Pajtás, 1951 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1951-01-03 / 1. szám

Mit lát a szovjet tudós a tojás abb­ikocsko­jun sza észtül? ...»* • ' ‘ —ül . l»nl xr no I O L"- kel kezdődik. Ui sejt csak sejtből gumiréteggel és úgy helyezte­tett* tormazik annak növekedése és tőgépbe, hogy mikroszkópon 800- kettéoszlása útján. A sejtben élő taoros nagyvasban megfigyelhet­ő anyag a mag, a körülvevő proto-­mi történik a lovasban. plazma élettelen anyag, ebbol táp­lálkozik a mag Csakhamar azt látta, hogy a tojás sárgája a keltető.gép melegének ha-A szovjet tudósok nem elégedtek tása alatt pontocskák tömegeivé meg ezzel a magyarázattal. Engels kezd alakulni ütemes rezgésű mox- Frigyes tanítására támaszkodtak, mással kis gömbökké csoportosul, aki azt mondta: az élet mindenütt gömbölyű sejtekké. A sejt tovább lehetséges, ahol olyan fehérjék van- - —-------~ nak, amelyek nincsenek felbomlás­ben. Olga Boriszova Lepes­inszkája -----------­szovjet tudós sem nyugodott bele nem a fehérjében is hasonló folya­­abba, hogy az élőlényei­: a földön már megy végbe. O. B. Lepesínsz­­együttesen a sejtek alakjában kelet- kaja éles szeme megfigyelte, hogy kertek volna.. Azon a véleményem­ itt finom kristály-csillagocskák volt. hegy ezt megelőzően kellett alakjában kezdődik meg a sejtek tehetséges, ahol olyan felérjék van- formálódik, megnő, megnyúlik nyúl -----cos alakúra és aztán kettéválással szaporodik. De nemcsak a sárgájában, ha­lágyén olyan korszak,, amelyben az képződése, élet lehetősége valamilyen, form­á- — ■ ■ - ban még csak szunnyadt. Kutatásaihoz aztán veréb-, papa­gáj- és haltojásokat vett. Moszkva Ezért arra gondolt, hogy tüzetesen kimeríthetetlen gazdagságú állat­kertje rendelkezésére bocsátja a struccok, sivatagi teknősök, gyíkok és sorra minden fogásrákó állatféle -pj.»kből áll A m:Kro­zsop mc&­ na. le««TM» w ‘vi«ov ««. « ««.«.- tojásait. Kísérleteit most^ már növ­e-7 milyen különböző alakúak gáját tányérra teszitek, kis fehér nyelven is folytatja. Az aloe és több i 1 _ o vörös vérsejtek csomócskát láttak rajta. Moeten''g más növény vizsgálatánál megállt­ezek a sejtek­ a pitoita, hogy nedvükben ugyancsak új sejtek keletkeznek. Ez a tudományos felfedezés a gyakorlatban is igen nagy jelentő­ségű utakat egyenget.­ Segítséget nyújt a mikrobák életének tanulmá­nyozásához, amivel máris többféle betegség megelőzését és gyógyítását megvizsgálja, mi megy végbe tojás belsejében, amíg abból a Tanultátok, hogy minden élő test csirke kezel, épitékből áll. A mikroszkóp meg- Ha feltörtok egy tojást és a sar­t .......... x órát az tán várra teszitek. Mosten' ig 1. A sejt képződése a tojássárga gömböcskéiből korongalakúak. az izomsejtek hős*- azt tartották, hogy ebben keletkező orvostudomány szokásak. az idegsejtek ágasbogas*... nek a csirke sejtjei. És az egyedüli ollo tudomány, mint a fa. Mások olyanok, mint a kiindulási hely, amelyből a kis­ A- halszálka, vannak harangvirágból Az élő test keletkezésének és fel­font koszorúhoz hasonló és számos