PROGNOSZTIKA - A MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa (1978)
1978 / 1-2. sz. - Könyvszemle - Veress József: Az iparvállalati előrejelzések módszerei (dr. Borli Károly-dr. Sipos Béla: "Iparvállalati prognóziskészítés matematikai, statisztikai módszerekkel" c. könyvéről, KJK, Bp., 1977. 253. p.)
Mivel az iparvállalati prognóziskészítés területén a könyv mindenképpen úttörő jellegű, elengedhetetlen, hogy az olvasó számára a szükséges matematikai és statisztikai alapok rövid áttekintését megadják a szerzők. E tekintetben — leszögezve, hogy az adott ismertetés végig korrekt — néhány helyen egyenetlenséget tapasztalhatunk; egy átlagolvasó számára a matematikai-statisztikai alap hol kevésnek tűnik, hol pedig „soknak". Persze a szerzőknek egyrészt terjedelmi korlátokkal kellett megküzdeniük, másrészt különböző időben végzett, különböző matematikai műveltséggel rendelkező olvasókat kellett megismertetniök a prognóziskészítési módszerekkel. Az 1. fejezet foglalkozik többek között a terv és a prognózis kapcsolatával, valamint a vállalati prognózisok készítésének során alkalmazható technikákkal, amelyeket a következőképpen csoportosítanak: idősorkutatás, korreláció- és regresszió-számítás, operációkutatási modellek, intuitív módszerek és grafikus eljárások. A 2. fejezetből kiemeljük a trendextrapolációval történő intervallumbecslést, az idősorok extrapolációját (szezonális ingadozás figyelembevételével), valamint a korreláció- és regresszió számításon alapuló prognóziskészítést. A 3. fejezet tárgya a lineáris programozás alkalmazhatósága a prognóziskészítésben. A könyv második részre alapvetően a munkaerővel, mint a legfontosabb termelési erőforrással kapcsolatos prognosztizálási lehetőségeket tárgyalja. A munkaügyi prognóziskészítés következő területeivel foglalkoznak részletesebben a szerzők: létszámprognózisok, a munkások szakképzettségének prognosztizálása, bér- és bérpolitikai prognózisok, termelékenységi prognózisok, és a munkaidő-gazdálkodás prognosztizálása. A 4. fejezetben pl. különösen érdekes eljárást találunk a kisegítő-kiszolgáló létszámnak prognosztizálására, korreláció- és regresszió számítás segítségével. A bérprognózist bemutató 5. fejezetben a szerzők helyesen utalnak a létszámprognózissal való kapcsolatra. A 6. fejezet a termelékenység dinamikai vizsgálatával foglalkozik, ill. a 4., 5. és 6. fejezetben foglaltak szintetizálására törekszik. A könyv egészére jellemző a nagyszámú illusztratív példa és tényanyag. Ily módon a szerzők ténylegesen ötvözik a prognózis készítés elméleti kérdéseit a gyakorlati alkalmazás lehetőségeivel. Néhány képlet vállalatgazdasági háttere kissé homályban marad ugyan, de ez egészében nem rontja azt az igen pozitív képet, amely az olvasóban a könyv elolvasása után kialakul. A szerzők viszonylag keveset foglalkoznak a gazdaságos termékszerkezet, illetve a termelési lehetőségek prognosztizálásával. Ezt egyrészt terjedelmi okok, másrészt a vonatkozó kutatások befejezetlensége magyarázza. A hangsúlyt az egyes vállalatgazdasági részfolyamatok prognosztikai vizsgálatára helyezik a szerzők. Célszerűnek tűnik a termelési függvények vállalati alkalmazhatóságának további elmélyült kutatása. (A bemutatót könnyűipari példa — bár a modell általánosságban is megfogalmazásra került — mégis iparági.) Feltétlenül hasznos lenne a különböző lineáris és nem lineáris eljárások gyakorlati kipróbálása is. A könyvhöz — amely mind Pécsett, mind Budapesten a közgazdászhallgatók tananyaga — széles körű átfogó irodalomjegyzék csatlakozik, s ez a témában való további elmélyülést segíti. A könyvet elsősorban vállalati közgazdáknak (munkaügyi-, tervezési osztályvezetőknek, prognosztikával foglalkozó szakembereknek) ajánljuk. A munkát dr. Nyitrai Ferencné és dr. Bodnár Pál lektorálta.