A Pesti Hirlap Kincsesháza, 1927
AZ ÉV TÖRTÉNETE (1926. október 1. - 1927. május 1.) - A politika eseményei
20 A PESTI HÍRLAP 1927 ÉVI KINCSESHÁZA akik azt állították, hogy Bethlen a királykérdés megoldására készül, ezért van a nagy többségre szüksége. Ezért különös feltűnést keltett Bethlen István most említett beszédének az a kijelentése, melyben ezt mondotta: „Nem látom megérettnek a helyzetet arra, hogy a királykérdéssel az országgyűlés konkrét formában foglalkozzék.” Másik föltűnést keltő részlete volt a beszédnek az olasz-magyar viszonyra vonatkozó kijelentés. Január elején kipattant az a hír, hogy Bethlen István a közeljövőben Rómába utazik, hogy ott Mussolinival tárgyaljon. Ezt a hírt úgy római, mint budapesti forrásokból megerősítették, ami nagy nyugtalanságot keltett főképpen Jugoszláviában, ahol a kormányzó mohácsi beszéde óta számítottak a Magyarországhoz való közeledésre. A nyugtalanság ellensúlyozására magyar részről hangsúlyozták, hogy Bethlen csak a fiumei tengeri kijáró ügyében óhajt Mussolinival tárgyalni. Január 24-iki programmbeszédében Bethlen nagy rokonszenvvel nyilatkozott az Olaszországgal folyamatban levő tárgyalásokról. Január 25-én pedig Benes a cseh szenátus külügyi bizottsága előtt kijelentette, hogy semmiféle aggodalmat sem kelthet az, ha a mai Magyarország Olaszországgal olyan szerződést köt, amely reális alapokon nyugszik, ilyen alap például az adriai hajózás kérdése. Benes szerint az a félelem, hogy Olaszország más államok ellen irányuló szerződést köthetne Magyarországgal, alaptalan. Január 28-án összeült az új magyar országgyűlés két háza, a következő napon, január 29-én, pedig megtörtént a magyar országgyűlés ünnepélyes megnyitása, amelyen az országgyűlés két házának, számos közjogi méltóságnak és a diplomáciai testületnek a jelenlétében a kormányzó mondott megnyitó beszédet. Az országgyűlés ünnepélyes megnyitása után következtek a megalakulás formaságai.Tan. 31-én mindkét Ház megválasztotta az elnökeit. A képviselőház elnöke Zsitvay Tibor lett, a felsőházi báró Vlassics Gyula. Az érdemleges tárgyalásokat február 9-én kezdi meg néhány kisebb jelentőségű igazságügyi javaslat megszavazásával. Febr 11-én Bod János pénzügyminiszter hoszszabb expozé kíséretében beterjeszti az 1927—28. évi költségvetést, amely 753.488.610 pengő bevétellel (ez 29.284.961 pengővel több, mint a múlt esztendei költségvetés összbevétele) és 116 ezer pengő felesleggel zárul. Április 2-án Bethlen elutazik Rómába, ami Európa külpolitikai életében is általános figyelmet keltő nagy esemény. Április 4-én másfél óráig tanácskozik Mussolinival, a következő napon pedig aláírják az olasz-magyar barátsági szerződést. Egész olaszországi útja alatt olyan kitüntető ünnep is fogadta, ami messze túlhaladta az ilyen kormányfőlátogatások megszokott kereteit. Ez természetesen nagy nyugtalanságot kelt a kisentente államokban, amelyek vasgyűrűvel kívánták volna elzárni Magyarországot a külvilágtól. A római út jelentősége, hogy ezzel Magyarország külpolitikai izoláltsága megszűnt. Bethlen aláírja az olasz-magyar egyezményt. Mellette áll Mussolini.