más, változatosabbnál változatosabb formájú sejtek. Minden sejt meg­egyezik azonban abban, hogy na­gyobb terjedelmű sejt any­agból, protoplazmából és a benne foglalt parányi magból áll . A­ *• A sejtUMA hozását és szaporodását. A XIX- csirke lesz­­lődésének ez az új tanítása a micsu­(Században élt Virchov német tudós D. B. Lepesin­szkája* nagyon óva-­rini-élettan­i tudományának újabb tanítása alapján azt az álláspontot tosan parányi ablakot vágott a tojás hatalmas győzelme, fogadták el, hogy az élet a sejtek­ héjján. Bevonta vékony, átlátszó A Druzsnij Ribjata cikke nyomán — Kísérletezz —­ ­. Arasznyi deszkadarab egyik ré­szbe verjetek szettet, másik végébe csavarjatok szemescsavart. A kettő közé feszítsetek ki vékony acélhuzalt, vagy zsineget. Az így felszerelt húr alá helyezzetek fadarabkát. A) Kis papirszeletkéből tegyetek a húrra ..nyerget” és aztán pengessétek meg. Mit tapasztaltok? Mivel m­agya­­.^»zajátorc? - - •­­ B) Most a szemescsavaron átdugott szeg segítségével fordítsátok el a csa­vart és pengessétek meg újra a húrt. Azután még kétszer, háromszor csa­varjátok óvatosan feszesebbre és köz­ben mindig pengessétek meg. Mit ta­pasztaltok? Mivel magyarázzátok? C) Végül legyétek rövidebbé a húrt úgy,hogy állatok hegyét a szem­escsa­­var közelében a húrra helyezitek. Pen­gessétek meg. Azután még 2—3 féle ilyen megrövidítés mellett is. Mit tar­pasztaitok? Mivel magyarázzátok? Ezeket a kísérleteket úgy is elvégez­­hetitek, ha fa-tolltartótok két végébe szúrt rajzszög közé feszítetek ki vé­kony­ grímiszálat vagy cérnát és alája ceruzát dugtok.­­» 2. Ennek a kísérletnek a közlését Varga István pajtás kérte tőlünk Tolna-Szőllő hegyről. Keressetek akkora poharat, amilyet, tenyeretekkel köröskörül le tudtok fedni Dobjatok a pohárba érő csufa­­szálat, halnátok vészistésmi és mielőtt az teljesen elaludna szört-'átold le a pohár száját jól me­g'nedvesített tenye­retekkel Pár másodperc után emeljétek fel kissé a kezeteket. Mit tapasztaltok? Mivel magyarázzá­tok? A „Kísérletezz” megfejtéséért könyv­jutalmat nyertek: 1. Tóth Mária VI. oszt. pajtás. NatTv- Icotea, Szabadság tér 17. 2. Tóth Béla Vili. oszt. pajtás. Deb­­rpeceti Sinai M.­u. 25. TÉRKÉPET ÉPÍT A RAJ A földra­jztanulásban az iskolai térkép segít nektek abban, hogy ké­pet alkossatok az ember és a természet közös munkájaként kialakult rö­­­ck­er üte­mekről. Még jobb szolgálatot tesz ehhez a terepasztal, ezen felépíthetitek a valóság kicsinyített mását, min­den rajta lévő terep­tárggyal együtt. Legtöbb iskolában akad olyan használaton kívüli asztal, amit erre­ a célra rendelkezésetekre bocsátanak. De készít­het deszkalep alá ás­ványt, „kecskelábat” is a raj, vagy nagyobb lá­dát kerít elő. A lap szélét 6—10 cm széles deszka vagy bá­dog körülszegezésével, mintegy kerítéssel lát­játok el. A terepasztalt borítsátok be egy-két ujjnyi vastagságban nyirkos homokkal, erre rajzoljátok át a térképről az elkészíteni kívánt részt, persze alaposan felnagyítva. Hogy a nagyítás pon­tos tegyen szükségnek tess segédeszközökre, nagyítórácsra. 