Pajtás, 1950 (5. évfolyam, 1-30. szám)
1950-10-01 / 19. szám
Vladimir Iljics Lenin korának legkiválóbb tanulója volt az lakóiéban is. Példát mutatott szorgalmával, negító készségével, mások megbecsülésével. Édesapja, édesanyja, de az egész családja nagy hatással volt már rá ifjú korában Édesapja Szimbirszkben volt iskolaigazgató. Az egész megye tisztelte és becsült édesapja is forradalmi gondolkodású volt. Nem szerette az álnokpakodást, képmutatást. Bátyját, Alexandrt, ІП. Sándor elleni merényletben való részhitel miatt letartóztatták. Édesanyja, mikor megtudta, azonnal Pétervárra utazott, hogy segítsen Alexandr helyzetén- a cári rendőrségen a rendőrkopó azt mondta Lenin édesanyjának: „Büszke lehet csemetéire: az egyiket felakasztották, a másikra is kötél vár". Mária Alexandrovos felemelkedett a székből és méltóságteljesen mondotta: „Valóban büszke vagyok rájuk!" Ilyen volt Vladimír Iljics Lenin családi köre. Kora ifjúsága óta azt látta, hogy szülei, testvérei küzdenek a cári önkényuralom ellen. * Nézzük meg, hogy Lenn elviére, a világ dolgozóinak példaképe hogyan tanult. Vlagyimir Iljics 9 és fél éves korában került gimnáziumba. Végig kitűnő tanuló volt. firettségijén aranyéremmel tüntették ki. Ez nem ment nála olyan könnyen, mint sokan hinnék. Iljics igen élénk gyerek volt. Szerette a hosszú sétákat, szerette a Volgát, a Szvijágát, szeretett úszni, fürdeni, korcsolyázni. Krupszkoje — Lenin felesége — így emlékezik meg róla: „Iljics egyszer elmesélte nekem: „Nagyon szerettem korcsolyázni, de mikor láttam, hogy ez a tanulás rovására megy, abbahagytam." Szenvedélyes olvasó volt, e könyvek lekötötték, magukkal ragadták. Az életről, ez emberekről meséltek, tágították e láthatárát, a gimnáziumi tanítás pedig unalmas, élettelen volt. Nagy akaraterőre volt szüksége, hogy a sok felesleges szamárságot be tudja vágni. De mégis ezt a szokást vezette be, hogy először a leckét tanulta meg s csak azután nyúlt a könyvekhez. Szigorú volt önmagához. Takarékoskodott az Idővel. Amikor olvasott, minden figyelmét a könyvnek szentelte, ezért nagyon gyors olvasó volt. He egy könyvről feljegyzést készített magának, igyekezett minél rövidebbre fogni az erre szánt Időt Aki látta és ismeri Iljics írásit, tudja, hogy milyen egyéni szórövidítégei voltak. Ennek köszönhette, hogy nagyon gyorsan ki tudott írni mindent, amire szüksége volt. Erős akaratúvá edzette magát. Amit mondott , megtette. Szavára mindiől lehetett építeni. Még kisfiú korában egyszer cigarettára gyújtott. Anyja, Mária Alexandrovna, valahogy meglátta, nagyon elnzomorodott és kérni kezdte: „Ne dohányozz, Vologyuskal" Iljics szót fogadott és soha többet nem nyúlt cigarettához Lenin édesapja, bár megkívánta fiától, hogy szorgalmas és kitartó legyen a tanulásban. Igyekezett fiát arra nevelni, hogy öntudatosan meglatolgassa az iskolai tantervet és a tanítási módszert. Megfentettá fnt elfogulatlan szemmel látni az életet, de mikor Iljics az osztályban kicsúfolta tanárait — pl. Pault, a francia tanárt —, apja megintette és megmagyarázta neki, hogy is tanár iránt soha nem szabad durva magatartást tanúsítani, akármilyen fogyatékosságai vannak, mint pedagógusnak. És Vlagyimir Iljics többé nem csúfolódott. Még egy vonás rögződött Iljicsbe: az a képessng, hogy saját magát, saját tevékenységét a közérdek szempontjából nézze. Ez megvédte Iljicset a kicsinyes önszeretettől. Bizonyos szervezettséget tudott mindig belevinni játékaikba és nagyon sok gyengédséget, figyelmességet a