Pilch Jenő (szerk.): A magyar katona. Vitézségünk ezer éve 2. (Budapest, 1933)
Tizedik rész. I. Ferenc József kora
455 VIII. A KATONAI MÁRIA TERÉZIA-REND MAGYAR VITÉZEI. Azokban a válságos és igen nehéz időkben, amikor a pragmatica sanctio érvényre juttatásában Mária Terézia mellé álltak áldozatrakész népei, leginkább a hadsereg volt soha meg nem szűnő hűségével és vitézségével a trón legkiválóbb támasza. A bölcs királynő tehát kereste azokat az eszközöket, amelyek egyrészt a hadsereg kipróbált vezetőinek, a tiszteknek, méltó és nyilvános megjutalmazására alkalmasak lehetnek, másrészt a hadsereg lelkesedését ébren tartják, tetterejét fokozzák, a vitézségben nemes versenyre buzdítanak és így nagy tetteket és fényes eredményeket szülnek. Megalapította tehát a katonai Mária Terézia-rendet, azzal a céllal, hogy az imént említett katonai erényeket felfokozza. Ebben a tekintetben nem is csalódott, mert a rend az alapítását követő háborúkban bámulatos erejű rúgója lett a hadsereg tisztikara és a csapatok vitézségének. És bár a rend elnyerését nehéz feltételekhez kötötte, megnyitotta az utat minden tiszt számára s a rendhez oly rendkívüli előnyöket kapcsolt, hogy azoknak elnyerése a világháború befejezéséig minden tiszt leghőbb vágya volt. A rend alapításától a világháború befejezéséig a császári-királyi, illetőleg a cs. és kir. hadsereg belföldi tagjai közül összesen 1069 tisztnek ítélték oda a rend nagy-, parancsnoki (közép) és lovagi keresztjét. A nagykeresztesek száma 44, a parancsnoki kereszteseké nő, a lovagoké pedig 915 volt. Ebből magyar honos volt 4 nagykeresztes, 14 parancsnoki keresztes és 165 lovag. Az első felavatás 1758 március 7-én ment végbe a bécsi császári palotában. Ezen a magyar tisztek közül gr. Nádasdy Ferenc és gr. Hadik András lovassági tábornokokat a rend nagy keresztjével díszítették fel. Nádasdy Ferencben, akinek fegyvertényeit a sziléziai és osztrák örökösödési, valamint a hétéves háború leírásánál már ismertettük, olyan hadi erényekben gazdag magyar huszártábornokot tüntettek ki, akit harminc nehéz esztendő folyamán szerzett diadalok fénye ragyogott körül. Személyes bátorsága és merészsége általános bámulat tárgya volt. Az alig 24 éves őrnagyot vitézsége emelte ki az ismeretlenség homályából. Vasmarokkal szedte rendbe csapatait, reformálta a magyar huszárságot, amelynek elismerést szerzett és arra ösztönzött másokat is, hogy utánozzák ezt a pompás fegyvernemet. Tetteitől egész Európa visszhangzott; messze földön ismertté lett és keresett alparancsnokká vált. Képességei igazán a harmadik sziléziai, a hétéves háborúban érvényesültek, amikor egy seregtest élére állították. Hadik András 21 hadjáratban vett részt. 1734/35-ben már a Rajna mellékén kitűnt kisebb portyázásaival. Végigküzdötte III. Károly második török háborúját, amelyben rettenthetetlen bátorságával nagy sikereket ért el. Az osztrák örökösödési háborúban különösen kitűnt 1744-ben Wormsnál, majd 1748-ban, mint tábornok, Berg-op-Zoomnál. A hétéves háborúban,