10-szer 10 cm belső nyílású kar­ton-tekercsbe szúrjatok lyukakat egymástól 5—5 mm távolságra. Ezekbe falfestéshez használatos porfestékkel színezze ki a terepet. A füves sík vidéket zölddel, a pusz­taságot sárgával, a he­gyet. barnával.. sib. A Hall idUi.cu^’d. jL.t'.'C -Iv.ic , Ilivel. U-c i I «ca V ci.. MU. r­­t , . . ' ! hogy hálórácsot' alk'os- sét már jó előre osszátok ki egymás közt, hogy hálórácsot alkos­son. A rácsot helyezzé­tek rá a térképre — mondjuk az Északi-hegy­­­vidéknek a Duna és a Zagyva közötti részére. A térkép így olyan lesz, mintha rácsosan­ meg­vonalazták volna. Hegyes pálcával ha­sonlóan vonalazzátok meg a terepasztal simára lapított homokját, de itt a vonalak 15—20 cm-re­­legyenek egymástól. A kis rács-rendszerről­ most már pontosan átmásol­hatjátok a térkép főbb vonalait a homokra na­gyítással, ha jól megfi­gyelitek, hogy az egyes vonalak (pl. a Duna) melyik négyzetet hol metszi át. A munkát úgy ossza be a faj, hogy azokból minden őrs arányosan vegye ki a részét. Ha az első őrs elvégzi például az átmásolást, a másik őrs bemélyíti és kék, vagy ezüst papírral kibéleli a folyók vonalát, a tavak, a tengerek med­rét. A harmadik őrs ú­jabb nyirkos homok fel­rakásával hegyeket pú­poz, vigyázva, hogy a a legmagasabb hegyek, mint a Csóványos és a Karancs, tényleg maga­sabbak legyenek a töb­binél. A negyedik őrs A városokat fából, vagy parafadugóból fa­ragott házikók, a vasút­vonalat fehér-fekete csík, a mellette húzódó távíró­­v­e­zet­éket g­y­uf­as­zál a­rc­r­a feszített cérna ábrázó­­ja, a tűlevelű erdőket gyufa­szálra ragasztott zöld papírház.Őiiszögecskék: a lombos erdőt zöld kör­­lapocskák mutatják, a nádast cirokseprőből le­vágott és letűzdelt szá­lacskák. A jelölések ki­találásában bő tere nyílik a pajtások leleményes­ségének, a bányákat, ipartelepeket, erőműve­ket, hidakat, a földműve­lés különböző ágait más­más tárgyacskával szem­léltetik. Ezeket dobo­zokba rakva őrizzétek meg felhasználásukig. F. U­ tg­h I f ffmp; 1 IS Gyáros úr, e sorok önhöz * szólnak, Olvassa el egy úttörő levelét, Az én szavam tán nem nagy súly a latban, De milliók hangja rajta a pecsét A háború- önnek csak egy nagyobb üzlet: Több ágyút és fegyvert szállít a cég, Mi állhat útjába, hogy a pénzt zsebrevágja, Pusztuljon az ember. Marad még elég, Az én apám is háborúban halt meg, Az ön hasznáért adta drága életét, Tíz év sem múlt el, s most új lángtenger Fenyegeti a többi apát s gyermekét Mi hidakat építünk és iskolákat. De nem azért, hogy rom­badőljenek. Nem azért, hogy célpontul szolgáljon Bombáinak és repülőinek. Gyáros úr! Ha önnek nem elég a szép szó, Békealáírás és tüntető menet, Gyászoló anyák és árvák zokogása, Gyászos uralmának gyorsan vége lehet. Apáink dolgoznak a munkapad mellett és mi az iskolában jól tanulunk. Ezzel ütünk nagyot a gyárosok fejére. Mi ön ellen ezzel harcolunk. Tempel Péter Karácsonyi játékok Amerikában Az amerikai imperialistáknak az a tervük, hogy uralkodjanak az egész