Pajtás, 1946 (1. évfolyam, 1. szám)
1946-12-20 / 1. szám
Abo, a színészek •/. oncukorban kapják a fizetést Ha kíváncsi gyerek az udvar felől ,,i :'io na és belesne a Vilma király' • ....őház nagytermébe, az asztal is ülő tanárképű felnőttek és a szurkoló kisdiákok láttára, bizonyára valami nagyon fontos vizsgára gondolna, ahol zord szekundákat osztogatnak. Ha bemerészkedne a kivilágított terembe, még jobban elrémülne. A 10—12 éves fiúk orra alatt hatalmas bajuszok éktelenkednek. Az egyik rövidnadrágos, kis pisze gyerkőc nem elégedett meg a bajusszal, még torzonborz szakállt is ragasztott. Mi ez? Elvarázsolt gyerekek klubja, vagy valami farsangi jelmezbál? Nem, nem, ez az úttörők színjátszóversenye. Soha ilyen nem volt még Magyarországon. Ez az első kísérlet. Nem hivatásos gyerekszínészek, akik ott a dobogón játszanak, hanem egyszerű munkások, tisztviselők gyerekei, akik saját maguk szórakoztatására, kedvtelésből tanulták be a kis jeleneteket. Lássuk, mit tudnak? ■ • ’ Csoszogi bácsi feltámadása: József Attila egyik bűbájos kis jelenetét játszák a színpadon. Csoszogi bácsi, a goromba, de aranyosszívű suszter fő maga tiltakozik ellene legjobban, hogy cipésznek szólítsák) híres, nevezetes orvosa a külvárosi szegény gyerekek össze-vissza foltozott cipőinek. Ő az, aki a szegény emberek cipőjét olcsón, a szegény gyerekekét pedig ingyen javítja. A nagyon szegény, apátián anyátlan árváknak, akik ötven filléressel fizetnek, forintosból ad vissza. Ez Csoszogi bácsi rendes tarifája. Csoszogi bácsinak, a derék külvárosi suszternak, annyi haldokló cipő utolsó reménységének földi élete után, bizonyára angyalszárnyú kisfiúk és kisleányok javítják meg cipőjét, amit ezen a földön a sok ingyenmunka miatt sohasem tudott megvarrni. — Nem tudod Csoszogi bácsi címét? — súgja oda társának egy kis szőke lányka. Lyukas cipőjéből kilátszik a lába újja, ugyancsak ráférne a javítás. Csoszogi bácsi címét sajnos, senki nem tudja megmondani. Pedig de sok gyerek felkeresné. Mátyás király szalámit eszik. Csoszogi után Mátyás király és a gyevi bíró lép a színpadra. A gyevi bíró afféle, a nép zsírján hízó ingyenélő, aki külön jusst követel magának mindenből. De az álruhás Mátyás mérésre tanítja. Gyevi derék népét megjutalmazza, de a bírót, aki annyiszor vonta ki magát a nép sorsából, nem részesíti ajándékban. Sőt, mivel világéletében úgysem dolgozott, az igazságos Mátyás munkára fogja. Mátyás a gyevi kocsmában ürizgeti poharát kísérőjével és néhány falusi legénnyel. Nagyokat isznak a mulatozók. Mátyás király előkotorássza fanyelű bicskáját és jókorát kanyarít a fehér cipóból és a szalámiból. A többiek közben mondják szerepüket s csak félszemmel oda-oda pislantva lesik, hogyan fogyasztja el a Mátyás királyt játszó társuk az egész tányér szalámit Ha félbeszakíthatnák szerepüket és szólhatnának, bizonyára azt mondták volna: — Meghalt az igazi Mátyás, oda az igazság! Új szerzőt avatnak. A gyermek színjátszó-verseny során mutatták be először a zuglói úttörők Lenkei Péter IV. c. gimnazista jelenetét, aki Petőfi: «Egy gondolat bánt engemet...» című költeményét írta át színpadra. A fiatal szerző élete első tiszteletdíjaként tejkonzervet és szaloncukrot kapott. Vége