Katona Béla: Magyarország közgazdasága. Pénzügyi és közgazdasági évkönyv 1915. évről (Budapest, 1916)
II. Fejezet. Nemzetközi vonatkozású ügyek
II. FEJEZET. Nemzetközi vonatkozású ügyek. Az az anarchia, mely a nemzetközi vonatkozású ügyekben már a háború első idején mutatkozott, a lefolyt év kezdetén még vigasztalanabbra fordult. Nemcsak arról van szó, hogy a világháború alatt — ami még érthető volt — elszakadnak a nemzeteket egybefont szálak és kötelékek. Az a fenyegetés hangzott föl a két hadviselő táborból, hogy ez a szakadás még a háború után is állandósittassék, hogy Európa hosszú időkre, — sőt a leggyűlölködőbbek szerint, örökre — két ellenséges táborra szakadjon, melyek a csaták zajának elmúlta után gazdasági téren egymás ellen folytatják a gyilkos harcot. Fölmerült a középeurópai vámunió gondolata és ezzel szemben az entente-hatalmak ellen vámuniójának az eszméje. Ennek az örvénynek az ásásán dolgoztak, innen is túl is, az év első felében. Ennek a küzdelemnek a jegyében történt február 18-án a búvárhajók háborújának bejelentése, a Dardanellák ostroma, mely a március 18-án vívott tengeri csatával indult meg, május 23-án az olasz hadüzenet és tetőfokra hágott az izgalom a Lusitania elsülyesztésével, mely a nagy küzdelembe bevonta Észak-Amerikát. És ebbe a fenyegető örökös bellum omnium contra omnesbe tartozott Japán állásfoglalása, mely egész Keletázsiát a sárga faj, a kínai birodalmat Japán részére igényelte. Az év közepe felé bekövetkezett a nagy fordulat: a gorlicei áttörés, a galíciai és orosz-lengyelországi diadalok, melyek a katonai helyzet gyökeres megváltoztatásával, illetve az entente fölényének megrendítésével, kiküszöbölte az örökös gazdasági harc előföltételét, azután pedig a Balkán-offenziva fényes sikere, mely a hamburg-bagdadi gazdasági harcvonal és egy nagy „zárt gazdasági terület“ megteremtésével meghiúsította a középeurópai hatalmak kiéheztetésé-