A Pesti Hirlap Nagy Naptára, 1931 (41. évfolyam)
HASZNOS TUDNIVALÓK - Nádai Pál: Nemesen egyszerű lakás
* 197 A PESTI hírlap 1931 ÉVI nagy naftára A modern nő józan és elfogulatlan értelmének még egy nagy dolgot köszönhetünk. Száműzte életünkből az „olcsósági” közhelyeket. Az életfeltételek precíz vizsgálatából kiderült egy nagy igazság: felszerelésünkben nem az az olcsó, ami olcsó, hanem az, ami jó eredményt ad. A főzőzsírtól, melynek kalóriaértéke van, a mosógépig, mely munkamétermázsák egységeivel mérhető, mindenben ez a döntő. Nem akarom ezt a nyilvánvaló kérdést hosszasan fejtegetni. Csak egy szembeszökő példájára akarok a lakáskultúrában rámutatni: a fűtési problémára. Háziúr és lakó a régi lakásromantika idején ezzel alig foglalkozott. Cserépkályha, melegvízfűtés, folytonégő kályha —inkább esztétikai mellékzöngék voltak. Ma tudjuk, hogy a legolcsóbb lakásbérű gyönyörű lakás életét is méregdrágává teheti a — hőgazdasági kérdés elhanyagolása. Ezek a lakás legdelikátabb kérdései. Voltaképpen már az építésnél dől el a sorsuk: az ablakok fekvése, a nyílások nagysága, zárása, a falak anyaga, hőszigetelése, a mennyezet magassága ennek époly fontos tényezői, mint az alkalmazott fűtőtestek. Ma nincsenek is értékesebb, kiemelkedőbb fűtési szisztémák. A helyzet, a lakás maga dönti el, melyikkel éljünk. Kitűnő cserépkályhák, egészen rossz szenekre berendezett folytonégő chamotte-kályhák olykor jobban megfelelnek az ideálisnak mondott „melegvíz-fűtésnél”. A három-négy szobát, vagy szobasorokat melegítő „etagefűtés” jobban beválik és olcsóbb is esetleg a központi fűtőszerkezetnél. A házépítéssel veleszületett egészséges fűtésrendszer a legfontosabb itt is. De a születési hibákat is korrigálni lehet egy jó fűtőtechnikus tanácsai szerint. A modern lakás legtöbbet kárhoztatott oldalának sokan a szakméretű szobákat tekintik. Ezt a felfogást a maga egészében így mereven elfogadni nem lehet. Racionálisan nézve a dolgokat, a „nagy szobák”, a „magas szobák”, a „táncolni is tudtunk benne” című szobák és olyan haszontalanok voltak, mint amennyire a telekuzsora idejének dióhéjszobáit kell kárhoztatni. A már említett boroszlói lakáskiállításon felépítettek egy középosztályú öttagú család számára egészen kifogástalanul egy házacskát — 48 négyzetméteren. Pedig igen csinos, egészséges és kívánatos há-