PROGNOSZTIKA - A MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa (1980)
1980 / 1-2. sz. - Tanulmányok a világmodellekről - Gidai Erzsébet: Bevezető
TANULMÁNYOK A VILÁGMODELLEKRŐL BEVEZETŐ A „Prognosztika" e száma sajátos tanulmány-gyűjtemény a világmodellekről, amely az Országos Tervhivatal és az MTA Jövőkutatási Bizottsága szervezésében — a hosszú távú népgazdasági terv kidolgozásának előmunkálataként — készült részanyagokat, illetve szintetizáló anyagokat mint műhelytanulmányokat adja közre (az eredetileg készült anyagokhoz képest többnyire rövidített formában). A tanulmányok többsége — kettő kivételével — a világmodelleket egy-egy speciális szempont szerint elemzi és értékeli. A részkérdések feldolgozása — a cikkek olvasása során — komplex egésszé formálódik. Végeredményként ezek a tanulmányok a vizsgált világmodellek sokoldalú „körbejárásával", azok átfogó kritikai értékelését is adják, néhány esetben komoly gondolatébresztő és útmutatóként is kezelhető következtetésekkel. Két tanulmány viszont jellegében és tartalmában is eltér a többitől. Kovács Géza az adott feladat szervezését és végrehajtását, valamint az elvégzett munka eredményét összegző — általa készített eredeti — tanulmány fő mondanivalóját foglalja össze itt közölt cikkében; Schmidt Ádám pedig a világmodellek elemzése során végrehajtott írásos szakértői megkérdezés eredményeit mutatja be. Szinte valamennyi tanulmány alapvetően a Meadows-, a Mesarovic-Pestel-, a Tinbergen-, a László-, a Leontief-, és a Gábor-féle, valamint a „MOIRA" néven ismert világmodellekkel foglalkozik (ezek mintegy felét teszik ki az általunk jegyzékbe fedett, ismertebb globális jelentéseknek, világmodelleknek). Az egyes modellelemzések célkitűzése, vizsgálatainak mélysége, illetve az ebből levont következtetések tartalma — tanulmányonként változó, s az olvasó találkozhat e tanulmányokban egymástól eltérő következtetésekkel is. A tanulmányok egy része több világmodell átfogó kritikáját adja; mások egy-egy modellt ragadnak ki a részletesebb elemzés igényével, míg több szerző a globális modellek egy-egy részkérdését (pl. mezőgazdaság, energia, nyersanyag) vizsgálja különböző nézőpontokból. A világmodellek szélesebb körű feldolgozását - a korlátozott terjedelem mellett — nehezítette az a körülmény, hogy az eredeti művek egy része nem található meg hazánkban, s így ezeket több esetben csak másodforrásokból lehetett megismerni. Szinte valamennyi szerző igyekezett a modellekből — bár olykor általános szinten mozgó, s néha erőltetettnek tűnő — kritikai következtetéseket levonni. Ez is utal arra, hogy a világmodellek reális kritikai feldolgozása, hasznosítása, továbbfejlesztése hazánkban még csak elkezdődött. Különösen fontos lenne e témában a hazai hasznosítás és továbbfejlesztés kérdéseinek alapos és sokoldalú vizsgálata, s a kapott eredmények javaslatok és következtetések publikálása. A tanulmányoknak azonban mindenképpen érdemük, hogy az adott témára vonatkozóan gazdag információt nyújtanak. Hangsúlyozni szeretném, hogy a közölt tanulmányok szerzőinek jelentős hányada fiatal, akiknek a „Prognosztika" első ízben nyújt publikációs lehetőséget. A Szerkesztő Bizottság a jövőben is fokozottabban kívánja támogatni a fiatal jövőkutatók tanulmányainak közzétételét. Szeretnénk, ha a tanulmányok elolvasása után az olvasó eljuttatná esetleges javaslatait, észrevételeit a Szerkesztő Bizottsághoz. Gidai Erzsébet