PROGNOSZTIKA - A MTA Kutatásszervezési Intézet kiadványa (1981)

1981 / 1-2. sz. - Tudományos minősítés - Sipos B.: A vállalati előrejelzések helye és szerepe a vállalati gazdálkodásban (Besenyei Lajos kandidátusi értekezésének vitájáról)

TUDOMÁNYOS MINŐSÍTÉS SIPOS BÉLA: A VÁLLALATI ELŐREJELZÉSEK HELYE ÉS SZEREPE A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁSBAN (Besenyei Lajos kandidátusi értekezésének vitájáról) A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának Bíráló Bizottsága 1981. szeptember 22-én nyilvános vitára bocsátotta Besenyei Lajosnak, a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem docensének kandidátusi értekezését. Az értekezés címe: „A vállalati előrejelzések helye és szerepe a vállalati gazdálkodásban, az előrejelzéskészítés általános metodikai és megbízhatósági követelményei". A bíráló bizottság tagjai voltak: Augusztinovics Mária, a közgazdaságtudományok doktora (elnök), Gidai Erzsébet, a közgazdaságtudományok kandidátusa (titkár), Korán Imre, a közgaz­daságtudományok doktora, Kovács Géza, a közgazdaságtudományok doktora, Tóth László, a közgazdaságtudományok kandidátusa (tagok). Az értekezés opponensei: Kádas Kálmán Állami Díjas, a műszaki tudományok doktora és Csath Magdolna, a közgazdaságtudományok kandidátusa voltak. 1. Az értekezés újszerű eredményei és azok gyakorlati hasznosíthatósága Az értekezés új és újszerű főbb eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: — az előrejelzési diszciplínák vállalati nézőpontú elméleti és gyakorlati alkalmazás-ajánlási feldolgozása, értelmezése; — a komplex metodikai szemléletmód, amely a kvalitatív és a kvantitatív, valamint az egzakt és intuitív eljárások egységére épül; — a hazai vállalati előrejelzések fejlődési folyamatának periodizációja, ok-okozati elemzése; — a vállalati prognózis- és tervezési rendszer kapcsolatának meghatározása; — a vállalati előrejelzés metodikáját befolyásoló főbb tényezők feltárása, elemzése, gya­korlati kapcsolódási pontjainak meghatározása; a speciális rövidtávú vállalati előrejelzési módszerek hazai adaptációjára vonatkozó javas­lattétel, a metodikai és gyakorlati alkalmazási feltételek kifejtésével; — a prognosztikai megbízhatóság komplex problémakörének értelmezése és közelítési módja; — a jóság fogalmának bevezetése, értelmezése, elemeinek meghatározása (e terminológia még további vita tárgyát képezi); — az ontológiai­ és gnoszeológiai töltésű valószínűség-értelmezésen alapuló statisztikai és hipotetikus valószínűség fogalmának bevezetése, értelmezése; — a statisztikai valószínűséghez kapcsolódó hibaszámítás gyakorlati alkalmazására tett javaslat, s a statisztikai egyensúly vizsgálatának módszertani és alkalmazási kérdései; — a hipotetikus valószínűség vizsgálatának intuitív módszerei.

Next