az előadásnak. A kis színészek izgatottan várják a bírálóbizottság döntését és a jutalmakat. Olyan csend van, hogy még a légyzümmögést is meg lehetne hallani, amikor az eredményt kihirdetik. Az első díjat, egy kabátot és egy pár cipőt a pestszentimrei úttörők színjátszócsapata kapta. A második díj: egy kabát, a Szikra gyermekotthoné. A harmadik díjat, egy pár cipőt, az V. kerületiek viszik el. Leírhatatlan az öröm, ami a győztesek szemében csillog. Csupa boldog arc. A díjnyertes együttesek ott a helyszínen mindjárt el is határozzák, hogy melyik csapatbeli pajtásuknak szereznek a meleg ruhadarukkal és cipőkkel igazán szép és kellemes karácsonyt. Végül minden szereplő szaloncukrot kap. Az úttörők színházának művészei az ilyen fizetést szeretik legjobban. Mindannyian szeretünk moziba járni. De csak nagyon kevés gyermeknek áll módjában megválogatni azokat a filmeket, amelyeket megnéz. Ez a rovat tanácsadással szolgál minden olvasónknak- Akárcsak a felnőttek újságjainak filmrovata, elmondja véleményét a bemutatásra kerülő darabokról és útmutatást nyújt, melyiket érdemes megnézni. Természetesen itt csak olyan filmekről lesz szó, amelyek érdekelnek benneteket és mindenképenkellemes és hasznos időtöltést jelentenek. Persze, nagyon szeretnénk, ha ti is megírnátok a véleményeteket az itt ajánlott filmekről, vagy esetleg felhívnátok figyelmünket olyan darabokra, amelyeket érdemes lenne a gyerekeknek megnézni. Fiúk a gáton. Ennek a filmnek történelmi háttere van. 1905-ben a «Potemkin» cirkáló legénysége fellázadt az embertelen bánásmód miatt. Amikor a felkelőket leszerelték, a hajó egyik matróza, aki nem volt hajlandó szabadság nélkül élni, megszökött. Két tízéves kisfiú segítségével sikerült,kijátszania a cári rendőrség kopóinak figyelmét és csatlakozott azokhoz a bátor férfiakhoz és nőkhöz, akik a népet elnyomó zsarnokság ellen harcoltak. A két gyermeket: Gavrilt, a szegény halász unokáját és Petyát, a tanfelügyelő fiát, ugyancsak ott találjuk közöttük. Lőszert szállítanak a zsarnokság ellen küzdőknek. Megható jelenetekben mutatja be a film, hogyan váltaz elkényeztetett «gimnazista úr»-ból önfeláldozó kis hős, aki élete kockáztatásával segít megmenteni matrózbarátját a börtönből. A filmet figyelmetekbe ajánljuk. Érdemes megnézni. ttjáts/zunk. Játszani a legnagyobb öröm és a játéknak is vannak mesterei. Aki ilyen mester akar lenni, vegyen részt játékegyetemünk tanfolyamán. A felsorolt játékok között bizonyára lesz olyan, melyet néhányan már félig-meddig ismertek. Nem baj, legalább felélénkül az emlékezetetekben. Rajta hát, üljetek ide körém, s ügyeljetek jól! A játékban résztvevők kört alkotnak, közülük az egyik, akinek a szemét bekötik, középre áll. Mielőtt a játék elkezdődnék, ennek a játékosnak néhányszor meg kell fordulnia, hogy elveszítse tájékozódó képességét. A körben ülő játékosok ezután még helyet is cserélhetnek. A bekötött szemű gyerek kezében labda van, s ezzel megdob valakit. Akit a labda ér, háromszor nyávog. A bekötött szemű játékosnak a hangról meg kell ismernie, hogy ki nyávogott. Ha nem találta el, visszaadják neki a labdát és újra próbálkozik. Ha sikerül felismerni a hangot, akkor az megy a középre, aki miákolt.