A Pesti Hirlap Kincsesháza, 1927

AZ ÉV TÖRTÉNETE (1926. október 1. - 1927. május 1.) - A politika eseményei

20 A PESTI HÍRLAP 1927 ÉVI KINCSESHÁZA akik azt állították, hogy Bethlen a ki­rálykérdés megoldására készül, ezért van a nagy többségre szüksége. Ezért különös feltűnést keltett Bethlen István most em­lített beszédének az a kijelentése, melyben ezt mondotta: „Nem látom megérettnek a helyzetet arra, hogy a királykérdéssel az országgyűlés konkrét formában fog­lalkozzék.” Másik föltűnést keltő részlete volt a beszédnek az olasz-magyar viszonyra vonatkozó kijelentés. Január elején ki­pattant az a hír, hogy Bethlen István a közel­jövőben Rómába utazik, hogy ott Mussoli­nival tárgyaljon. Ezt a hírt úgy római, mint bu­dapesti források­ból megerősítet­ték, ami nagy nyugtalanságot keltett főképpen Jugoszláviában, ahol a kormányzó mohácsi beszéde óta számítottak a Magyarország­hoz való közele­désre. A nyugta­lanság ellensúlyo­zására magyar részről hangsú­lyozták, hogy Bethlen csak a fiumei tengeri kijáró ügyében óhajt Mussolini­val tárgyalni. Ja­nuár 24-iki pro­­grammbeszédé­­ben Bethlen nagy rokonszenvvel nyilatkozott az Olaszországgal folyamatban levő tárgya­lásokról. Január 25-én pedig Benes a cseh szenátus külügyi bizottsága előtt kijelen­tette, hogy semmiféle aggodalmat sem kelthet az, ha a mai Magyarország Olasz­országgal olyan szerződést köt, amely reális alapokon nyugszik, ilyen alap pél­dául az adriai hajózás kérdése. Benes szerint az a félelem, hogy Olaszország más államok ellen irányuló szerződést köthetne Magyarországgal, alaptalan. Január 28-án összeült az új magyar országgyűlés két háza, a következő na­pon, január 29-én, pedig megtörtént a magyar országgyűlés ünnepélyes meg­nyitása, amelyen az országgyűlés két házának, számos közjogi méltóságnak és a diplo­máciai testületnek a jelenlétében a kor­mányzó mondott megnyitó beszédet. Az országgyűlés ünnepélyes megnyi­tása után következtek a megalakulás formaságai.­­Tan. 31-én mindkét Ház meg­választotta az elnökeit. A képviselőház elnöke Zsitvay Tibor lett, a felsőházi báró V­lassics Gyula. Az érdemleges tárgyaláso­kat február 9-én kezdi meg né­hány kisebb jelen­tőségű igazság­ügyi javaslat megszavazásával. Febr 11-én Bod János pénzügy­miniszter hosz­­szabb expozé kí­séretében beter­jeszti az 1927—28. évi költségvetést, amely 753.488.610 pengő bevétellel (ez 29.284.961 pengővel több, mint a múlt esz­tendei költségve­tés összbevétele) és 116 ezer pengő felesleggel zárul. Április 2-án Bethlen elutazik Rómába, ami Európa külpoliti­kai életében is ál­talános figyelmet keltő nagy ese­mény. Április 4-én másfél óráig tanácskozik Mussoli­nival, a következő napon pedig aláír­ják az olasz-magyar barátsági szer­ződést. Egész olaszországi útja alatt olyan ki­tüntető ünnep i­s fogadta, ami messze túl­haladta az ilyen kormányfőlátogatások megszokott kereteit. Ez természetesen nagy nyugtalanságot kelt a kisentente álla­­mokban, amelyek vasgyűrűvel kívánták volna elzárni Magyarországot a külvilágtól. A római út jelentősége, hogy ezzel Magyarország külpolitikai izoláltsága megszűnt. Bethlen aláírja az olasz-magyar egyezményt. Mellette áll Mussolini.

Next