kicsik iránt. A kistestvéreiről való gondoskodás alakította ki Iljicsnek később a többi gyermekhez való viszonyát. Szeretett velük eljátszogatni, eltréfálni, de soha láttam, hogy megfenyített egy gyermeket és azt se szerette, ha mások megfenyítették őket. A gyermekeket sohasem „oktatogatta", mint ahogy néha képeken ábrázolni szokták. Lenn elvtárs szívesen segítette a más nemzetiségű diákok tanulását is. Az egyik felsőbb osztályban volt egy csuvas osztálytársa, aki nem tudott „kitűnő" osztályzatot elérni, mert nem tudott oroszul- Lenin segített neki előkészülni a főiskolára, főleg oroszul foglalkozott vele. A más nemzetiségűek iránti vonzalom rányomta bélyegét Vlagyimir Iljics további tevékenységére. Emlékszem, milyen tűzbe jött mindig Iljics, amikor a kisebbségek cári elnyomatásáról volt szó, milyen hevesen szállt síkra a népek barátságáért.Éleg élt, Így tanult Lenin elvtárs. Pajtások! Igyekezzünk mi is úgy tanulni és élni, mint Lenin. Ekkor lesz büszke ránk a magyar nép és Rákosi elvtÁrS. Ket vee Pajtások! A Pajtás hasábjain keresztül versenyfelhívást szeretnénk intézni Nagybudapest összes úttörőihez. Ezelőtt 10 évvel, november 2-án szabadult ki Rákosi elvtárs, a mi tanítónk és példaképünk — a hatalmas Szovjetunió segítségével a fasiszták magyar bérenceinek börtönéből. Hosszú éveken keresztül szenvedett a börtönben, de soha, egyetlen percre sem feledkezett meg a Pártról, tanult és tanított Most biztos kézzel vezet bennünket a szocializmus felé és apai gondoskodását minden percben érezzük. 1. Vállaljuk, hogy november 2-ig tanulmányozzuk Rákosi elvtárs életét. Elolvassuk a Rákosi-pert. Cikkeket és adatokat gyűjtünk Rákosi elvtárs életével és munkájával kapcsolatban. Az anyagot feldolgozzuk az őrsökben és rajokban. 2. A tanulóköröket és tanulópárokat összeállítjuk. Azokat a pajtásokat, akik segítségre szorulnak a tanulásban, támogatjuk, gondoskodunk arról, hogy tanulmányi színvonaluk megjavuljon. 3. Kiküszöböljük az elkéséseket és a mulasztásokat, úgyhogy egyénileg megbeszéljük a pajtásokkal a késések okát és meggyőzzük arról, hogy a késések és választások mennyire gátolják a rendszeres iskolai munkát. Segítünk egymásnak, hogy háztartási dolgok miatt senki ne mulaszszon. 4. Tisztasági versenyt Indítunk és öszszeállítjuk a takarító brigádokat, akik arról gondoskodnak, hogy ülések, összejövetelek után ne maradjon rendetlenség a teremben. 5. Osztályonként dekorációs versenyt indítunk. 6. Úttörő kölcsönkönyvtárat szervezünk. 7. Vállaljuk, hogy a csapat 100 százalékos arányban vásárolja meg a „Buftás"-t. Mindannyian hálával tartozunk Rákosi elvtársnak azért a sok főért, amit Tőle kaptunk. Ezért annyit — sőt ezerszer anynyit — megérdemel tőlünk, hogy kiszavazdalása 10. évfordulójának emlékére csatlakozzunk az Óbudai Hajógyár felhívásához. Pajtások! Mutassuk meg — barátainknak és az ellenségeinknek —, hogy menynyire szeretjük a mi drága édesapánkat — RÁKOSI elvtársat. Horváth Mihály-téri ált. leányisk. 83. Zrínyi Hona csapata. 1. Két kö között, kézzel forgatva őrölték a gabonát a rabszolgák és a jobbágyok háztartásaiban. Kent Zálin t Egyre több szerszámra volt szükség, a szerszámkészítéékes esztergapadok kellettek. A kézzel forgatott esztergapad után nagy haladás volt, amikor lábbal hajtható esztergapadot találtak fel. 3. A kézi szövőszéken dolgoztak fel minden ruházatra alkalmas fonalat. A háztartásokban az " asszonyok munkája volt. " . A nagyobb gazdaságokban állatok munkaerejét is használták a gabona őrlésénél.