PROGNOSZTIKA - A MTA Jövőkutatási Bizottsága és Kutatásszervezési Intézete - Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Prognosztikai Szakosztálya kiadványa (1985)
1985 / 1-4. sz. - Testületi munka - Gidai Erzsébet: Jövőkutatás a Prognosztikai Szakosztályban
GIDAI ERZSÉBET: JÖVŐKUTATÁS A PROGNOSZTIKAI SZAKOSZTÁLYBAN Az SZVT IV. Tisztújító Közgyűlése újraválasztotta és részben átalakította az SZVT vezetését és tevékenységét. Az 1986. február 15-iki választó ülést megelőzően sor került a szakosztályok vezetőségeinek újraválasztására is. A tisztújító közgyűlések előtt — ahogyan ez szokásos — értékelték, számot vetettek az eddigi tevékenységükkel és új programokat, terveket készítettek a szakosztályokban. A prognosztikai Szakosztály is összegzett, értékelte munkáját, foglalkozott a jövőjével, s tette mindezt nem csupán a kötelező beszámolók regisztrálási szabályai szerint, hanem az általa képviselt tudományág helyzetének elemzésével, a társasági élet kritikai értékelésével és — az előrelátás mellett — az előbbre lépés igényével is. Egy tudományág intézményesült rendszerének működése jó tükörképet ad a tudományág helyzetéről, fejlettségi szintjéről, s magán hordja a szakmai viták sajátosságait és megítéltetésének jegyeit. Ez a kép jól illeszthető a hazai jövőkutatást lassan 20 éve képviselő társasági szervezetre, a Prognosztikai Szakosztályra. Ha képzeletbeli koordinátarendszerben meghúznánk fejlődésének trendvonalát, jól nyomon követhetnénk rajta a jövőkutatás körül folyó viták trendmódosító hatásait, így a tudományág fellendülésével együttjárt az intézményesülés kiterjedése, és a visszaesés folyamatában gyakran előtérbe került a más szervezetekbe való „beintegrálás" igyekezete. A jövő iránti érdeklődésnek ezek az „éhség-jóllakottság" fázisai arra is ösztönöztek, hogy a jövőfeltárás viszonylag kisszámú művelője újra és újra átgondolja helyét, összegezze az eredményeket, és — a szellemi összecsapások darwini törvényeinek érvényesülése nyomán — megmaradjon, szaktudásában stabilizálódjon, a tudományos közéletben küzdőképessé és ellenállóvá váljon. Ennek köszönhetően napjainkban a döntéshozatal egy lényeges és realizálható eszközévé a jövő feltárása, az előrejelzések, ill. a jövőképek alkotása válik. A Szakosztály is ezt a folyamatot szolgálja célkitűzéseivel, amelyeket megalakulása (1969) óta vall magáénak: a prognosztika tudományágának fejlesztése és gyakorlati alkalmazásának elősegítése; a jövőkutatással foglalkozó szakemberek tapasztalatcseréjének, együttműködésének, társadalmi aktivitásának szervezése és összehangolása. A Szakosztály sokoldalú, interdiszciplináris tevékenységet folytat, és mint a jövőkutatás egyik meghatározó hazai szervezeti központja, fontos szerepet tölt be az új tudományos eredmények, ill. az új prognosztikai módszerek gyakorlati alkalmazásának terjesztésében, mind makrogazdasági, mind vállalati szinten. A prognosztikai kutatások eredményeinek átültetése a gyakorlatba, s ezzel a döntések hatékonyságának emelése a Szakosztály alapfeladatát képezik. A Szakosztály tudományos tevékenységében jelentős szerepet tölt be az MTA Jövőkutatási Bizottságával történő aktív együttműködés.