Pajtás, 1948 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1948-01-01 / 1. szám
Az ország vezetői nyilatkoznak az egyéves Pajtásról A Pajtás eddigi rövidke életében nemcsak a magyar tanulóifjúság legkedveltebb szórakoztató tagja lett, hanem ifjúságunk demokratikus neveléséből is kivette részét. Országvezető politikusaink is tisztán látják ezt s ezért örömnél nyilatkoztak munkánkról, az egyéves sajtás eredményeiről. Boldogan és köszönettel véltük az elismerő szavakat s ez arra ösztönöz bennünket, hogy eddigi munkánkat még nagyobb lelkesedédéssel végezzük. Bízunk benne, hogy ez sikerül, mert ott áll mögöttünk a demokratikus kormányzat, az úttörő mozgalom és sok-sokezer ifjú s valamennyiünknek egy a célunk: boldog Magyarország gondtalan ifjúság. Dinnyés Alajos miniszterelnek: Születése óta szeretetteljes érdeklődéssel kísérem az Úttörő Mozgalmat, úgyszintén annak központi lapját, a „Pajtás”-t. Most annak egyéves évfordulója alkalmából szerető üdvözletemet küldöm, s egyben azt a kívánságomat, hogy továbbra is folytassa céltudatos munkáját, a magyar tanulóifjúság demokratikus nevelése érdekében. (Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes: Üdvözlöm a Pajtást, a magyar úttörők lapját, abból az alkalomból, hogy hasznos működésének első évét befejezte. . . A Pajtás ez alatt az egy év alatt, nemcsak hasznosan szórakoztatta olvasóit, hanem egyben demokratikus irányban is nevelte a fiatalságot. Ránevelte őket a szabadság, a munka és hazájuk szeretőtére. A felszabadulás óta elért eredményeknek megbecsülésére, s egyben szorgalmas, kitartó és lendületes munkára, és tanulásra buzdította őket. Kívánom, hogy a Pajtás és a magyar úttörők még fokozottabban folytassák erősen, átütő sikerrel az ifjúúság nevelését. éSzakai ifi círpántni itt is zserenőkhelyettes. Az egyesztendős Pajtásnak szeretetteljes üdvözletemet küldöm. Gyakran kerül a kezembe és mindég vidám lélekkel olvasom ezt a kedves, kicsiny Újságot, amely elviszi a tanulóifjúság közé a magyar demokrácia tiszta szellemét és ráneveli az ifjúságot ennek a demokráciának a szeretőjére, megbecsülésére, hogy majdan ez az ifjúság erős támasza lehessen az új Magyarod szágnak, őrzője a nép szabadságának s lelkes építője a boldogabb, emberibb és szabadabb életnek. Ha majd a Pajtás kicsiny, ifjú olvasói felnőnek, boldogan gondolnak vissza erre a derűs kis újságocskára, amelynek köszönhetik, hogy emberibb emberekké váltak. # Ortutay ígyatn kultuszminiszter: A jó olvasnivaló egyik leghűségesebb pajtása, egyik legmegbízhatóbb útitársa azoknak a gyermekeknek, akik az igaz, a szép és jó országába akartak eljutni. Ez az ország nem lehet valami messzi tündérország, hazánkat is ilyenné kell alakítani. És ebben a munkában jelentős részt vállalt az a felnőtt, aki megfelelő olvasnivalót ad a gyermekek kezébe, és az a gyermek, aki szeret olvasni, így a Pajtás írói és olvasói is, — ezért melegen köszöntöm őkzet évfordulójuk alkalmából. (Deres Is)éter hannaldmininiszter : .A tanulóifjúság demokratikus szellemi nevelésében az Úttörő Mozgalomnak igen fontos feladata van. A mozgalom hivatalos lapja, a Pajtás, egy esztendő alatt derekasan és megalkuvás nélkül szolgálta, azt a szellemet, amelyben egyedül nevelhetjük föl fiatalságunkat, a jövő magyar nemzedékét. Jól tudjuk, hogy mindaz, amit a ma alkot, futóhomokra épül csak, ha az utánuk következő nemzedék nem ugyanazzal az elszántsággal, hittel és lelkesedéssel fejleszti tovább a magyar demokráciát, mint ahogy a mostani vezetők dolgoznak érte. Abban a reményben, hogy a Pajtás a jövőben is hű megőrzője lesz a demokrácia nagy és tiszta eszményeinek, a lap ifjú szerkesztői gárdájának sok sikert kívánok a további munkához. * Száz esztendő Most, amikor az új esztendő küszöbén a centenáriumi év kezdetén megállunk egy pillanatra, hogy végigtekintsünk az elmúlt száz esztendőn és előrevetunk egy pillantást a jövő felé, a megpróbáltatásokban és a dicsőséges küzdelmekben egyaránt mindig ott találjuk a magyar ifjúságot is. A hazájukat szerető fiatalok száz esztendővel ezelőtt éppen olyan lelkesedéssel szálltak síkra az osztrák elnyomás ellen, hazájuk szabadságáért, mint amilyennel a ma ifjúsága részt kér és részt vállal a háborúdúlta ország újjáépítésében. Száz esztendő ... Milyen viharokkal teli, nehéz száz esztendeje volt ez hazánknak. De hát melyik nem volt az egy ezredév óta? Dózsa, Táncsics, Petőfi népe kettős iga alatt görnyedt. Az osztrákok s főurak ültek a jobbágyok nyakán s ha moccanni mert, börtön, bitó volt rá a válasz. A szabadság utáni vágyat azonban nem lehetett elnyomni és 1848 március 15 én megmozdult az egész ország. Ez a nap s a rákövetkező hetek, hónapok nemcsak a magyar, hanem a világtörténelem legszebb napjai közé tartoznak s amíg ember él a földön, mindenkor tisztelettel emlékezik meg a magyar szabadságharcról és annak lánglelk ifjairól, akik mindennél többre becsülték népük szabadságát. Lelkesedésüknél és a szabadságba vetett hitüknél erősebb volt a császári seregek fegyvere. Legyőzték őket, de nem örökre. A szabadság eszméje kiolthatatlanul belegyökeredzett a magyar nép, a magyar ifjúság lelkébe s most, amikor száz esztendő után szabad hazában végre ismét szabadon élhetünk, hálatelt szívvel gondolunk eszményképeinkre, a márciusi ifjakra, a vörössapkás diákhősökre, és mindazokra, akik életüket, vérüket adták a szabadságért. A centenáriumi esztendő hajnalán minden magyar ifjúnak, minden magyar diáknak és diáklánynak csak egy fogadalma lehet: a 48-as hősök szellemében élni A feladatok ma sokkal kisebbek, mint amilyenekkel a száz év előtti diákoknak meg kellett küzdeniük. Nem kell fegyvert és dobverőt ragadnunk, hogy kivívjuk, megvédjük a szabadságot. 1848 ifjúságának a munka, a tanulás a fegyvere. S ha ezt becsülettel elvégzitek, méltó utódai lesztek 1848 diákhőseinek és fegyvernél is jobban védelmezitek demokratikus, szabad magyar hazánkat. Erre gondoljatok valamennyien, amikor Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor megkondulnak a harangok és a köztársasági elnök rádiószózatával átlépünk a dicsőséges 1848 századik évfordulójába, 1948 ba.