PROGNOSZTIKA - A MTA Jövőkutatási Bizottsága és Kutatásszervezési Intézete - Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Prognosztikai Szakosztálya kiadványa (1985)
1985 / 1-4. sz. - Testületi munka - Kovács Géza: Elgondolások és tervek a Jövőkutatási Bizottság 1986-1990. évi munkájához
nak megfelelő mértékben foglalkozzunk a jövőkutatás önálló tudományágként vagy tudományterületként való kezelésének és elfogadtatásának a problémájával. Részint azért, mert valószínű, hogy ezen a fejlődési szakaszon — ami úgy tűnik, a hazai tudományfejlődésben a jövőkutatáson túlmenően is megkerülhetetlen, és ami rengeteg jobban is hasznosítható energiát emészt fel — már végleg túljutottunk. Részben pedig azért, mert a mai és jövőbeni időszakban is tartalmi munkánk színvonalától, társadalmi hasznosságától függ majd elsősorban tudományunk elismerése. Nem mellékes az sem, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés szükségszerűen és fokozott mértékben fogja kikényszeríteni a jövővel való elmélyültebb foglalkozást, s vele a jövőkutatásra való fokozott mértékű támaszkodást is. Nehéz lenne ugyan kétségbe vonni annak indokoltságát, hogy az elmúlt években a gyakorlati gazdaságpolitikában és politikában túlzott mértékben álltak előtérben a nagyobbrészt rövid és középtávú problémakezelést igénylő egyensúlyi kérdések, még nehezebb volna kétségbe vonni, hogy problémáink megoldása fokozott mértékben igényel távlati gondolkodást a jövőben és hovatovább a társadalomtudományok, köztük a közgazdaságtudomány deformálódását eredményezi az, ha nem vállalják fel megfelelő mértékben a jövővel, benne a távolabbi jövővel való foglalkozást. Amennyiben viszont felvállalják — és szükségszerűen fel kell vállalniuk — ez növelni fogja a jövőkutatás iránti igényeket is. A tartalmi kérdésekkel való foglalkozás előtérbe állítása vezetett bennünket a Jövőkutatási Bizottság strukturális továbbfejlesztésére tett javaslataink kialakításánál is. Javaslatainkat bizonyos korrekciókkal az Osztály elfogadta. Részint a jövőkutatás tartalmi továbbfejlesztése és a gyakorlat által megfogalmazható igények kielégítése miatt, részint az Osztálynak — az előzőektől nem függetleníthető — ama állásfoglalásához igazodva, miszerint „minden tudományágnak magának kell a jövő felé orientálódnia" erősítettük a Jövőkutatási Bizottság interdiszciplináris, sőt multidiszciplináris összetételét. Olyan társadalomtudományi irányokban léptünk előre, amelyek eddig hiányoztak a bizottságunkból, mint pl. a jogtudomány, a pedagógia tudománya és olyan irányokban is, amely tudományágak és a mögöttük levő gyakorlati területek különösen generáló elemei a jövőnek. Ez utóbbihoz tartoznak pl. a műszaki tudományok (benne a település-, és a vízrendszerek fejlesztésével foglalkozó tudományok), továbbá a biológia, az orvostudományok, a hadtudományok stb. E területekről olyan neves szakértőket vontunk be, akik már korábban is foglalkoztak jövőkutatással, szerepeltek jövőkutatási konferenciáinkon. A jövőkutatás strukturális továbbfejlesztését összekötöttük a fiatalabb, s egyben az ún. váltó generációhoz tartozó jövőkutatók részarányának további növelésével és ügyeltünk arra is, hogy részt vegyenek a Bizottság munkájában olyan intézmények jövőkutatással foglalkozó tisztségviselői, amelyek ténylegesen foglalkoznak jövőkutatással, vagy ahol felhasználják a jövőkutatók munkáit, legyenek ez utóbbiak prognózisok jövőképelemek vagy komplex jövőképek. Emellett biztosítottuk a megfelelő arányú részvételt azoknak is, akik korábban egyénileg „szabadúszóként" foglalkoztak jövőkutatással, s a szükségletnek megfelelően kapcsolódtak különböző intézményekhez, alkalmi teamekhez. A Jövőkutatási Bizottság a továbbiakban is támaszkodni kíván azoknak az odaadó munkájára, akik az előző periódusban tagjai voltak a Jövőkutatási Bizottságnak, ám az újban nem maradtak a tagok sorában; továbbá azokra is, akik lelkesen dolgoznak jövőkutatási területen és a tudományos fokozat megszerzése után a következő periódusban a Jövőkutatási Bizottság tagjainak sorába kerülhetnek, növelve a váltógeneráció további részarányát, s bővítve a Bizottság tudományági összetételét. A Jövőkutatási Bizottság javaslatát némileg módosítva, az MTA IX. Osztálya az alábbi bizottsági névsort hagyta jóvá: Elnök: dr. Kovács Géza, a közgazdaságtudományok doktora, egyetemi tanár, a M. K. Közgazdaságtudományi Egyetem Népgazdasági Tervezési Intézet Jövőkutatási Osztályának a vezetője.