Hennyey Vilmos: A magyar posta története (Budapest, 1926)
Negyedik rész
216 rendeztek be utasszállító, Senj és Gospic között külön csomagszállító gépkocsijáratokat. 1913 végén 12 vonalon 717 üzemkilométer hosszban volt ily személyszállítás több mint 50.000 utas forgalommal. Az egész postai gépkocsi üzemben 1913-ban 76 darab tricycli és 10 darab voiturette a levélgyűjtésnél, 86 darab 16 HP és 6 darab 25 HP gépkocsi a helyi postai szállításban, végül 32 darab combinált postai személyszállító automobil a helyközi forgalomban, összesen 210 gépkocsi volt alkalmazásban. Vidéken a közutakon, a posta szállítására a helyben szokásos, s az értékek elhelyezésére szolgáló záros ládával felszerelt könnyű kocsikat, nagyforgalmú vonalakon kivételesen külön e célra készült (kariol stb.) kocsikat is használnak. A szállítást a postamesterekre bízzák, akik erre pályázati kérvényükben tesznek külön ajánlatot.*) A kincstári postahivatalok mellett a szállítást külön »szállító postamesterek» látják el, újabban 1899-ben, megállapított szabványszerü postai járműveken, amelyeket 1897 óta ugyanők szolgáltatnak és fentartanak. Budapesten e szabványszerü járműveket a kincstár állítja és gondozza, a lóistálló itt még magánvállalkozásban van ugyan, de 1897 óta állami felügyelet alatt, állami kezelésbe vétele pedig már régebben tervben van. A mozgópostai járművek előállításáról a fővonalakon a postai kincstár gondoskodik, a kalauz postakocsik előállítása az illető vasúti igazgatóságok kötelessége. A fejlődést a következő táblázat jelzi: A kincstári postakocsikat Budapesten 1898-ban vették állami gin dózisba s a budapesti járműtelepre bízták, ahol a javítások házi eszközlésére bognár, kovács stb. műhelyeket rendeztek be. Ezt a telepet az automobilok bevezetése után kibővítették, és 1912-ben országos hatáskörrel mint központi járműtelepet(*) újra szervezték. Ugyanez van megbízva 1912 óta a géprendszerű levészekrények kezelésével, gondozásával és javíttatásával. A postai járműtelep elhelyezésére legutóbb megfelelő telkeket szereztek, az építkezést legközelebbre tervezik. Táviró és telefon fejlesztése. Az egyesített intézetre nagy feladat várt egyrészt a pénzügyi okokból elmaradt táviró fejlesztése és átalakítása, másrészt az akkor felszínre került telefon meghonosítása körül. Az első fontos lépés ez ügyben az 1888. évi XXXI. t.-cz. megalkotása volt, amely a távírók, a telefon és a villamos jelzők létesítését az állam fentartott jogai közé sorolta.***) Az ingatlanok tulajdonosait kötelezi, hogy a közhasználatú távíró- és telefonvezeték elhelyezését és felerősítését földjükön és épületeiken díjtalanul tűrni tartoznak, ami e vezetékek létesítését lényegesen megkönnyíti. Egyúttal e hírszolgálati berendezések védelme czéljából az erős áramú világítási és erőátvételi berendezéseket miniszteri *) A postamesternek 1894 óta a szállítás albérbe adását engedik meg méltánylandó esetekben. *) Az emelkedés csak látszólagos, mert Te számokban Tujabb szolgálatok eszközei, a levélgyűjtő- és csomagkézbesítő kocsik, az automobilok, sőt a kerékpárok is benfoglaltatnak (1914-ben: 125 levélgyűjtő, 570 csomag kézbesítő kocsi, 228 automobil és 970 kerékpár). A kincstár tulajdonában 1914-ben 1555 közúti jármű volt. *) A háború előtt 1913-ban 4226.) Ebből a vasutak tulajdonában 1889-ben 119, 1914-ben 466. **) A járműtelep gondozása alatt : 412 lófogatú kocsi, 161 budapesti gépkocsi, 63 vidéki gépkocsi, 409 budapesti kerékpár, 316 vidéki kerékpár, 711 kézikocsi, továbbá 1141 budapesti és 4049 vidéki levélgyűjtő szekrény. Ugyancsak a járműtelep gondoskodott a fővárosban az automobil és levélgyüjtő járatok föntartásáról is. ***) A távirók berendezését és üzemben tartását 1847 január 25-én kelt 2851. számi rendeletével még az osztrák udvari kanczellária nyilvánította az állam fentartott jogának 1887 18961 1907 1914 Postaszállitásra használt közúti járművek 3124 2791 38141 48121) Postai szállításnál alkalmazott lovak.. .. 4214 3795 4229 3697*) Mozgó postakocsik ..................................... 259 462 636 73&3)