Hennyey Vilmos: A magyar posta története (Budapest, 1926)
Negyedik rész
213 A közönséget kiszolgáló postahálózat fejlődéséről a következő statisztikai adatok adhatnak szemléltető képet: Postahivatal*) Ügynökség Gyűjtőhely kalauzposta postahely 1887-ben .............. 4019 — — 60 4079 1896-ban .............. 4054 (1901-ben 6) (1900-ban 42) 368 4422 1907-ban .............. 4462 528 93 535 5618 1914-ban .............. 4751 1293 655**) * 665*** 6774) Eszerint egy postahely 1887-ben 756, 1914-ben 461 km* területre és 1887-ben 4517, 1914-ben 2962 lakóira esett. A faluzó levélhordó járatok száma az első évben, 1893-ban 48, 1907-ben 664, 1913-ban pedig 693 volt. E járatok 1893-ban 48, 1914-ban már 1103 községet érintettek. Azoknak a községeknek száma, amelyek részére az arra közlekedő közúti járat záros táskában közvetíti a postaanyagot, 1896-ban 207, 1914- ben 357 volt. Ezenkívül működött 1914-ben 132 tanyai levélgyűjtő és 145 vasúti állomás, amely ajánlott levelek felvételét teljesítette. A postahivatalok, gyűjtőhelyek, kézbesítő s gyűjtőjáratok létesítését egyes esetekben, a községek, uradalmak vagy magánosok meghatározott vagy határozatlan időre szóló hozzájárulásai segítik elő. A posta az egész országot bevonja hálózatával s ezért tulajdonképeni teendőin a levélposta, illetve postacsomag, postautalvány s utánvétel, a postai megbízási és a külföldi hírlapokra való előfizetési szolgálaton kívül más teendőkre is kiterjesztette működését. Ilyen a postatakarékpénztári és cheque* solgálat, amelyet 1890-ben 3828,1914-ben 4731 postahivatal látott el, a vámeljárás és fémjelzés közvetítése a külföldről érkező postacsomagokra nézve 34 hivatalnál, a várófelülbélyegzés, amellyel 1890-ben 8, 1914-ben 15 hivatal volt megbízva, a csapadékmérés, amelyet a rendelkezésre bocsátott készülékek segítségével 1890-ben 74, 1914-ben 145 hivatal végzett, ezenkívül a postahivatalok árterületek mentén a vízállásjelzési (1890-ben 32, 1903-ban 132) s a gazdaközönség érdekében időjóslási adatokt) (1892 óta 133, 1914-ben 411 hivatal) és a tőzsdei árfolyamok (1893-ban 223, 1914-ben már 682 hivatal) közzétételét eszközük. A vasúti zónajegyek behozatalakor Baross egyes postahivatalokat (1890-ben 144 hivatal) ezek árusításával bízta meg, amit azonban 1895-ben megszüntettek. Még megemlítjük, hogy 1892 óta, naponta délben az összes táviróhivatalokhoz a helyes zónaidőt jelzik a közönségnek is használatára. A postahivatalok fontos kiegészítését alkotják az értékczikk árusítók *) Az összes postahivatalok közt volt: 1887-ben 270, 1914-ben 321 kincstári hivatal. 1888-tól a kincstári hivatalok számát takarékossági okokból leszállították s mindazokat a hivatalokat, amelyek jövedéki bevétele 6000 forinton alul maradt, avagy amelyek bevétele a kiadás V« részét nem fedezte, postamesteri kezelésbe bocsátották. A kincstári hivatalok száma ekként 1888-tól 1897-ig 230 körül volt, 1898-ban 262 s innen évrőlévre emelkedik.. A hivatalok közt volt továbbá: 1896-ban 1907-ben 1914-ben csak postaszolgálattal..................... 2911 2447 1937 * táviró » ..................... 945 » telefon » ..................... 234 posta és táviró szolgálattal .......... 1053 706 415 posta és telefon * ............. 90 543 999 táviró és telefon » .............. — 12 posta, táviró és telefonszolgálattal — 758 1389 Egyes kis helyeken a postahivatal ellátását a vasúti állomás kezelőjére bizzák, igy már 1893-ban 147 községben a posta és vasúíz állomás kezelése egy kézben volt egyesítve**) Utóbbi időben felmerült inconvenienciák miatt, a gyűjtőhelyek felállításával felhagytak. ***) Közte 8 hajómozgóposta ’) Ez összegben még benfoglaltatik 132 tanyai levélgyűjtő és 145 ajánlott levelezés felvételével megbízott vasúti állomás száma. 2) L. az 1889. XXXIV. t. cikket a cheque és clearing forgalomról. 1) Időjósló táviratok és a tőzsdei árfolyamjegyzések házhoz kézbesítésére, magánosok havidíj mellett előfizethetnek.