PROGNOSZTIKA - A MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa (1977)
1977 / 1-2. sz. - Tanulmányok - Sipos Béla: Az iparvállalati prognóziskészítés néhány kérdése
34 SIPOS BÉLA: AZ IPARVÁLLALATI PROGNÓZISKÉSZÍTÉS NÉHÁNY KÉRDÉSE 1. Az iparvállalati prognosztizálás jelentőségét meghatározó tényezők A gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében a vállalati önállóság növekedésével, a szabályozott piac viszonyai között a vállalatok gazdálkodásának eredményessége egyre inkább attól függ, hogyan készülnek fel a jövőre. Nem csupán egyszerű létüket, fennmaradásukat, hanem versenyképességüket és fejlődésüket is biztosítani kell. Megnőtt a perspektivikus gazdálkodás jelentősége, létrejöttek az előrebecslés feltételei (módszerek, számítógép stb.), így érhetően a prognózis-készítés a figyelem középpontjába került. Az iparvállalati prognosztizálás előtérbe kerülésének főbb tényezői: Napjainkban a célszerű cselekvést befolyásoló tényezők száma rendkívül megnőtt, és kölcsönös függésük egymástól olyan sokrétűvé és áttekinthetetlenné vált, hogy egyre nehezebb a vállalati döntések megalapozott meghozatala. Ilyen körülmények között a tervezési és prognosztizálási funkció döntő fontosságúvá válik. Hozzájárul a nehézségekhez az is, hogy a prognosztizálandó folyamatot (jelenséget) befolyásoló tényezők némelyike nagyon gyorsan és majdnem állandóan változik. Ezek elsősorban a műszaki lehetőségek, illetve eljárások és ezek nyomán a fogyasztók kívánsága és igénye is. A műszaki fejlődés az ipart kényszeríti mind nagyobb összegű és egyre gyorsabban avuló beruházásokra, amelyek csak akkor lehetnek nyereségesek, ha a beruházások nyomán keletkező gyártmányok elég hosszú ideig piacképesek. A feladat tehát: összhangba hozni a technikai változások növekvő ütemét és a változó fogyasztói szokásokat a korszerű üzemek növekvő tervezési és kivitelezési idejével. A prognózisoknak tehát olyan kérdésekre kell választ adniuk, hogy a beruházás üzembehelyezése után biztosítva lesz-e a termékek iránti kereslet, mikor térül meg a befektetés stb. A gazdasági előrejelzések megkönnyítik tehát a piacon a gazdasági mérlegelést. Egyre bővülnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Nyilvánvaló, hogy az iparvállalatoknak — szakmai sajátosságaik, a profil jellege, vertikalitás, telepítési helyzet, a gyártás tömegszerűsége stb. szerint - fokozottan figyelembe kell venniük a világ iparának várható fejlődését az elkövetkező időszakban. A vállalat gazdasági problémáinak sokrétűsége, ezek kölcsönhatásai miatt csak helyes absztrakcióval és megfelelő matematikai-számítástechnikai apparátus felhasználásával biztosítható az optimális döntés. Optimális döntésen gyakorlati értelemben azt értjük, hogy adott eszközráfordítással a kitűzött cél maximális fokát érjük el, vagy másképpen: a cél adott megvalósítási fokát a legkisebb eszközráfordítással biztosítsuk. Figyelembe kell venni azt, hogy az optimális döntés — a vállalat egészét tekintve - mindig rész optimumot ad, mivel nincs olyan matematikai eljárás, amely a bonyolult vállalatgazdasági folyamatok összességét figyelembe tudja venni. Az optimalizálást lehetővé teszi a vállalatgazdasági-matematikai modell elkészítése. A vállalatgazdasági modell a vállalaton belül megvalósuló gazdasági folyamatok és azok fontosabb kapcsolatainak egyszerűsített képe. A matematikai modellben az egyszerűsített vállalatgazdasági folyamatokat matematikai formulákkal, relációkkal fejezzük ki. A modell kialakítása során tehát kétszer egyszerűsítünk. Ebből következik, hogy a kapott eredményeket csak döntéselő-