világon. Ezért állítják szembe a kü­lönböző színű embereket. Azt hirde­tik, hogy csak a fehérbőrű emberek­nél­ van joguk élni a földön. Ezt ta­nítják Amerikában és ezt akarják másutt is. De a népek nagy része már megtanulta a Szovjetuniótól, hog­y ..egyik ember annyi, mint a másik, bár a, boré barna, vagy fehér, egyet ér, ’ mert egyenlő az ember, mennyi munkát végez, annyit ér”. Ezek az emberek szerobesszálltak az ilyen embertelen cselekedetekkel. Erről tesz tanúságot az alábbi levél, amelyet egy­ svájci anya írt: „Én is megkaptam azt a szép képes ár­jegyzéket, amelyet mostanában mindenkihez elvisz a posta. Gyö­nyörködve, de kicsit szomorúan la­pozgattam. A sok szebbnél-szebb babában és más játékban gyönyör­ködtem, szomorúságom oka pedig a csillagászati árak voltak, amelyek elérhetetlenné teszik a játékokat gyermekeink számára. Egyszerre csak a vér fejembe tódult. Nem akartam elhinni, amit láttam: „ügyességjáték, mozgatható figurákkal és pisztolyal, két változatban: kis négerekkel, vagy papagályákkal”. Ez a játék Ameriká­ból származik, abból áll, hogy el kell találni a piszto­­llyal a papa­gályákat, vagy az öt kis négert. Tudjuk, hogy a nyugati „demo­krácia”, az Egy­esült Államok, min­dent megtesz, hogy a kis amerikai­akat már gyermekkorukban kis szí­nesbő­rű társaik megvetésére és gyű­löletére tanítsa. Reméljük, hogy azok az amerikai anyák, akiknek helyén van a szívük, meg fogják tudni védeni kicsinyeiket az igen gyalázatos pro­paganda mérgező hatása ellen. Mi dol­gunk, svájci anyáké, hogy ne enged­jük, hogy az amerikai fajgyűlölet mér­gező nyilai elérjenek a mi hazánkba is. Energikusan tiltakozunk az ameri­kai kapitalizmus szégyenletes áruja, a „fajelmélet’­ ellen. Sokat tanultunk a gárda tanfolyamon A 208. Makarenko u. cs. csapatgárdatanfolyamáról írjuk ezt a levelet. Ma volt az első napja tanfolyamunknak, s máris úgy érezzük, hogy nagyon sokat tanultunk belőle. Beszélgettünk a csap­at­gárdisták mun­kájáról, s megállapítottuk, hogy nem mutattunk minden téren példát. Sokszor előfordult, főleg a tanév kezdetén, hogy a csapatgárdista pajtá­sok jártak élen a súgásban, puskázásban. Most már javítottunk ezen, de még­ nem mondhatjuk, hogy gárdánk valóban a csapat motorja. A tanfolyamon a csapatgárda egy rajt alkot, ez négy őrsből áll. A mi Örsünk, az Ifjú Gárda őrs, 14 tagot fog­ össze. Habár különböző rajokból válogattak össze bennünket, már az első napon összemeleged­tünk. A békeharcról szóló beszámolót szünet követte, utána a rajtanács megtartotta gyűlését, itt megbeszéltük „A béketábor legyőzhetetlen” c. rajgyűlés minden részletét. A mi őrsünknek a szovjet pionírok életével kell foglalkoznia, s erről kell beszámolnunk. Erre nagy lelkesedéssel készülünk, hiiszen tudjuk, hogy példaképünkről beszélünk. Az elkövetkezendő három napban (28-29-30) a tanfolyamon, s utána az iskolában nagyon jól fogunk dolgozni, hogy ha csak részben is, de kiérdemeljük az „Ifjú Gárda” nevet. Előre! A 208. Makarenko u. cs. tanfolyamának „Ifjú Gárda” Örse.

Next