségügyi és kulturális ellátására, a­­ tele­­pülés környezetének rendben tartására. Ezt bizonyítják a tavalyi esztendőben felhasz­nált tanácsi beruházási és költségvetési pénzeszközök, amelyeket tovább növeltek a nem tanácsi beruházású, de kifejezetten lakossági in­frastrukturális célú egyéb építkezések költségei is. Második napirendi pont­ként Boda István művelődés­­ügyi osztályvezető, adott je­lentést a városunkban folyó vizuális nevelés helyzetéről. Majd a testület tagjai Pász­tor Imrének, a városi tanács ifjúsági felelősének a tájé­koztatását hallgatták meg, a városi tanács apparátusa, va­lamint a végrehajtó bizott­ság felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények és szövetkezetek ifjúsági parla­mentjeinek lebonyolításáról. Pásztor Imre kiemelte, hogy a szocializmust építő ha­zánkban megkülönböztetett figyelmet fordítanak az ifjú­ság nevelésére. E gondosko­dás megnyilvánulásának egyik formája és biztosítéka az 1971-ben kiadott ifjúsági törvény. Ebben rögzítették a fiataloknak azt a jogát, mely szerint parlamenti rendszer keretében az életükkel s munkájukkal összefüggő in­tézkedéseket véleményezhe­tik, illetve azok egy részében állást foglalhatnak, vagy egyetértési jogukat gyakorol­hatják. Ezért van nagy je­lentősége a közelmúltban le­zajlott „helyi” ifjúsági par­lamenteknek, ahol a küldöt­tek értékelték az ifjúsági törvényben foglaltak megva­lósulását, megvitatták a kö­vetkező parlament megren­dezéséig — 1984-ig — az új intézkedési tervet, állást fog­laltak az ifjúságpolitikai cé­lú pénzeszközök felhasználá­sáról, a következő időszak munkájáról. E tanácskozás egyben lehetőséget adott a KISZ érdekvédelmi és ér­dekképviseleti jogainak gya­korlására is. A testület utolsó napirendi pontként indítványok és ja­vaslatok formájában meg­vitatta a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésére lét­rehozott operatív bizottság munkáját, az állami tulajdo­nú telkek tartós használatba adásának tapasztalatait, va­lamint az egyes létesítmények más irányú hasznosításra ké­szített tervezetet. — B. E. — 3 A vállalat kiváló­b * brigádjai A szolgáltató gyáregység központi műszer, és automatika­­üzemében végzi mindennapos, kiemelkedő tevékenységét a 17 fős Bláthy Ottó — Hangonyi Géza a vezetőjük — szocia­lista kollektíva. A brigád 1963-ban alakult, azóta minden évben elnyerte a szocialista brigád címet. Aranyjelvényt 1976-ban és 1980-ban érdemeltek ki. Az elmúlt évi eredmé­nyeik alapján méltán nyerték el a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Maradéktalanul elvégezték feladatukat: a mérő- és szabályozóberendezések javítását, felújítását, a meglevő be­rendezések korszerűsítését. Tevékenyen részt vettek az oxi­géngyár nagyjavításában, a forrószél-hőmérséklet növelésé­ben, a KORF-program kísérleteiben, a 4 vaskerti darumé­reg szerelésében. Anyag- és energiamegtakarításuk 330 ezer fo­rint volt, nyolc darab újítást nyújtottak be. Az elmúlt há­rom évben balesetmentesen dolgoztak. Szakmai felkészült­­­ségüket jelzi, hogy Szekretár József brigádtag nyerte a mű­szerészszakmában a Ki, mit tud? vállalati vetélkedőn az I. helyezést. Társadalmi munkavégzésük szintén sokrétű: iskoláknál, úttörőtáborokban tevékenykednek, s patronálnak egy egyedülálló mozgássérült nyugdíjast is. Szabó József irányításával dolgozik a beruházási igazga­tóság technológiai és kutatási főosztályának 18 fős, Kerpely Antal szocialista kollektívája, melynek tagjai az arany fo­kozatot 1976-ban érték el. Fontosabb tennivalójuk: a jelen­tős energiamegtakarítást eredményező acélgyártási eljárás ki­­fejlesztéséhez, az exportálható termékek növeléséhez, új ter­mék és acélminőségek kifejlesztéséhez, a termékek önkölt­ségének csökkentéséhez való hozzájárulás. Politikai képzés­ben 15-en, állami oktatásban hárman vettek részt a brigád tagjai közül. Az általuk vásárolt könyvek értéke 3896 fo­rint. TIT-előadásokon, tárlatlátogatásokon sok esetben vet­tek részt, de az olvasómozgalomban is' rendszeresen' részt vesznek. Az elmúlt évben 68 óra/fő társadalmi munkaórát teljesítettek: az öregek napközi otthonát patronálták, az egyik rokkant részére pedig tolókocsit készítettek. Ezen felül az iskolák számára szemléltetőeszközöket is gyártottak. A brigád 25 százaléka véradó. Hengermű gyáregység, hengerüzem, mélykemence-csarnok, Petőfi Sándor brigád. A 34 fős kollektívának Kotán Miklós a vezetője. Háromszoros aranyérmesek 1980-ban egy ízben már elnyerték a Vállalat Kiváló Brigádja címet is. Terme­lési tervüket a blokksoron 100,3 százalékra teljesítették, emelték a minőségi munka színvonalát; a végleges selejt a megtűrt szint alatt volt. Különös gondot fordítottak az anyag- és energiatakarékosságra. Az ebből eredő megtaka­rításuk 852 eFt. .A brigád tagjai közül egy fő az ML Egye­tem hallgatója. Az ipari gázmentő-tanfolyamon hatan vettek­ részt. Az üzemi könyvterjesztőtől 138 Ft/fő értékben vásá­rolták. Rendszeresen látogatták beteg munkatársaikat, a rok­kantak éve alkalmából Kovács Ambrus világtalan nyugdíjast támogatják. Az üzem és város területén 43.5 óra/fő társa­dalmi munkát végeztek. A brigád tagjai közül 16 fő adott vért az elmúlt év folyamán.

Next