Az 50 éves Pesti Hirlap jubileumi albuma 1878-1928
A magyar közgazdaság ötven éve
A MAGYAR KÖZGAZDASÁG ÖTVEN ÉVE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS. Magyarország a kiegyezés előtti korszakban pénzügyileg is teljesen be volt olvasztva Ausztriába. A kiegyezés után sem nyerte teljesen vissza függetlenségét s inkább azt lehet mondani, hogy pénzügyi adminisztrációját önállóan építhette ugyan ki, de önálló, tisztán az ország céljait szolgáló pénzügyi politikát nem folytathatott. Magyarország gazdasági egységben maradt Ausztriával a kiegyezés után is s ez az egység, amelyet a katonai egység még szorosabbra fűzött, önálló magyar pénzügyi politika kibontakozását lehetetlenné tette. Maga Ausztria pedig sohasem tudott teljesen szabadulni a politikai válságokból, amelyekkel a pénzügyi válságok karöltve jártak. A magyar gazdasági öntudat kifejlődését, önálló magyar pénzügyi politika kibontakozását szerfölött károsan befolyásolta az a történelmi tény, hogy Magyarország hozzá volt kötve ahhoz az Ausztriához, amely a nemzetek egyéniségének kialakulása ellen programrészein s harcot folytatott s igy Magyarország erőit is igénybe lehetett venni nemzetek önállósági törekvései ellen, amivel saját önálló törekvései ellen is hadakozott. S valóban azt látjuk, hogy 1867 után is a gazdasági öntudat, az önálló magyar pénzügyi politika, csak nagy nehezen indult fejlődésnek és teljes erőre kapni nem is tudott. A CENTRALIZMUS BUKÁSA ÉS A KIEGYEZÉS KORSZAKA. A magyar szabadságharc leverése után Magyarországot teljesen belevonták az Ausztriában uralkodó adózási rendszerbe. 1849 október 29-én kiadott rendelet szerint a három fő egyenes adó: a föld, az épület és kereseti adók mellett a jövedelmi adót is életbe léptették. A ház- és földadó harmadát vetették ki jövedelmi adóként. Ezenkívül kiépítették Magyarországon a monopóliumokat és már 1850-ben erőteljesen javulni kezdtek az osztrák államkincstári bevételek. Az egyenes adók 65 millióról 94 millió forintra emelkedtek. A fő jövedelmi forrást a földadó nyújtotta, 45 millió forinttal, 1858-ban azonban a dohányjövedéki jövedelem is elérte a 30 millió forintot. 1861-ben már az osztrák Reichsrat is hozzászólhatott az állami költségvetéshez. Az első években még alig tudtak a képviselők az államháztartás adatai között eligazodni, de lassan kint komolyabbá váltak a budget-viták, anélkül természetesen, hogy a legkisebb befolyást gyakorolhatták volna a kiadások csökkentésére, vagy az egyes tételek megváltoztatására. Magyarország messziről figyelte ezeket a vitákat s némi érdeklődést csak az keltett, hogy a magyar adózókra minő terheket rak a bécsi hatalom. Azonban a nagyobbodó jövedelem sem állította helyre az államháztartás egyensúlyát. A súlyos vereségeket szenvedő bécsi kormányzatnak nem volt hitele, hogy megfelelő kölcsönnel próbálták volna a lebegő adósságokat megszüntetni, a valutát megjavítani és az államháztartás egyensúlyát helyreállítani.” A helyzetet semmi sem jellemzi jobban, minthogy 1866 augusztusában egy konzorcium vállalkozott arra, hogy részletekben próbál állami kölcsönt elhelyezni és 55 százalékos alapon tudta csak az első jegyzéseket összegyűjteni. Az 1886-os vereség nemcsak a kiadásokat növelte nagyra, de a bevételek erős csökkenését is előidézte. Az 1866-os vereség után az uralkodóház feladta centralisztikus törekvéseit és alkotmányos eszközökkel akarta hatalmát megszilárdítani. Erre nem volt más mód, mint Magyarországgal megegyezni. Az osztrák főurak és főhivatalnokok kicsiny körén kívül még Ausztriában is erős gyökere volt a kiegyezés gondolatának. Ellenzői csak azért sajnálkoztak, mert ,»Magyarországot nem lehet eléggé adózás alá vonni”, ha a centralisztikus alkotmányt dualisztikus alkotmány váltja fel. Magyarország részben visszanyerte önrendelkező jogát, de lényegben sohasem vonhatta ki magát a közösnek nevezett kormányzat akarata alól. 1867 február 17-én nevezték ki az új magyar minisztériumot, amelynek első feladata volt a közös szerveknek kiegyezési törvény szellemében való megteremtése és a pénzügyi megegyezés előkészítése. Ennek értelmében 1868-ra fizet Magyarország az államadósság céljára 36 millió forintot, az osztrák tartományok 109 millió forintot. Ebben az ősz-