Budapesti közigazgatási és üzemi útmutató 1941 (Budapest, 1941)

Ügyosztályok, központi hivatalok és elöljáróságok működése és szervezete 1940-ben

Gellért József, Csulák János, Lukács Miklós mérnökök ; Szabó Kálmán, Salamon Adorján, Szabó István, Andrássy László, Vörös Tihamér, Vatai István, Dreiacker Ferenc segédmérnökök ; Gergely József, Juhász Elemér, Krompecher Andor, Márai Sándor, Máté László, Szakács László mérnökgyakornokok ; Bánóczy Béla műszaki felügyelő­; Csákó Lajos, Süveg László műszaki tisztek ; Biró László segédhivatali igazgató ; Mentes Béla kezelő ; Zander Adél kezelő­főtiszt ; Jurisits Aranka kezelőnő ; Forgács Ferenc, Kalmár Károly, Török Ágoston, Paksi Elemér, Holly Lajos, dr. Cseffalvay László havidíjas hivatalnokok. C) Közszállítási és kertészeti alosztály. Alosztályvezető : Cziprián Gyula műszaki tanácsos. Beosztva : Péch István főmérnök ; Patacsi Béla, Konkoly Lajos mérnökök ; Dörre Sándor műszaki főtiszt; Csete Józsefné kezelőnő ; Kristóf János havidíjas hivatalnok. —• D) Csatornaépítési alosztály. Alosztályvezető: Szabó János műszaki főtanácsos. Beosztva: Eszterhás Gyula, Hunyady Domonkos főmérnökök ; Szablya Ferenc, Dallos Béla, dr. Kiss Zoltán, Zsitvay Imre mérnökök ; Szerényi László, Kátai István, Fekete Győző, Kozmann Tivadar, Várhelyi Sándor segédmérnökök; Pálos Jenő, Salamon László, Veres Károly mérnökgyakornokok; Zana Andor műszaki tiszt; Kloss Erzsébet kezelőnő. — Csatornafenntartási kirendeltség. Vezető: Liptay Gyula főmérnök. Beosztva: Földeák Zoltán főmérnök ; Szelényi László segédmérnök ; Virágh Bálint mérnök­gyakornokok ; Zábori Dezső műszaki tiszt. — Csatornatisztítási kirendeltség. Vezető: Tóthpál Endre főmérnök. Beosztva: Kosztka Mihály, Erdélyi József mérnökök ; Benedek Sándor műszaki főtiszt; Szabados Jenő kezelő; Szilágyi Tibor havidíjas hivatalnok. — E) Vízépítési és általános csatornázási alosztály. Alosztályvezető: Demeter Dezső műszaki főtanácsos. Beosztva: Licskó Pál, Reidner Leodegárd műszaki tanácsosok ; Barla Vilmos, Rékai Béla, Borsos József, Bogárdi Antal főmérnökök ; Glósz Lajos, Hanusz Károly, Praxa László, Bánhidi Béla mérnökök ; dr. Tarján Artur, Gyürey Ferenc segédmérnökök ; Kucsma Károly iroda­főtiszt ; Balló Ferdinánd irodatiszt; Varga György, Hámori Mihály kezelők ; Pál Ferenc havidíjas hivatalnokok. — F) Városmérési kirendeltség. Vezető: Benke Balázs műszaki tanácsos. Beosztva: Udvarhelyi Ármin, Botond Béla főmérnökök ; Szendefi József, Nagy Imre mérnökök ; Hőnyi Ede, Gáldi Béla, Veress Aladár, Valtinyi László, Sztankóczy Imre, Lippich László, Tok­es Sándor, Gerlai Jenő mérnökgyakornokok; Kovács József műszaki gyakornok ; Autók János kezelő ; Huszár Erzsébet, Monostori Dezsőné kezelőnő ; Pirovich József, Farkas József havidíjas hivatalnokok. — Ügyosztályi kezelőiroda. Irodavezető: Fromm Anna kezelőtiszt. Beosztva: Búza András irodatiszt ; Kern Pálné kezelőtiszt. A VÁROSRENDEZÉSI ÉS MAGÁNÉPÍTÉSI ÜGYOSZTÁLY 1940. ÉVI MŰKÖDÉSE. 1940 május 1-én új Építésügyi Szabályzat lépett életbe. Az új Építésügyi Szabályzat a városrendezési és magánépítési ügyosztály hatáskörét új munkakörökkel növelte. Az ügy­osztály a polgármester rendelkezése alapján havonkint tartott építésügyi és építésrendőri szakértekezleteket és részletesen letárgyalta az új Építésügyi Szabályzattal kapcsolatos újabb teendőket. Nem csekély részben ennek volt köszönhető, hogy az Építésügyi Szabályzat újabb rendelkezéseit minden zökkenő nélkül lehetett alkalmazni. Az ügyosztály a rendelkezésére bocsátott nagyobb hitelkeretnek megfelelően szervezte meg és végezte el a városmérési munkálatokat. Különös figyelmet érdemelnek azok a tervezési munkálatok, amelyeket az ügyosztály a városrendezési ügykörben folytatott és amelyek a városfejlesztési terv, valamint az időköz­ben megjelent új Építésügyi Szabályzat szellemében hivatva lesznek a főváros jövőbeni fejlődését a korszerű követelményeknek megfelelően irányítani. Ugyancsak folytatta az ügy­osztály azoknak a tervmódosításoknak a feldolgozását, amelyek a forgalmi úthálózat meg­állapításával kapcsolatban szükségessé váltak. A Svábhegyen külön területet jelölt ki a bizottság a mind nagyobb számban épülő üdülőszállodák részére és így ezen a vidéken mintegy külön szálló­övezet áll majd az építtetők rendelkezésére. A szabályozási tervek és a beépítési javaslatok közül említésre méltó az Üllői­ útról a Gyömrői­ úton át a ferihegyi közforgalmi repülőtérre vezető főforgalmi útvonal és környékének rendezése, a Szent István­ körút—­­Tátra-utca—Wahrmann-utca—Kárpát-utca—Dráva-utca és Csáky-utca által határolt terület szabályozás módosítása és felépítési módja. Hasonló szabályozási és beépítési javaslatok történtek az Erzsébet királyné-útja és Rákospatak-utca közötti részre vonatkozóan, a Margit­­körút—Zárda-utca—Buday László-utca és Mechwart-liget által határolt területen, a Thököly-út— Francia-út—Kerepesi-út és Stefánia-út közötti részen. Az ügyosztály jelentős munkát végzett a telekfelosztások, a határrendezések és a kisajátítások terén, intézte a székesfőváros telekvásár­lásait és csere útján is szerzett meg telkeket. A különböző telkek felhasználására vonatkozóan több jelentős javaslatot tett az ügy­osztály. A javaslatok alapján a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az Országos Frontharcos Szövetség, a Budapesti Kisipari Hitelintézet, a honvédség protestáns egyházi szervezete, a Fővárosi Statisztikai hivatal és más intézmények is megfelelő telkekhez jussanak. Az óbudai Árpád-híd építésével összefüggő telekszabályozási kisajátítási és egyéb teendők ellátását szintén az ügyosztály végezte. 96

Next